Methylchoroisothiazolinone/methylisothiazolinone and methylisothiazolinone sensitivity in Hungary

Background. Due to allowing of methylisothiazolinone (MI) in cosmetics, cleaning products, and paints, an epidemic of MI-hypersensitivity emerged. Patch testing Kathon CG® (3:1 mixture of methylchloroisothiazolinone and methylisothiazolinone, MCI/MI) does not correctly detect MI contact allergy, due to the low concentration of MI in the test material. Methods. A retrospective survey was performed to estimate the prevalence of MCI/MI hypersensitivity in 14693 patients tested consecutively between 1993 and 2014. Moreover, currently 314 patients were prospectively tested with the allergens MCI/MI and with MI during one year. Results. MCI/MI hypersensitivity increased retrospectively from 0.5% to 6.0%. By current prospective testing we detected 25 patients (8%) with MCI/MI and/or MI positive reactions. Out of the 25 patients 10 were only MCI/MI positive, 9 were only MI positive, and 6 were MCI/MI and MI positive. If MI had not been tested separately, MI contact allergy would have missed in 36% of all detected cases and in 2.8% of the total 314 patients. Conclusions. The frequency of MCI/MI hypersensitivity is increasing also in Hungary. We confirm that, in order to detect MI contact allergy, it needs to be tested separately. A further increase of MI hypersensitivity might be expected in the future as products containing MI are still widely available

Ételallergia? Intolerancia? – Étel adverz reakciók vizsgálata 406 felnőtt betegen

Bevezetés: Az étel adverz reakciók gyakorisága egyre nő; a felnőtt populáció 10–20%-a tapasztal ilyen jellegű panaszo- kat, melyeket a legtöbbször ételallergiának hisznek, annak ellenére, hogy a nem immunmediált ételintoleranciák és az egyéb szerveket érintő (például gasztroenterológiai) kórfolyamatok nagyobb eséllyel okozzák ezeket. Célkitűzés: Célunk volt, hogy részleteiben megismerjük az étel adverz reakciókkal jelentkező felnőtt betegcsoportot és az ételallergiának vélt tünetek, tünetegyüttesek valós hátterét. Emellett, a kérdéskör kapcsán, az interdiszciplinari- tás tükrében szeretnénk hangsúlyozni a differenciáldiagnosztika és a társszakmákkal történő együttműködés jelentő- ségét. Módszer: 406 felnőtt (>18) beteg allergodermatológiai vizsgálatára került sor élelmiszerekhez kapcsolódó tünetek felmérése, azonosítása és elkülönítése céljából. A páciensek változatos tünetekkel jelentkeztek, melyek mindegyikét „ételallergia” jeleként azonosították. Alapos anamnézisfelvétel és orvosi vizsgálat után, amennyiben indokoltnak bi- zonyult, specifikus-IgE-tesztek elvégzése történt. Szükség esetén a pácienseket társszakmák képviselőihez irányítot- tuk a kivizsgálás komplettálásához. Eredmények: 307 (75,6%) nő és 99 (24,4%) férfi vizsgálatára került sor. A betegcsoport átlagéletkora 43,6 év volt. A leggyakoribb objektivizálható bőrgyógyászati diagnózis az urticaria (44,1%) volt. Releváns IgE-mediált ételallergi- át a 406 eset közül 6 betegnél (1,5%) tudtunk igazolni. Oralisallergia-szindrómát 35 (8,6%) esetben diagnosztizál- tunk. Biogénamin-intolerancia 50,2%-ban, valamint egyéb társbetegségek (gasztroenterológiai: 62,1%, krónikus gyulladás: 22,2%) merültek fel provokáló faktorként a tünetek hátterében. A betegek által szedett és étkezéssel egy- idejűleg bevett gyógyszerek mellékhatásait azonosítottuk 20 esetben. Következtetés: Adataink szerint a betegek által ételekhez kötött reakciók hátterében a biogénamin-intolerancia nagyon gyakori, viszont az ételallergiák száma túlbecsült. Az egészségügyben dolgozók és a betegek felé is fontos hangsú- lyozni az adverz ételreakciók mögött meghúzódó változatos kóroktant. A differenciáció alapja mindig alapos anam- nézisfelvétel, orvosi vizsgálat és személyre szabott kivizsgálás kell, hogy legyen