Az 1945. júliusi papírbotrány reprezentációja a korabeli politikai sajtóban

1945. július 19-én a Nemzeti Parasztpárt központi lapja, a Szabad Szó beszüntette a megjelenését. Ez az eset a koalíciós időszak első átfogó sajtótámadását indította el az Ideiglenes Nemzeti Kormány ellen. A politikai lapok a kormány sajtópolitikáját okolták a parasztpárti lap, mint később kiderült, ideiglenes megszűnése miatt. A lapok élesen támadták a Neményi Papírgyár Rt.-t, a kormány sajtópolitikáját, valamint annak egyszemélyi irányítóját, Balogh István miniszterelnökségi államtitkárt. Az offenzíva végül eredményesen zárult: a baloldali lapok által főbűnösként kikiáltott Baloghot a kommunista párti Kállai Gyula váltotta fel, és lett kezdetben a papírkiutalás felelőse. Így a Magyar Kommunista Párt megtette az első lépést azon az úton, amelyet Rákosi Mátyás így fogalmazott meg a 1945. május 21-22-én tartott országos pártértekezleten: „Meg kell szerezni a sajtó irányítását. A harc most a sajtó területére tevődik át. Jó fegyver van a kezünkben: a papírkiutalás. A reakciós lapokat ki kell éheztetni”

Dokumentumok a Tájékoztatásügyi Minisztérium működéséhez

A forrásközlés célja, hogy betekintést nyújtson egy sokak által nem ismert, de ugyanakkor a koalíciós időszak sajtópolitikájában fontos szerepet játszó minisztérium, a Tájékoztatásügyi Minisztérium történetébe. A forrásközlés célja, hogy a Tájékoztatásügyi Minisztérium munkaköréről, feladatairól szóló előterjesztéseket, terveket, feljegyzéseket valamint a minisztériumon belüli harcokat bemutassa. A Tájékoztatásügyi Minisztérium nem egy jó átgondolt koncepció mentén jött létre, hanem kizárólag a paritás-elvének betartása miatt. Ez a kezdet a minisztérium egész működésére rányomta a bélyegét, holott a sajtó- és a tájékoztatáspolitika fontossága megkérdőjelezhetetlen volt a korszakban. Azonban a Miniszterelnökség és a Tájékoztatásügyi Minisztérium közötti viták a terület irányításáról igen korán felszínre kerültek. 1946 után pedig a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt is igyekezett mindent elkövetni, hogy a Tájékoztatásügyi Minisztériumon belül megszerezze az irányítást. Noha a minisztérium fennállása során szinte végig kisgazda miniszterek irányították a minisztériumot, ez nem jelentette befolyásukat a működésére. Erre a Magyar Kommunista Párt tartott igényt, amelyet végül sikerült is megszereznie

Nem volt elég Mindszenty úr?": Mindszenty és a sajtó 1946 elején

English text see below Die Thematiken der Zeitungsangriffe der Arbeiterpartei gegen den Herzogprimas József Mindszenty von Anfang Januar bis Mitte Februar 1946 lassen sich vier Gruppen zuordnen. Der erste Angriff erfolgte nach der Radioansprache von Mindszenty zu Silvester, der zweite auf den an den Justizminister István Ries adressierten Brief, der dritte nach seinem Appell in der Kirche zum Heiligen Domokos und zum vierten Angriff kam es, als seiner Rede in der Adorations-Kirche Straßenkundgebungen folgten. Nicht nur die katholischen Presseerzeugnisse, sondern auch zahlreiche Kirchengemeinden ergriffen für Mindszenty Partei und schickten dem Ministerpräsidenten Ferenc Nagy Protestbriefe und -depeschen. *** The attacks in the press by the Workers' Party against József Mindszenty Prince Primate between early January and mid-February in 1946 can be classified into four groups. The first attack started in the wake of Mindszenty's speech delivered on the occasion of New Year's Eve, the second after his letter written to István Ries, Minister of Justice, the third after his address delivered in the St. Dominic church and the fourth attack commenced after the protests following his speech in the Örökimádás church. Many Catholic periodicals and numerous Church communities raised their voices against the attacks directed to the Prince Primate, they sent protest letters and telegrams to Ferenc Nagy, the Prime Minister

Könyvbegyűjtés 1945-ben

This essay is about the gathering of journals with the tags of fas cist, antidemocrat and anti-Soviet and the debates girt with it, which was caused after the armistice agreement of 20th Janu ary, 1945. After this agreement the Provisional National Govern ment defined the gathering and surrender engagement in two regulations, for both institutions as well as individuals. The first wave of the actual collection, however, began only late spring and summer of 1945, with great press attention. The collection came to a halt because of the upcoming election, since neither the government nor the Allied Control Commission has forced the continuation of it, until the election did not run its course. The study shows this period of few months with the use and help of archival and library resources

A fakultatív hitoktatás a Rákosi-korszakban az adatok tükrében = The optional religious education in the Rakosi-era in the light of the national datas

In September 1949, the religious education in public education was abolished, and optional religious education was replaced. The Hungarian Working People’s Party (MDP) called on the Party, the ministerial and central government bodies (in co-operation with the trade unions and the mass movement) to make every effort to reduce the number of students enrolling in religious education. Between 1949 and 1953, administrative measures were mostly used, while between 1953 and 1956, the emphasis was more on persuasion by parents. The plans and instructions made by the various bodies had to be implemented by the regional Party and state administration bodies (city, county, district councils) and data had to be provided. These data were forwarded to the Party’s bodies (especially the MDP Agitation and Propaganda Department) and to the State Office for Church Affairs (established in 1951), which also submitted it to the MDP’s bodies

Nagy Ferenc és Rajk László sajtórendészeti vitája 1946-ban. Adalékok Rajk László belügyminiszteri működéséhez

Jelen tanulmányomban egy, részleteiben ismeretlen, ugyanakkor a korszak sajtópolitikáját döntő módon meghatározó, több hónapon át tartó levelezést mutatok be. A levelezés az akkori miniszterelnök (Nagy Ferenc) és belügyminiszter (Rajk László) között zajlott le, több fordulóban, 1946 májusától egészen augusztus végéig

„A politika nem a mi feladatunk”. A Szív politikai állásfoglalásai a koalíciós időszakban.

Tanulmányomban A Szív című katolikus (jezsuita) lap történetéből mutatok be néhány epizódot. Arra nem vállalkozhatom, hogy teljes spektrumában mutatom be a lapban megjelent írásokat, de bízom abban, hogy az alább bemutatandó néhány téma is jól szemlélteti azt, milyen nehézségek-kel kellett szembenéznie 1945 után egy katolikus lapnak. A dolgozatot három nagyobb részre bontottam. Először A Szív kiadásával, megjelenésével kapcsolatos nehézségeket mutatom be. Ezután térek át a lapban megjelenő néhány politikai témára. Bemutatom, hogy láttatta a lap az egyház és az állam viszonyát, hogyan értékelte az idővel egyre fokozódó támadásokat a katolikus egyház ellen. Úgy érzem, hogy ezekből világos képet kaphatunk, hogyan is látta egy bizonyos közeg (főként a jezsuiták) a katolikus egyház koalíciós korszakbeli szerepét. Fontos megemlíteni, hogy az itt vizsgált vélemények nem a katolikus egyház mindenkori véleményét tükrözik, hanem egyfajta narratívát mutatnak be bizonyos eseményekkel kapcsolatban