Az arcfelismerési zavarok osztályozása a kialakulás oka, az idegtudományi, valamint a viselkedéses eredmények tükrében

A prosopagnosia az ismerős arcok felismerési zavara normál látási és kognitív funkciók ellenére. A zavar szerzett formája az occipito-temporalis területek károsodásának következtében alakul ki, míg a születéstől meglévő zavar idegrendszeri háttere nagymértékű heterogenitást mutat. Az agykárosodási mintázat változatossága mellett a tünetek súlyosságában is nagy egyéni különbségeket találunk. Bár az elmúlt 20 évben az arcfelismerési zavar kutatását egyre nagyobb érdeklődés övezi, a vizsgálati eredmények alapján levonható következtetések általánosíthatóságát limitálja, hogy ezek többnyire egyedi, elszigetelt esetekből indulnak ki. Ha egyértelmű konklúzió nem rajzolódik is ki az ismert eredmények alapján, az mindenképpen megállapítható, hogy számos aspektus tekintetében a zavar alcsoportokra osztható. A tárgyfelismerési zavarok osztályozásának analógiájára felmerül az arcfelismerési zavarok apperceptív és asszociatív alcsoportokra bontásának lehetősége, valamint hogy a zavar akár spektrum jellegű is lehet. A prosopagnosia veleszületett típusában a generációkon át megjelenő esetek ráirányítják a figyelmet a genetikai eredet kérdésére. Jelen tanulmányban áttekintjük az arcfelismerési zavar csoportosításának lehetséges szempontjait. Továbbá az ismert esetek áttekintésével próbáljuk megmutatni a differenciálás szükségességét, valamint rávilágítunk azokra a szempontokra, amelyek szem előtt tartásával a következő vizsgálatok során érdemi lépéseket tehetünk a zavar megismerése felé

Mi áll a magyar fiatalok politikai szocializációs hiányosságainak a hátterében?

What stands behind the flaws in the political socialization of the Hungarian youth?: My research has begun with an invitation to the high school of the Pécsi Apáczai Csere János Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola in Pécs. They asked me to talk about political science for one of the graduating classes on an educational event. Not long before that, I took classes about trainings that can help high school students in the process of political socialization, so I decided to make my own training program and try it with the class. At that point I didn’t expect to do further research, but when the training began I started to write down everything. I realized that there’s a big problem with the researches about the political socialization of youth in Hungary. These researches were concluded with surveys, and they show the passiveness of this generation perfectly, but they don’t try to find the reasons behind the phenomenon. My experience is that these trainings can, and will give us reasons and possible solutions to the problem. In this study I want to show the process and the results of my political socialization training, and share my experiences. I’m planning to do more of such trainings and compare the results. I believe that they will confirm my hypothesis about the main reason of this passiveness and lack of interest in politics. I think that the students had no chance to be politically active, because both the Hungarian educational system and the parents of the students think that it’s not important to talk about politics and the citizens’ duties. If the further research yields the expected results it might be a good completion for the existing materials in the topic

Utak és kerülők emlékeinkhez : hozzáférhetőség vs. rendelkezésre állás irányított felejtés után

Az irányított felejtési kísérlet irodalma szerint képesek vagyunk szándékosan kiszorítani emlékeinket memóriánkból. Egyes magyarázatok szerint ezen emlékek gátlás alá kerültek, az előhívási folyamatok számára átmenetileg nem állnak rendelkezésre, újabb elképezések szerint azonban a gátlás nem a célemléket, hanem annak tanulási epizódját érinti, így ezek az emlékek rendelkezésre állnak, csak epizodikus hívóingerekkel el nem érhetőek. Két kísérletben e két megközelítést ütköztettük listás irányított felejtési paradigmát alkalmazva. A kísérletben használt 28 szó 14 meghatározott kategóriába tartozott, bár erről a tanulás során a kísérleti személyeket nem informáltuk. Első kísérletünkben három felidézési helyzet volt (1. szabad felidézés — implicit kategóriacímkével segített hívóingeres felidézés — 2. szabad felidézés). A felejts instrukciót kapott csoporteredménye mindkét szabad felidézésben gyengébb volt az emlékezési instrukciót kapottnál, de hívóingeres felidézésben nem volt különbség köztük. Az újabb (2. szabad felidézés) tesztben már csak a „felejts" csoport teljesítménye volt gyengébb a kategória-hívóingereshez képest, az „emlékezz" csoport esetében nem csökkent a teljesítmény. A második kísérletben két felidézési fázist (hívóingeres felidézés — 2. szabad felidézés) használtunk és reprodukáltuk az első kísérlet eredményeit, melyek összhangban vannak Racsmány és Conway 2006-os elméletével; a felejtési instrukció hatására létrejövő gátlás hozzáférési zavart okoz, de nem érinti az emlék reprezentációját. According to the literature on directed forgetting we are able to supress our unwanted memories. Anderson & Green's theory (2001) states that these items are under inhibition and we can't evoke them. However, according to a recent theory (Racsmány & Conway, 2006) items are available, but not accessible, and not the items themselves, but rather their encoding episode is under inhibition. We confronted the afore-named theories in two experiments. In the list method directed forgetting procedure (3 recalling phase) the „forget" group in free recall test recalled fewer items as the „remember" group. In cued recall the two groups' outputs were equal. Our findings correspond to Racsmány & Conway's (2006) Episodic Inhibition theory

A nyelvi proceduralizáció - a procedurális emlékezeti rendszer és a munkamemória változó szerepe a mondatmegértésben

Kutatásunk a nyelvi és emlékezeti rendszerek fejlődésére és kapcsolódási pontjainak tisztázására irányult. Fő kérdésünk, hogy a munkamemória és a procedurális emlékezeti rendszer nyelvi működésbeli involváltsága a különböző életkorokban milyen arányú. Három korcsoportban(9-11, 14-15 és 18-26 év) vizsgáltuk a munkamemóriát (Számterjedelem, Hallási mondatterjedelem), a procedurális emlékezeti rendszer tanulási hatékonyságát (ASRT) és a mondatmegértési teljesítményt (online: önütemezett olvasási sebességmérés; offline: ellenőrző kérdések). A rendszerek önálló fejlődésével kapcsolatos eredményeink megfelelnek a szakirodalomban leírtaknak, minden rendszer az életkor előrehaladtával egyre jobb teljesítménnyel működik, de a procedurális rendszer egyre gyengébben tanul. Az emlékezeti rendszerek és a nyelv összefüggésére vonatkozó fő hipotézisünk — mely szerint a fejlődés során a nyelvi készség proceduralizálódik, és abban a munkamemória szerepe fokozatosan csökken — beigazolódott. Eredményeink alapján úgy tűnik, a nyelv proceduralizációjának hátterében nem egy egyre jobban tanuló, hanem egy elsajátított nyelvi készséget egyre jobban használó procedurális rendszer áll. Our study investigated the development of language and memory systems, and the degree of involvation of procedural and working memory in language processes. In three age groups we tested working memory by Digit Span and Listening Span tests, learning efficiency of the procedural memory by ASRT, online sentence comprehension performance by word-by-word self-paced reading task, and off-line sentence comprehension by questions referring the presented sentences. All three systems showed improving performance with age except procedural memory which showed decreasing learning efficiency — although it's working performance was increasing. Results confirm our main hypothesis about language proceduralization with age and the decreasing role of working memory in language processes

ARCFELDOLGOZÁSI FOLYAMATOK FEJLŐDÉSI DISZLEXIÁBAN

A fejlődési diszlexia újabb vizsgálatai az olvasási zavar mellett gyakran mutatnak ki teljesítménycsökkenést egyrészt a végrehajtó funkciókban (pl. munkamemória-feladatokban), másrészt vizuális tesztekben. Utóbbiak a vizuális feldolgozás ventrális útvonalának féltekei lateralizációt mutató, magasabbrendű, komplex információfeldolgozási zavarára utalnak, aminek az olvasási nehézség vélhetően csak a legszembetűnőbb megjelenési formája. Egy 2011-es metaanalízis alapján a bal fusiform arcfelismerő terület hipoaktivitása egyértelmű diszlexiában, a jobb oldali homológ terület – mely alapvető fontosságú az arcfelismerésben – érintettségével kapcsolatos vizsgálatok eredménye azonban vegyes. Ugyanígy, az arcfelismerés neurális modelljeiben a bal fusiform gyrusban található szóforma-felismerő terület szerepe tisztázatlan. Az összefoglalóban áttekintjük azokat az eredményeket, amelyek összefüggést mutatnak az arcfelismerés és az olvasás funkcionális agyi hálózatrendszere között, és bemutatjuk a fejlődési diszlexiában megjelenő vizuális defi citet

Entropy measures and predictive recognition as mirrored in gating and lexical decision over multimorphemic Hungarian noun forms

Our paper is an attempt to indicate the relevance of information theoretical accounts to understand word recognition and morphological processing in Hungarian, along with other studies using more traditional predictors like linear position and morphological composition. The first two experiments were gating studies. The effect of the decision points was only evident in frequent words. The correct recognition means for the recognition points differ from the means for one-before-recognition points, indicating that the recognition point follows a sudden drop of the entropy value. This shows how entropy measures can be used to predict word recognition in actual language performance. The next two experiments examined the word reconstruction effect. A clear bathtub effect (Aitchison, 1987) was obtained: reconstruction was highest in the cases where both the beginning and the end were correct. The last, lexical decision based study used four basic morphological types of markers (plural, second and first possessive) and three types of case (-nak,-ban-,-ra ‘DAT, INSIDE, ONTO). The main effect of the frequency and the error type was significant. Frequent words were judged faster but less accurately, suggesting a trade-off. The later the mistake is, the faster and easier its rejection was