A Szent Korona, mint nemzeti szimbólum formálódása a XVIII. század végi nyilvánosságban

Dolgozatom témája a Szent Korona nemzeti szimbólumként való formálódása az 1790-ben történő hazaszállítása és az eseményben kicsúcsosodó nemesi mozgalom kapcsán, forrásul véve a kor nyilvánosságát.BSc/BAMagya

A katonai büntetőeljárás

A katonai büntetőjog csupán néhány évszázada létezik, kialakulását az állandó hadseregek megalakulása óta tartják számon. A múltba tekintve láthatjuk, hogy a társadalommá való szerveződéstől kezdődően jelen voltak a fegyveres konfliktusok: előbb a törzsek-, majd az államok egymás közti harcaiban. Ezeket a harcokat katonák vívták, akikre vonatkozóan nyilvánvalóvá vált, hogy teljesítményük értékelésére más ,,mércével”, más módon mérik.és rájuk a hétköznapi életkörülményekre vonatkozó szabályoktól eltérő, speciális szabályok vonatkoznak. A katonai büntetőjog az általános büntetőjog része, ami a katonai élet, a szolgálati viszonyok védelmét szolgálja és tekintettel a katonai szervezet sajátosságaira szabályozza a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó személyek felelősségét. Tehát a katonai büntetőjog a katonák sajátos büntetőjogi felelősségét, a velük szemben alkalmazható szankciókat és az egyes katonai bűncselekményeket meghatározó szabályok összességét jelenti. A téma választás tekintetében számomra irányadó volt a személyes érdeklődés: e külön életviszonyra és a katonák egymás közti függelmi helyzetére való tekintettel kiváncsi voltam, hogy melyek azok a garanciális szabályok, illetve az általános büntetőeljárásjog rendjéhez képest eltérő normák, amik az adott külön eljárás tekintetében érvényesülnek. Ezért vizsgálatom céljaként e külön eljárás bemutatását jelöltem meg. A dolgozat felépítésére tekintettel elmondható, hogy elsőként a katonai büntetőeljárást a rendszertani elhelyezése tekintetében vizsgáltam, tehát a külön eljárások vonatkozásában. Ezt követően a hatályos szabályozás vizsgálatára került sor, amelyben az általános eljárásjogi szabályoktól való eltérésre helyeztem a hangsúlyt - érdemben a törvényi rendelkezések sorrendjét követve-. Végül pedig célszerűnek tartottam egy nemzetközi kitekintésbe bocsátkozni: öt állam katonai büntetőeljárásának szabályozását tekintettem át. Ezen államok kiválasztása során tekintettel voltam arra, hogy a magyar szabályozástól eltérő ,,megoldást” mutassak be, illetve társadalmilag, történelmileg, jogtörténetileg, - illetve az Egyesült Államok tekintetében a jogrendszerében- heterogén államok képezzék a vizsgálat tárgyát. A dolgozat bázisát egyrészt a szakma neves képviselőinek tanulmányai, értekezései adják, másrészt a büntető eljárásjogi, illetve anyagi jogi törvényhez fűzött kommentárok és tankönyvek. Továbbá az egyes jogszabályhelyekhez kapcsolódó külön rendelkezések és bírósági határozatok.egységes, osztatlanJogás

Biosynthesized silver and gold nanoparticles are potent antimycotics against opportunistic pathogenic yeasts and dermatophytes

Background: Epidemiologic observations indicate that the number of systemic fungal infections has increased significantly during the past decades, however in human mycosis, mainly cutaneous infections predominate, generating major public health concerns and providing much of the impetus for current attempts to develop novel and efficient agents against cutaneous mycosis causing species. Innovative, environmentally benign and economic nanotechnology-based approaches have recently emerged utilizing principally biological sources to produce nano-sized structures with unique antimicrobial properties. In line with this, our aim was to generate silver nanoparticles (AgNPs) and gold nanoparticles (AuNPs) by biological synthesis and to study the effect of the obtained nanoparticles on cutaneous mycosis causing fungi and on human keratinocytes. Methods: Cell-free extract of the red yeast Phaffia rhodozyma proved to be suitable for nanoparticle preparation and the generated AgNPs and AuNPs were characterized by transmission electron microscopy, dynamic light scattering and X-ray powder diffraction. Results: Antifungal studies demonstrated that the biosynthesized silver particles were able to inhibit the growth of several opportunistic Candida or Cryptococcus species and were highly potent against filamentous Microsporum and Trichophyton dermatophytes. Among the tested species only Cryptococcus neoformans was susceptible to both AgNPs and AuNPs. Neither AgNPs nor AuNPs exerted toxicity on human keratinocytes. Conclusion: Our results emphasize the therapeutic potential of such biosynthesized nanoparticles, since their biocompatibility to skin cells and their outstanding antifungal performance can be exploited for topical treatment and prophylaxis of superficial cutaneous mycosis. © 2018 Rónavári et al