70 research outputs found

    A depresszió diagnosztikája és kezelése a családorvosi gyakorlatban

    Get PDF
    A depresszió a külföldi és hazai felmérések szerint is a leggyakoribb pszichiátriai tünetegyüttes. Nyugat-Európában a major depresszió élettartam-prevalenciája 13%, egyéves prevalenciája 4% körül alakul. Magyarországon is hasonló a súlyos depresszió előfordulási aránya; a családorvosnál megjelenő betegek mintegy 5–8%-ánál diagnosztizálható valamilyen depresszív zavar. A megbetegedés nők körében és az életkor előrehaladtával gyakrabban fordul elő. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a depresszió jelenleg a harmadik leggyakoribb munkaképesség-csökkenésért felelős betegség. A kórkép jelentőségét növeli, hogy nagymértékben rontja az életminőséget, gyakran társul szorongással, alvászavarokkal, alkohol- és drogfüggőséggel, valamint egyes szomatikus kórképekkel. A depresszió az öngyilkosság legfőbb rizikófaktora. A depresszió szűrésében, diagnosztizálásában nagy szerep jut a családorvosnak. Nemcsak a levert hangulatról, szomorúságról, öngyilkossági gondolatokról panaszkodó beteg esetén kell depresszióra gondolni, hanem szervi betegséggel nem magyarázható egyéb tünetek, fejfájás, fáradékonyság, hasi fájdalom, gastrointestinalis panaszok, testsúlyváltozás esetén is. A családorvosnak megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a különböző terápiás lehetőségekről – pszichoterápiás módszerekről, antidepresszív gyógyszerekről, egyéb terápiás lehetőségekről –, hogy betegét hatékonyan tudja kezelni, szükség esetén a pszichológussal, pszichiáter szakorvossal együttműködve. Jelen közleményünkben bemutatjuk a depresszió jelentőségét és előfordulási gyakoriságát vizsgáló irodalmi adatokat, valamint összefoglaljuk a depresszió diagnosztikus és terápiás lehetőségeit a családorvosi gyakorlatban. | Depression is one of the most prevalent mental disorders, according to Hungarian and international data. In Western- Europe, lifetime prevalence of major depression is 13%, while one-year prevalence is 4%. The prevalence of severe depressive symptoms is similar in Hungary: approximately 5 to 8% of all patients seen by primary care physicians suffer from some kind of depressive disorders. Depression is more prevalent in women and in the elderly. According to the World Health Organization, depression is the third most common disabilitating disorder. Patients with depression experience impaired quality of life, anxiety, sleep disturbances, alcohol and drug abuse, and different somatic disorders. Furthermore, depression is the most important risk factor for suicide. Primary care physicians have a crucial role in the screening and diagnosing of depressive disorders. Depressive disorders can exist not only in patients complaining about depressed mood, but also in patients with „medically unexplained symptoms” (headache, fatigue, abdominal pain, gastrointestinal symptoms, weight change). Primary care physicians should have appropriate knowledge about the different therapeutic options (including various psychotherapies, antidepressant medications and other treatment options) to be able to treat their patients properly. We review the literature about the significance and epidemiology of depression and summarize the diagnostic and therapeutic options of depressive disorders in primary care practice

    Dendrimer pszeudofázisok fizikai kémiai tanulmányozása: dendrimerek módosítása, oldategyensúlyainak, szerkezetének és dinamikájának vizsgálata = Physico-chemical study of dendrimer pseudo phases: functionalization, solution structure, dynamics and equilibria

    Get PDF
    Dendrimerek szintézise és analitikája. Amerikai partnerünkkel közösen megállapítottuk, hogy a PAMAM dendrimereknél "váz deviancia" öröklődik a funkcionalizálódás során, míg a "szubsztitúciós diverzitás" természetesen előállításkor keletkezik. Dendrimerek oldatbeli szerkezete és egyensúlyai. A kismolekulák diffúziójának ("kémmolekulák") vizsgálata (PGSE NMR technikával) útján szerkezeti információkat kaphatunk a dendrimerekről. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a PAMAM dendrimerek oldatban gömbalakú merev falu kolloidként viselkednek az 5. generáció esetén. Azonban ez víz számára áthatolható és funkcionalizálástól függetlenül, mintegy 4000 vízmolekulával hidratálódnak. Foszfát ionokkal a dendrimerek D(tercN)?H?HPO4 típusú, valószínűleg H-hidas jellegű komplexek képeznek. pH 7 körül a dendrimer belsejében, savas és lugos a dendrimer felszínén vannak. Fémionokkal közül a Cu2+-ionokkal klasszikus komplexeket képeznek. Egy 5. generációs PAMAM_E5.NH2 mintegy 80 réz iont köt meg. Vanádiummal úgy tűnk az eddigi adatokból, inkább megoszlási egyensúly jellegű a kölcsönhatás. PGA önszerveződése. A poli-gamma glutaminsavat (PGA) parciálisan hidrofobizáltuk, új módszerrel, így jóval kisebb és gömbszerű részecskét nyertünk. Hisztamint építettünk rá, mint fémmegkötő donort, rézmegkötő makromolekulát nyertünk. Ezt követően elkészítettük jellemeztük a kevert rendszert, a hisztamin-benzil-PGA-t. Ennek vanádium komplexét pedig dendritikus katalízisre alkalmazzuk. | Synthesis and analysis of dendrimers. We found, with our partners in USA, that skeletal deviancy of PAMAM dendrimers is inherited while substitution diversity forms during functionalization as it was expected. (NMR and CE studies) Structure and equilibria in solution. Diffusion studies of small molecules (spy molecules) in the presence of dendrimers by means of PGSE NMR gave structural information on dendrimers. We found that generation 5 dendrimers behave as hard sphere colloids. However it was penetrable for water molecules and the hydration number was found to be 4000 independently of functionalization. Phosphate ions at neutral pH form DN(tert)?H?PO4H complexes by H-bond and stay inside the macromolecule. In acidic and alkalic media phosphates bond to ""surface"" NH3+ and NH2 groups. PAMAM dendrimers form classic type complexes with copper ions. The maximum is 80 ions/PAMAM_E5.NH2 molecule. Interaction with vanadium(V) seems to be rather partition between phases. Self assembly of PGA. We prepared partially hydrophobized poly-gamma-glutamic acid(PGA) by benzylation. Sphere like compact organic nano particles were given with our new method. A copper trapping macromolecule was synthesized by functionalization of PGA with histamine with the same way. The combined functionalization with histamine and benzylamine of PGA in the same time resulted in a ligand for dendritic catalysis of oxidations catalyzed by vanadium

    Nyugtalan láb szindróma: a leggyakoribb „ismeretlen” kórkép = Restless legs syndrome: the most prevalent “unknown” disorder

    Get PDF
    Napjainkban az alvászavarokat is a jelentős krónikus betegségek közé sorolhatjuk, tekintettel hosszú távú élettani és pszichoszociális következményeikre, életminőségre gyakorolt hatásukra. A nyugtalan láb szindróma 5–10%-ban fordul elő a felnőtt lakosság körében. Gyakori, mégis aluldiagnosztizált kórkép, amelynek a következményei nem elhanyagolhatóak. A betegek túlnyomó többsége insomniában szenved, amelynek következtében romlik nappali teljesítményük, életminőségük. Bár a nyugtalan láb szindróma az alvászavarok közé tartozik, nem csak az alvás minőségét befolyásolja. A kellemetlen szenzoros tünetek a betegek mindennapi életére is hatással vannak. Az utóbbi időben vált ismertté, hogy a nyugtalan láb szindróma a népegészségügyi szempontból vezető helyen álló cardiovascularis betegségekkel is kapcsolatot mutat. Orv. Hetil., 2011, 152, 259–266. | Sleep disorders are also considered as significant chronic disorders, as their physiological and psycho-social consequences are well documented. Restless legs syndrome has high prevalence, as it occurs in 5–10 % of the general population. Since clinical presentation is not well appreciated by many of the health care professionals, only a small proportion of the patients with restless legs syndrome is diagnosed and treated. The consequences of disease, however, are not negligible. The majority of the patients suffer from insomnia, impaired daytime functioning and quality of life. Although, restless legs syndrome is frequently characterized as a sleep disorder, it does not only influence sleep but also the daytime functioning of the patients. Additionally, restless legs syndrome causes not only subjective complaints and sleep disruption, but it is also associated with cardiovascular disorders. Orv. Hetil., 2011, 152, 259–266

    Maternal Periodontal Status as a Factor Influencing Obstetrical Outcomes

    Get PDF
    Background and Objectives: Preterm birth as a complex phenomenon is influenced by numerous endogenic and exogenic factors, although its exact cause often remains obscure. According to epidemiological studies, maternal periodontal diseases, in addition to affecting general health, can also cause adverse pregnancy outcomes. Nonetheless, the existing results in the literature regarding this topic remain controversial. Consequently, our study aimed to determine the connection between poor maternal periodontal status and neonatal birth weight. Materials and Methods: A total of 111 primigravida–primiparous pregnant, healthy women underwent a periodontal examination in the second trimester of their pregnancies. Probing depth (PD) and bleeding on probing (BOP) were determined, and based on these diagnostic measurements, the patients were divided into three subgroups according to their dental status: healthy (H, n = 17), gingivitis (G, n = 67), and periodontitis (P, n = 27). Results: Considering that poor maternal oral status is an influencing factor for obstetrical outcomes, the presence of PD and BOP (characterized by the sulcus bleeding index, SBI) was evaluated. In the case of P, defined as PD ≥ 4 mm in at least one site and BOP ≥ 50% of the teeth, a significant correlation between BOP and a low neonatal birth weight at delivery (p = 0.001) was found. An analysis of the relationship between SBI and gestational age (GA) at the time of the periodontal examination in the different dental status groups showed a significant correlation between these parameters in the G group (p = 0.04). Conclusions: Our results suggest that a worse periodontal status during pregnancy may negatively affect obstetrical outcomes, especially the prematurity rate and newborn weight. Therefore, the importance of periodontal screening to prevent these complications is undeniable

    Alvászavarok, hangulatzavar és életminőség krónikus betegségekben szenvedők körében = Sleep disorders, mood disorders and quality of life in patients suffering from chronic disorders

    Get PDF
    150 epilepsziás; 1000 vesetranszplantált, 400 várólistás, 900 nem szelektált dializált és kb 200 dialízis kezelésre még nem szoruló beteg. Országos reprezentatív minta: kb 12000 fő. Epilepsziásoknál az unilaterális műtét után alvás során tapasztalt ellenoldali "spike" aktivitás rossz prognosztikus tényező. A REM fázisban gyakori "spike" tevékenység a szekunder generalizált klonusos-tonusos görcsökkel mutat kapcsolatot. Az országos felmérésben a vizsgált személyek 47 %-a számolt be legalább egy alvásproblémáról, 9 % volt inszomniás. Az inszomniások gyakrabban vettek igénybe egészségügyi szolgáltatásokat. A horkolás gyakorisága a férfiaknál 60%, a nőknél 42% volt. Többváltozós elemzésben a horkolás kapcsolatot mutatott a kardiovaszkuláris morbiditással. A nyugtalan láb szindróma (RLS) és az inszomnia ritkább volt vesetranszplanált (Tx), mint dializált (Dial) betegekben. Még nem dializált veseelégtelen betegekben a RLS gyakorisága 6-8%, az inszomniáé 30-40%. A Tx betegek jobb életminőségről számoltak be, mint várólistás dializált betegek. Az alvászavarok rosszabb életminőséggel jártak. A Tx betegek esetében az életminőség pontszám a 3 éves mortalitás független prediktora. A depressziós betegek aránya magasabb volt a dializált csoportban, mint a Tx populációban. A depresszió mértéke az életminőség legerősebb prediktora. A Tx betegek körében a depressziós betegek 3 éves mortalitása magasabb volt, mint nem depressziós betegtársaiké. | Patients (pts): 150 with seizure disorder; 1000 kidney transplanted (Tx), 400 waitlisted dialysis pts, 900 unselected dialysis (dial) and 200 predialysis pts. National representative sample: 12000 persons. Pts with seizure contralateral spikes seen during sleep post brain surgery is a bad prognostic marker for seizure free survival. Frequent spikes seen during REM sleep are associated with clonic-tonic secondary seizure activity. 47% of the people in the nationally representative survey complained for at least one sleep problem. The prevalence of insomnia was 9 %. Insomniacs utilized health care services more frequently than non-ionsomniacs. Snoring was present in 60% of men and 42% of women. Snoring was independently associated with cardiovascular morbidity. Both restless legs syndrome (RLS) and insomnia was significantly less frequent in Tx than in dial pts. In chronic kidney disease patients not yet on dialysis RLS was seen in 6-8%, insomnia in 30-40%. Tx pts reported better quality of life (QoL) than waitlisted dial pts. Sleep disorders were associated with worse QoL. QoL scores were independently associated with 3 year all cause mortality in the Tx group. Depression was significantly more prevalent in the Tx than in the dial group. Depression score was the most powerful independent predictor of QoL in both pts group. Depression was an independent predictor of 3 year mortality in Tx pts

    Hangulatzavarok krónikus vesebetegek körében: A depresszió jelentősége, etiológiája és prevalenciája = Mood disorders in patients with chronic kidney disease: Significance, etiology and prevalence of depression

    Get PDF
    A végstádiumú vesebetegségben szenvedő betegek növekvő száma és az ellátásukra fordított magas költségek miatt a betegség minden olyan aspektusa nagy figyelmet érdemel, amely jelentősen befolyásolja a betegek életminőségét, mortalitását és amelyek befolyásolása, kezelése a klinikai kimenetel javulását eredményezheti. Mára általánosan elfogadottá vált, hogy a szomatikus tényezők mellett számos pszichés és szociális faktor, köztük a depresszió is hatással lehet a krónikus betegségek klinikai kimenetelére. Bár a depresszió az egyik leggyakoribb pszichés probléma krónikus vesebetegek körében, mégis kevés a depresszió előfordulását, diagnosztikáját, kezelését vizsgáló, megfelelő diagnosztikus kritériumokat alkalmazó, jól strukturált, nagy betegszámú vizsgálat. A vesepótló kezelési lehetőségek az elmúlt évtizedekben igen sokat fejlődtek, de a krónikus vesebetegségben szenvedők mortalitása változatlanul rendkívül magas. Jelen közleményünkben áttekintjük a depresszió gyakoriságát és etiológiai tényezőit leíró irodalmat, továbbá kitérünk a depresszió, az életminőség és a mortalitás kapcsolatára. Összefoglalónk később megjelenő második részében írunk a depresszió diagnosztikus és terápiás sajátosságairól krónikus vesebetegek körében. | Due to the rapidly increasing number of end-stage renal disease patients and the high costs of their treatment, all the aspects of kidney disease that may significantly affect clinical outcome (quality of life mortality) deserve increasing attention. It has been established and accepted that in addition to clinical/somatic factors, also psycho-social factors, including depression, may have a significant impact on the clinical outcome of chronic diseases. Depression is considered to be one of the most prevalent mental health problems in patients with chronic kidney disease. In spite of this fact, there are only few studies on the prevalence, diagnosis and treatment of depression in this population using accurate, well defined diagnostic criteria and appropriate epidemiologic methods. In the last decades we have experienced a significant improvement in the quality and effectiveness of the therapautic options for chronic kidney disease, but mortality is still very high in this population. Our review provides an overview of the literature regarding the prevalence and etiology of depression, and calls the attention to the interrelation among depression, quality of life and mortality. The second part of our paper to be published later will survey the specific diagnostic and therapeutic features of depression in chronic kidney disease patients

    Hangulatzavarok krónikus vesebetegek körében. A depresszió diagnosztikája, szűrése és terápiája = Mood disorders in patients with chronic kidney disease. Diagnosis, screening and treatment of depression

    Get PDF
    A depresszió gyakori társbetegség krónikus szomatikus betegségekben, többek között krónikus vesebetegségben szenvedő páciensek körében. Ennek ellenére kevés jól tervezett vizsgálatot végeztek a krónikus vesebetegek pszichés állapotának felmérésére. A depresszív zavarok prevalenciájának pontos meghatározását ebben a betegcsoportban is nehezítheti az eltérő definíciók és változatos mérési módszerek használata a különböző vizsgálatokban. Az is problémát okoz, hogy jelentős átfedés van a depresszió és az urémia tünetei között. A depresszió és a krónikus vesebetegség kapcsolata igen összetett. Feltételezhető, hogy ez a kapcsolat kétirányú, így a hangulatzavarok kezelése hatással lehet a szomatikus betegség alakulására is. Kevés szakirodalmi adat ismert a hangulatzavarok terápiás lehetőségeiről krónikus vesebetegségben szenvedők körében, de a meglévő adatok alapján úgy tűnik, hogy számos antidepresszív gyógyszer és pszichoterápiás módszer ebben a betegcsoportban is hatékonyan és biztonságosan alkalmazható. Közleményünk egy sorozat második része. Jelen írásunkban a krónikus vesebetegek depresszív zavarainak diagnosztikájával és szűrésével kapcsolatos sajátosságokat, valamint a depresszió terápiás lehetőségeit elemző szakirodalmi adatokat foglaljuk össze. | Depression is a common co-morbid condition in patients suffering from a variety of chronic medical conditions. In spite of this, mental health of patients with chronic kidney disease is understudied. Accurate estimation of the prevalence of depressive disorders in this population is difficult due to the different definitions and assessment techniques and the overlap of depressive symptomatology with symptoms of uremia. Several potential pathways link depression and chronic kidney disease. The association between the two conditions is probably bidirectional. Consequently, treatment of mood disorders could impact medical outcome. Very little has been published about the therapeutic options for depression in patients with chronic kidney disease. Available data, however, suggest that several antidepressant medications and psychotherapeutic methods are likely to be safe and effective also in this population. In this review, which is the second of a series of reviews on this topic, we provide an overview of the literature concerning the diagnosis, screening and therapy of depressive disorders in patients with chronic kidney disease
    corecore