Az interpretatív fenomenológiai analízis (IPA) módszertana és gyakorlati alkalmazása

Az interpretatív fenomenológiai analízis (IPA) egyre gyakrabban alkalmazott kvalitatív kutatási módszer a pszichológiában. Az IPA alapjai a fenomenológiához és a hermeneutikához kapcsolódnak, amelyek azt hangsúlyozzák, hogy az egyén tapasztalata csak annak kontextusában értelmezhető. Az IPA személyközpontú megközelítésével lehetővé teszi, hogy a kutató egy adott tapasztalatot „bennfentes perspektívából” szemléljen, a kutatásban részt vevő személyt szakértőként kezelve. A módszer idiográfiás elkötelezettséggel, az adott tapasztalat minél részletesebb feltárására és annak megértésére törekszik, azt értelmezve, hogy a vizsgálatban részt vevő személy hogyan értelmezte azt. Jelen tanulmány során a szerzők bemutatják az IPA módszertanát, annak alkalmazási lehetőségeit, előnyeit és korlátjait. Továbbá elhelyezik a módszert a kvalitatív kutatások között, bemutatják az interpretív fenomenológiai módszerrel való kapcsolatát, valamint összehasonlítják a diskurzuselemzéssel, a narratív pszichológiával és a Grounded Theory módszertanával. Tanulmányuk során kitérnek az IPA-val szerzett tapasztalataikra: addiktológiai területen dolgozó tapasztalati szakértők identitásmunkáját, hanghalló betegek esetében a hang szerepét és a hanggal való kapcsolatot, a szintetikus kannabinoid (új pszichoaktív szer) használók esetében pedig a szerhasználat élményét vizsgálták. Utalnak a módszer – az egészségpszichológia melletti másik nagy alkalmazási területére – a piackutatásra is. Összefoglalva az IPA módszertana jól használható feltáró jellegű kvalitatív vizsgálatokban, amelyek tárgya nem a végeredményre, hanem a folyamatra fókuszál. Ezt teszi lehetővé az interdiszciplináris megközelítés (filozófiai fogalmakat és az antropológiából ismert megfigyelést alkalmazva), azonban a módszer kivitelezhető akkor is, ha a kutató a filozófiai háttér mélyebb ismeretével nem rendelkezik

Traumatudatos és traumafókuszú háborús filmek. Az amerikai és magyar példa

A trauma fogalmának kialakulása és a poszttraumás szindróma tünetegyüttésének megalkotása szoros összefüggésben áll a háborút megjárt katonák lélektani vizsgálatával. A trauma eredendően harctéri trauma, a PTSD pedig elsősorban a vietnámi háború veteránjainak trauma megélése nyomán került be a pszichológiai diagnosztikába. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a háború okozta trauma mikor került a játékfilmek fókuszába, milyen összefüggés van a trauma fogalmának elterjedése és a veteránok traumás élményeinek nyilvánosság elé kerülése között. A tanulmányban a traumafogalom történetének rövid bemutatása után definiáljuk, hogy mit is értünk traumatudatosságon, illetve traumafókuszon a filmek tekintetében. A fogalmak tisztázása és evolúciójuk bemutatása érdekében filmtörténeti kontextusba helyezzük a háborús trauma kérdéskörét, áttekintjük az egyetemes filmművészet paradigmatikus irányzata, Hollywood veteránfilmjeinek legfontosabb történeti fázisait. A tanulmány utolsó szakaszában a magyar filmtörténetben vizsgáljuk az amerikai filmben detektált megközelítéseket és fázisokat, alaposabban sorra vesszük a traumatudatos, illetve traumafókuszú háborús filmek megjelenését és azok történetét, továbbá behatóbban is elemzünk két művet (Fábián Bálint találkozása Istennel, Mindörökké)

Az élsportolónők anyává válásának kvalitatív feltárása = Elite athletes becoming mothers – a qualitative study

Háttér és célkitűzések: A nők karrierjének alakulásában meghatározó fordulópont az anyává válás, ami különösen nehéz akkor, ha a karrier az élsportot jelenti. Az élsportolók körében kevés a kutatás, a sportoló anyák érzéseinek és nehézségeinek feltárása kimondottan hiányos. A vizsgálat célja a magyar élsportlónők anyává válásának feltárása volt. A vizsgálatot az anyaság mint normatív krízis keretrendszerében helyeztük el. Módszer: A kutatás célcsoportját olyan élsportolónők alkották, akik az aktív sportolói karrierjük alatt váltak édesanyává. A kvalitatív módszertan alapján félig strukturált interjúkat alkalmazva vizsgáltuk a témát. Nyolc 33 és 55 év közötti nő vett részt a vizsgálatban, átlagéletkoruk 46,87 (SD = 7,2). Eredmények: Az eredmények az anyává válás folyamatát, illetve az egyes lépésekhez kapcsolódó témákat, valamint ezek összefüggéseit mutatják be: családtervezés, anyává válás fogadtatása, várandósság időszaka, anyává válás, belső elvárások és kétségek, külső elvárások, példakép, támogatás a családtól, támogatás a sportolói környezettől, anyaság és a sport összeegyeztetésének feltételei és nehézségei, visszatérés, anyaság hatása a sportra, sport hatása az anyaságra, élsportoló édesanya, élethelyzet hatása a gyermek(ek)re, élethelyzet hatásának kompenzálása, visszatekintés, nemi különbségek. Következtetések: A kutatás részletesen tárta fel a magyar sportolónők anyává válásának számos aspektusát, kiegészítve és megerősítve a nemzetközi eredményeket. A kitekintésként megfogalmazott javaslatok, potenciális kutatási témák az élsportoló édesanyák helyzetének mélyebb megértését és megismerését, illetve a tapasztalatok gyakorlatba való átültetését segíthetik. | Background and aims: Becoming a mother is a turning point in women’s careers, which is especially difficult in professional sports. There is little research among elite athletes, and the understanding of the challenges encountered by athlete mothers is very limited. The aim of this work was to gain insight into the life experiences associated with motherhood in Hungarian elite athletes. The study was conceptualized within the framework of motherhood as a normative crisis. Methods: Participants were elite athletes who became mothers during their active athletic careers. Using qualitative methodology, based on semi-structured interviews, we examined eight women aged 33 to 55 years, whose mean age was 46.87 (SD = 7.2) years. Results: The results present the emotional components and factors associated with becoming a mother during an elite athletic career (family planning, acceptance of motherhood, period of pregnancy, the motherhood, internal expectations, and doubts, external expectations, role model, support from the family and social environment, conditions and difficulties of reconciling motherhood and sport, return to training, the impact of motherhood on sport and vice versa, the impact of life situation on the children, compensation of life the situation, retrospective appraisal, and gender differences). Discussion: The research explored several aspects of motherhood of Hungarian female athletes, supplementing and confirming the existing international results. The current findings, along with the emerging new questions, could stimulate further research into the better understanding of the personal and professional challenges faced by athlete mothers

Konfliktustípusok és konfliktuskezelés magyar egészségügyi dolgozók körében | Types of conflicts and conflict management among Hungarian healthcare workers

Absztrakt: Bevezetés: Az egészségügyi dolgozók egymás közti kommunikációja, konfliktuskezelése, a megfelelő együttműködés kiemelkedően fontos a betegellátás sikerességében. Célkitűzés: A bemutatott kutatás egy nemzetközi összehasonlító felmérés része. A vizsgálat célja, hogy feltérképezze az egészségügyi dolgozók körében felmerülő konfliktusokat. Módszer: A magyar felmérésben 73 egészségügyi dolgozóval vettünk fel félig strukturált interjúkat a nemzetközi interjúprotokoll szerint, amely során munkahelyi konfliktushelyzetek elmesélésére kértük a résztvevőket. 30 interjút (15 orvos és 15 nővér) Atlas.ti 7 kvalitatív szoftverelemző programmal elemeztünk. A konfliktustörténeteket négy fő kategória mentén vizsgáltuk, ezek a következők: a konfliktusok forrásai, típusai, hatásai és a használt konfliktuskezelési stratégiák. Eredmények: Az interjúkból megismerhető az egészségügyben részt vevők munkahelyi konfliktusokkal kapcsolatos személyes tapasztalata. Kiemelendő a hierarchia és az implicit munkaszervezés jelentős befolyása, főleg az orvosok körében. Az elkerülő konfliktuskezelés miatt a konfliktusok egy része megoldatlan marad, ami negatív hatással jár az egyénre és a csoportra nézve is. Következtetések: Eredményeink segítségével a későbbiekben kialakítható egy egészségügyre specifikus konfliktuskezelési intervenció. Orv. Hetil., 2017, 158(16), 625–632. | Abstract: Introduction: Efficient communication, conflict management and cooperation are the key factors of a successful patient care. Aim: This study is part of an international comparative research. The aim of this study is to unfold conflicts among healthcare workers. Method: 73 healthcare workers were interviewed using a standardized interview protocol. The in-person interviews used the critical incident method. 30 interviews (15 doctors, 15 nurses) were analysed with the Atlas.ti 7 content analysis software. The sources, types, effects of conflicts and conflict management strategies were investigated. Results: The content analysis unfolded the specificities of conflicts in healthcare based on personal experiences. Organizational hierarchy was a substantial source of conflict, especially among physicians, which originates from implicit rules. As a result of the avoiding conflict management the conflicts remain partly unresolved which has negative individual and group effect. Conclusions: Our conceptual framework helps to develop a proper intervention specific to healthcare. Orv. Hetil., 2017, 158(16), 625–632

FSCPX, a chemical widely used as an irreversible A1 adenosine receptor antagonist, modifies the effect of NBTI, a nucleoside transport inhibitor, by reducing the interstitial adenosine level in the guinea pig atrium

L

The Role of Power in Health Care Conflict: Recommendations for Shifting Toward Constructive Approaches

Purpose The combination of power and conflict is frequently reported to have a detrimental impact on communication and on patient care, and it is avoided and perceived negatively by health care professionals. In view of recent recommendations to explicitly address power and conflict in health professions education, adopting more constructive approaches toward power and conflict may be helpful. Method The authors used social bases of power (positional, expert, informational, reward, coercive, referent) identified in the literature to examine the role of power in conflicts between health care professionals in different cultural settings. They drew upon semistructured interviews conducted from 2013 to 2016 with 249 health care professionals working at health centers in the United States, Switzerland, and Hungary, in which participants shared stories of conflict they had experienced with coworkers. The authors used a directed approach to content analysis to analyze the data. Results The social bases of power tended to be comparable across sites and included positional, expert, and coercive power. The rigid hierarchies that divide health care professionals, their professions, and their specialties contributed to negative experiences in conflicts. In addition, the presence of an audience, such as supervisors, coworkers, patients, and patients’ families, prevented health care professionals from addressing conflicts when they occurred, resulting in conflict escalation. Conclusions These findings suggest that fostering more positive approaches toward power and conflict could be achieved by using social bases of power such as referent power and by addressing conflicts in a more private, backstage, manner

Assessing the experience of using synthetic cannabinoids by means of interpretative phenomenological analysis

BACKGROUND: New psychoactive substances (NPS) have been increasingly consumed by people who use drugs in recent years, which pose a new challenge for treatment services. One of the largest groups of NPS is synthetic cannabinoids (SCs), which are intended as a replacement to cannabis. While there is an increasing body of research on the motivation and the effects associated with SC use, little is known about the subjective interpretation of SC use by the people who use drugs themselves. The aim of this study was to examine the experiences and personal interpretations of SC use of users who were heavily dependent on SC and are in treatment. METHODS: A qualitative research method was applied in order to explore unknown and personal aspects of SC use. Semi-structured interviews were conducted with six participants who had problematic SC use and entered treatment. The research was conducted in Hungary in 2015. We analyzed data using interpretative phenomenological analysis (IPA). RESULTS: Participants perceived SCs to be unpredictable: their initial positive experiences quickly turned negative. They also reported that SCs took over their lives both interpersonally and intrapersonally: the drug took their old friends away, and while initially it gave them new ones, in the end it not only made them asocial but the drug became their only friend, it hijacked their personalities and made them addicted. CONCLUSIONS: Participants experienced rapid development of effects and they had difficulties interpreting or integrating these experiences. The rapid alteration of effects and experiences may explain the severe psychopathological symptoms, which may be important information for harm reduction and treatment services. Since, these experiences are mostly unknown and unpredictable for people who use SCs, a forum where they could share their experiences could have a harm reducing role. For a harm reduction point of view of SCs, which are underrepresented in literature, it is important to emphasize the impossibility of knowing the quantity, purity, or even the number of different SC compounds in a particular SC product. Our study findings suggest that despite the adverse effects, including a rapid turn of experiences to negative, rapid development of addiction and withdrawal symptoms of SCs, participants continued using the drug because this drug was mostly available and cheap. Therefore, a harm reduction approach would be to make available and legal certain drugs that have less adverse effects and could cause less serious dependence and withdrawal symptoms, with controlled production and distribution (similarly to cannabis legalization in the Netherlands)