Transcriptomics of Parental Care in the Hypothalamic–Septal Region of Female Zebra Finch Brain

(1) Background: The objective of this study was to uncover genomic causes of parental care. Since birds do not lactate and, therefore, do not show the gene expressional changes required for lactation, we investigate gene expression associated with parenting in caring and non-caring females in an avian species, the small passerine bird zebra finch (Taeniopygia guttata). Here, we compare expression patterns in the hypothalamic–septal region since, previously, we showed that this area is activated in parenting females. (2) Methods: Transcriptome sequencing was first applied in a dissected part of the zebra finch brain related to taking care of the nestlings as compared to a control group of social pairs without nestlings. (3) Results: We found genes differentially expressed between caring and non-caring females. When introducing a log2fold change threshold of 1.5, 13 annotated genes were significantly upregulated in breeding pairs, while 39 annotated genes were downregulated. Significant enrichments of dopamine and acetylcholine biosynthetic processes were identified among upregulated pathways, while pro-opiomelanocortin and thyroid hormone pathways were downregulated, suggesting the importance of these systems in parental care. Network analysis further suggested neuro-immunological changes in mothers. (4) Conclusions: The results confirm the roles of several hypothesized major pathways in parental care, whereas novel pathways are also proposed

A gödöllői helyi jelentőségű platánfasor állapotfelmérése, 2014

A helyi jelentőségű védett természeti értékek az országos jelentőségű védett természeti értékekhez hasonlóan fontos szerepet töltenek be a természetvédelemben. Gödöllőn is számos helyi jelentőségű védett természeti érték található, azonban kevés ismerettel rendelkezünk róluk. A gödöllői platánfasor is ilyen, ráadásul jelentős emberi hatás alatt áll, ezért szükségesnek tartottuk elvégezni az állapotfelmérését. Az általunk felvett adatokat a 2013-as egyetemi felmérés adataival terveztük összehasonlítani. Azt is vizsgáltuk, hogy a helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozó kezelési terv megvalósul-e a gyakorlatban. Az állapotfelmérést 20 cm-es mérőszalaggal végeztük, az egyedek egymástól való távolságát, az úttól, illetve a kerítéstől való távolságát, a talajmenti és a 140, 160 és 80 cm-es magasságú kerületüket mértük. Az egyedek általános egészségi állapotát, az antropogén hatások közül a közúti forgalom, a taposás és a szemetelés mértékét vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a védett fasort jelentős emberi behatások érik, amelyek a kezelési terv előírásait követve kiküszöbölhetőek lennének. Pótolhatóak lennének a hiányzó faegyedek és a táblák is. Fontos lenne a gépjármű parkoló kellő távolságba való áthelyezése, a fák megőrzése érdekében. Szemetesek kihelyezésével jobb magatartásformák elsajátítására ösztönözhetnék a lakosokat. Úgy gondoljuk, a közvetlen közelben található iskola felkarolhatná a fasor védelmét – hiszen a Nemzeti Alaptanterv szerint a környezeti nevelést az oktatásban integrálni kell – ezáltal növelve az ifjúság felelősségét a természeti értékek és a közvetlen környezetük iránt. A helyiek és a látogatók ismereteinek bővítésére tájékoztató táblák kihelyezését tartanánk kedvezőnek

Toward a High Spatial Resolution Aerial Monitoring Network for Nature Conservation—How Can Remote Sensing Help Protect Natural Areas?

Aerial surveys have always significantly contributed to the accurate mapping of certain geographical phenomena. Remote sensing opened up new perspectives in nature monitoring with state-of-the-art technical solutions using modern onboard recording equipment. We developed the technical background and the methodology that supports detailed and cost-effective monitoring of a network of natural areas, thereby detecting temporal changes in the spatial pattern of land cover, species, biodiversity, and other natural features. In this article, we share our experiences of the technical background, geometric accuracy and results of comparisons with selected Copernicus Land Monitoring products and an Ecosystem Map based on the testing of our methodology at 25 sites in Hungary. We combined a high-spatial-resolution aerial remote sensing service with field studies to support an efficient nature conservation monitoring network at 25 permanent sites. By analyzing annually (or more frequently) orthophotos taken with a range of 0.5–5 cm spatial resolution and 3D surface models of aerial surveys, it is possible to map the upper canopy of vegetation species. Furthermore, it allows us to accurately follow the changes in the dynamics at the forest edge and upper canopy, or the changes in species’ dominance in meadows. Additionally, spatial data obtained from aerial surveys and field studies can expand the knowledge base of the High-Resolution Aerial Monitoring Network (HRAMN) and support conservation and restoration management. A well-conducted high-resolution survey can reveal the impacts of land interventions and habitat regeneration. By building the HRAMN network, nature conservation could have an up-to-date database that could prompt legal processes, establish protection designation procedures and make environmental habitat management more cost-effective. Landscape protection could also utilize the services of HRAMN in planning and risk reduction interventions through more reliable inputs to environmental models