Rusty Hungary: New Insights in Brownfield Research

Spatial development and planning in Hungary bear the marks of the post-socialist transformation. This is also observed in the handling of brownfields which, in the wake of political changes, increased in large numbers. In recent years a lot has happened, but we still know far too little about these areas. The paper focuses on the assessment of the extent of brownfields, their properties and regeneration in Hungary. The survey was based on collection of existing and accessible data at national and regional level, complemented by two personal databases. The study extends beyond the spatial dimension of brownfield sites. The results also emphasize further contexts of brownfield management that are not easily perceptible

A kulturális gazdaság szerepe a hazai nagyvárosok megújulásában = The role of cultural economy in the structural revival of Hungarian cities

Megtörtént a kulturális gazdaság összetevőinek hazai dimenziókban is értelmezhető körének lehatárolása. Több lépcsőben felmértük ennek mibenlétét és térbeli megnyilvánulásait hazai nagyvárosokban. Kvalitatív és kvantitatív módszerekkel végezett makro és mikroszintű vizsgálataink mentén megállapítottuk, hogy a hazai kulturális gazdaság sokszor csak igen embrionális állapotban létezik, inkább kötődik a felsőoktatási központokhoz. Az egyetemvárosok központi szerepe intézményi funkcióiban, spin-off jellegében, valamint képzettebb lakosságának magasabb fajlagos kultúrafogyasztásában (szolgáltatások és termékek) is kirajzolódott. A kulturális gazdaság csak akkor válhat jelentős növekedési tényezővé, ha városon kívüli jövedelmeket is képes becsatornázni – ebben a tekintetben a kulturális turizmus és a nemzetköziesedő felsőoktatás lehet fejlődési irány. A városszerkezet megújításában hazánkban is kiemelt jelentőséget kaphat az ágazat, amennyiben annak fenntarthatósága belső és külső dimenzióiban is biztosítható. | The research resulted a clear definition and interpretation of cultural/creative/knowledge economy among Hungarian circumstances. Its manifestation, inner structure and spatial dimensions were investigated in details in Hungarian cities. Macro and micro scale researches based on both qualitative and quantitative methods proved that cultural economy is only present in an embryonic stage, rather linked to higher education institutions. The distinguished role of university cities is observed in their institutional functions, spin-off dimensions and also in the higher rate of culture (products and services) consumption of their qualified population. Cultural economy can only play a key role in development of Hungarian cities if it can attract and canalize external incomes. In this respect cultural tourism and the internationalising higher education can be regarded as desirable way of development. Cultural economy can play a key role in urban regeneration if both the local and external sustainability of the development can be ensured

A terület- és településfejlesztés önkormányzati kérdései társadalomföldrajzi megközelítésben = Issues of regional and settlement development affecting local governments in social geographical approach

A kutatás során vizsgáltuk a hazai térszervezés és szerveződés folyamatait, a települési és a térségi szereplők együttműködését, valamint ennek tényezőit, különböző szinteken. Megállapíthattuk, hogy a forrásszerzés és az önkormányzati/települési önállóság elsődleges preferenciája továbbra is fennáll, de egyre inkább előtérbe kerülnek az együttműködésre irányuló törekvések, ösztönzési eszközök, úgy az állam, mint az önkormányzatok oldaláról. A kutatás interdiszciplináris jellege, a társadalomföldrajzi, közigazgatási, közgazdasági megközelítések révén feltárta a közszolgáltatás-szervezés alternatíváinak sokszektorú sajátosságait, a fogyasztók választási lehetőségeinek bővülésével összefüggésben. A települések tipizálásnak egyik fő szempontja a szolgáltatásokhoz hozzáférés volt, ahol a szolgáltatások piacának keresleti és kínálati tényezői motiválják a társulási hajlandóságot is. A hazai településrendszer sajátossága, a kistelepülések aránya, sőt a városokon belül is a kisvárosok számának növekedése nehezíti az önkormányzatok helyzetét a közszolgáltatások szerezése terén, illetve a költségvetési gazdálkodásban. | During the research we examined the process of spatial organization in Hungary, the cooperation between the agents of settlements and regions and also the conditions of cooperation at different levels. We pointed out that the preference for the aquisition of resources and the independence of settlements and self-governments continue to take priority but there are more and more efforts toward cooperation and more and more forms of incentives on the part of the state and self-governments as well. Owing to the interdisciplinary character of the research and our sociogeographic, administrative and economic approach we pointed out the multisectorial nature of the alternatives for organizing public and community services in relation with the growing possibilities of consumers to choose. As one of the main criteria for settlement typification we considered the access to services, when the willingness to cooperate is motivated by factors of supply and demand on the market of services. Characteristics of the Hungarian settlement system, the high proportion of small settlements and also the increasing number of small towns among municipalities make the situation of self-governments difficult in the organization of public service supply

Tóth József és a várossá nyilvánítás = József Tóth and Formal Urbanisation

This retrospective article points to a single aspect of József Tóth’s scientific work, to the thematic intersections that make it easier to interpret his oeuvre as a whole. Through secondary analyses of literature, as well as professional experiences and personal impressions gained as a student and colleague, it attempts to synthesize the professor’s scientific work related to urban reclassification and formal urbanisation. József Tóth’s influence extended beyond the academic sphere not only as a science organizer and rector, but also as a regional developer. This commemorative essay also points to the relationship between the scientist and politics, the never-ending struggles of the geographer in the formation of regional policies. József Tóth’s school-establishing activity in Pécs – also related to the practical aspects of formal urbanization – made a lasting contribution to the development of Hungarian human geography. Keywords: urban reclassification, formal urbanisation, settlement geography, human geography, scientometric

Kulturális gazdaság és társadalmi tőke a zsugorodó kisvárosokban

Shrinking is one of the most likely cited new challenges of western cities. Although it is dominantly connected to larger cities with enormous structural problems in economy and long"term demographical decline, small towns in many countries are also affected by this problem. According to the new data of the 2011 census in Hungary, 214 out of 259 small towns with less than 30,000 inhabitants can be considered as shrinking settlements. Shrinking small towns show no specific geographical distribution and the intensity of population loss is not directly linked to their size, and the strong outmigration also suggest, that it might be a structural problem of this settlement type. With losing some of their former central functions, social capital carried by the local networks of citizens could be more valuable than ever before. The effects of the globalisation dissolve some of the traditional networks and erode the close interpersonal and informal connections of local society. The cultural economy, which stays in the focus of many of the city regeneration projects, might not be able to act as a dominant sector of small town renewal, but it could be a powerful tool to keep and rebuild some aspects of the social capital of small towns preventing them from further losses of migration