A hazai földrajztankönyvek fejlődése és használata

The geography textbooks are always imprints of the educational situation and the social and steering expectations of an actual era, in addition, prove the pedagogical approach as well as the social state of the disciplines represented by the subject. Concerning their judgement from point of view of content and methodology, there will never be consensus because beyond the methodological culture it is determined by the tighter environment, in which the pedagogical work takes place. The first part of the paper provides a survey on the milestones of the development of the Hungarian geography textbooks from the beginning until the present, which enables to see the way leading the recent situation. The second part treats a research accomplished in teachers’ circles, which provides opportunity for a glance into the habits by using the textbooks and into the expectations towards these textbooks

Változik-e a földrajztanítás módszertani kultúrája?

The purpose of this study is to introduce the changes since the latest study of approach, attitude and methodological culture of geography teachers in Hungary. An online survey research was carried out including closed and open-ended questions among primary and secondary school students, examining students’ attitude to different subjects, primarily geography. Analysing responses, the problems in connection with teaching and learning geography, to which several experts had drawn attention to earlier, are clearly visible and are highlighted. Our findings confirm that the practice of teaching geography – despite the efforts in curriculum – has not been able to secede from the teacher- and assessment-centred attitude fetishizing subject matter. Only a slight movement in the direction of active learning can be observed (see Chrappán, 2017). Geography both in the educational system and in society is losing prestige along with teaching science despite having two other pivot points (human geography and synthesis of geography) even though recently numerous methodological suggestions, online and offline support packs have appeared to help the teachers’ work.A tanulmány célja bemutatni a magyarországi földrajztanári szemlélettel, attitűddel és módszertani kultúrával kapcsolatos legutóbbi vizsgálat óta eltelt időszak változásait. Általános iskolás és gimnazista tanulók körében online kérdőíves vizsgálatot végeztünk, amely során nyílt- és zártvégű kérdésekkel vizsgáltuk a tanulók tantárgyakkal kapcsolatos attitűdjét, különös tekintettel a földrajz tantárgyra. A kiértékelt válaszok alapján jól látszanak és újra megerősítést kapnak a földrajztanítással-tanulással kapcsolatos problémák, amelyekre a korábbi években több szerző is felhívta a figyelmet. Kutatási eredményeink megerősítik azt a tényt, hogy a földrajztanítás gyakorlata – a tantervi törekvések ellenére – évtizedek óta nem képes elszakadni a tananyagtartalmat fetisizáló, tanár- és számonkérés-központú attitűdtől, alig tapasztalható elmozdulás az aktív tanulás irányába (vö. Chrappán, 2017). A földrajz tantárgy presztízse az oktatási rendszerben és a társadalomban együtt süllyed a természettudományos oktatáséval annak ellenére, hogy a tantárgynak két másik pillére (társadalomföldrajz és földrajzi szintézis) is van, valamint, hogy az utóbbi években számos módszertani ajánlás, offline és online segédanyag, programcsomag jelent meg a pedagógusok munkájának segítése érdekében