A japán vállalatirányítás átalakulása

Az 1990-es évek óta a japán tőzsdei társaságok hagyományos vállalatirányítási (corporate governance) modellje átalakult, mindenekelőtt a globális sztenderdekhez való alkalmazkodás kényszere miatt. A reformok a jogi környezet modernizálásával kezdődtek, amelynek során a nyílt részvénytársaságokra vonatkozó vállalatirányítási szabályokat amerikai minta szerint alakították át, hozzátéve, hogy néhány szempontból (így pl. az igazgatótanácsok szerkezetére vonatkozóan) nem kógens jelleggel. A törvény betűje ütközött a mélyen gyökerező társadalmi normákkal és a bennfentes üzleti kultúrával. Ez utóbbiak erősen befolyásolták a vállalatirányítási reformok menetét. Az eredmény egy olyan hibrid vállalatirányítási rendszer kialakulása volt, amelynek során a különböző vállalatok különböző módon kombinálják és adaptálják a tradicionális japán stakeholder-modell elemeit az angolszász típusú vállalatirányítási rendszer összetevőivel

A japán vállalatirányítás (corporate governance) átalakulása

The pressures to accommodate to the global standards of corporate governance (CG) for Japanese public companies had grown strong since the mid-1990s. A series of legal reforms has led to the formal imitation of the market oriented Anglo-American model which, however, was not accompanied by the functional convergence of the CG practices of the Japanese companies. Deeply rooted social norms, insider business culture and industry specific conditions had a strong effect on the course of CG reforms in Japan. A hybrid model of corporate governance has been emerging in which companies selectively combine the features of the traditional stakeholder based approach with those of the shareholder oriented system

Gazdasági növekedés – területi egyenlőtlenségek – működőtőke-áramlás Kínában = Economic growth, spatial disparities and investment in China

A kutatás ideje alatt mind az elméleti, mind empirikus kutatás szempontjából továbbléptünk és megalapoztuk a következő empirikus kutatás lehetőségét is Kínában. Elméletileg: a korábbi – a pártállamok szerkezetét és működését taglaló - modellt továbbfejlesztve, a pártállami rendszerek átalakulásának elméleti alapját is kidolgoztuk. Leírtuk továbbá az átalakulások eltéréseinek szerkezeti hátterét is. Empirikusan: a modell tesztelése érdekében a kínai rendszer átalakulási sajátosságait vettük szemügyre, s azon belül az átalakulás térbeli eltéréseit. Ehhez számos előtanulmány készült, amelyekben a kínai átalakulás legfontosabb elemeinek kutatására koncentráltunk. Az átalakulás dinamikájának mérhetőségére statisztikai adatbázis elemzésével, a modell operacionalizált fogalmaira támaszkodva; a külföldi tőkebeáramlásra; a migrációra és jövedelem eltérésekre; vizsgáltuk továbbá a világgazdasági válság hatásait a politikai átalakulás előfeltételeire, a rendszerre gyakorolt rövidtávú külső-belső adaptációs nyomásra történt reakciókat és hatásukat az átalalkulásra, s mindezek térbeli eltéréseire. Megkezdtük továbbá egy következő empirikus kutatás előkészületeit az OTKA finanszirozásában, amely egy rövidtávú állami beavatkozás – a 2008-ban bevezetett gazdasági élénkítő program – hosszútávú hatásait, s ennek térbeli következményeit vizsgálja. A konzultációk, előadások során több kínai kutatóhellyel alakult ki kutatási együttműködés, amely az empirikus vizsgálatok alapfeltétele. | During the period of research we have taken both new theoretical and empirical steps and we have also created the foundations of a further empirical research in China. Theoretically: we have completed the theoretical basis of the transformation of party-states and the structural background of their disparities, further developing our IPS model that described the structure and operation of party-states. Empirically: in order to test the functioning of the model empirically we have focused on the specifics of the Chinese transformation and its spatial disparities. We have prepared several pre-studies concentrating on the most important elements of the Chinese transformation. Such were: the possibilities of quantification of the transformation using statistical data analysis, using the operationalized terms of the model; foreign direct investments and its spatial disparities; migration and income disparities; the impact of global recession on the preconditions of political transformation; reactions to short-term external and internal adaptation pressures on the system and its spatial disparities. We have also started the preparation of a new empirical research supported by OTKA on the long-term effects of a short-term state intervention and its spatial consequences: the stimulus package introduced in 2008. During consultations and presentations in China we have developed research collaboration with several research institutes that are the preconditions of empirical research