Erdőrezervátumok monitorozása

Az erdőrezervátumok (ER) monitorozásának fı célja a hazánk tájaira jellemző erdők változatos szerkezeteinek, mintázatainak, természetes folyamatainak és élővilágának megismerése, amelyeket hosszú távú vizsgálatsorozatként (HTV) vagy célorientált kutatásként tartunk számon. Monitorozásnak a HTV projekteket tekintjük, amelyeket az „ERDŐ+h+á+l+ó: a faállomány-dinamikai és erdőökológiai megfigyelő hálózat” rendszerében építünk ki. 2005 óta 10 ER felmérése történt meg, ill. van folyamatban. A Vár-hegy ER példáján mutatjuk be a térképre vitt faállomány-szerkezeti mintázatok értelmezésének lehetőségeit. Továbbá egy többváltozós osztályozás eredményeivel demonstráljuk a faállomány-szerkezet „a posteriori” értékelésének jelentőségét és erdődinamikai vonatkozásait. Az ER-okban születő eredmények referenciaként szolgálnak az erdőgazdálkodás és a természetvédelem számára. | The main goal of the monitoring of strict forest reserves (FR) is to explore and understand the various structures, patterns, processes and living beings of typical forest types characteristic to the Hungarian landscape. These research activities can be classified as surveillance (HTV) or goal oriented research. HTV’s are considered as monitoring projects, that are developed according to the „ForestNET – Monitoring network of forest stand dynamics and ecology”. Standard survey of 10 FR’s were done (or under completion) since 2005. We present here some examples on the interpretation of stand structure maps of Vár-hegy FR. Further, the results of a multivariable classification demonstrates the significance and some dynamic aspects of an „a posteriori” analysis of a stand structure survey. The results of forest reserve research can provide reference knowledge for forest management and nature conservation

Top-down segregated policies undermine the maintenance of traditional wooded landscapes: Evidence from oaks at the European Union’s eastern border

Semi-open oak woods and solitary oaks commonly dominate the wooded fabric (i.e. the ‘oakscape’) of European traditional rural agricultural landscapes based on animal husbandry. However, modern land use systems fail to perpetuate oakscapes, posing a serious threat to biodiversity conservation and the associated diversity of ecosystem services. Reconstructing the dynamics of oakscape remnants can provide valuable insights concerning the maintenance of oakscapes. We used the socio-economic transitions at the European Union’s eastern border as a natural experiment to explore the drivers for successful oak recruitment in 27 selected units representing 4 oakscape categories. Analyses of tree-ring data, historical maps, and orthophotos were used to reconstruct the oakscapes’ establishment trajectories in relation to land use changes in the period 1790–2010. The oaks in cultural semi-open woods and wood-pastures differed substantially from those in closed canopy forests by more stocky shape and faster early age DBH annual increase. We found two distinct recruitment patterns: (1) FAST – recruitment usually completed within 2–3 decades, attributed to an unconstrained succession of abandoned agricultural land, and (2) SLOW – recruitment extending over several or more decades. In Ukraine, frequent illegal grass burning in marginal woods was the most successful mechanism perpetuating oak recruitment. Top-down policy encouraging specialized intensive farming, sustained yield forestry, and conservation efforts concentrated on the preservation of closed canopy forests compromise the future of traditional agro-silvo-pastoral systems. Maintenance of traditional integrated agro-silvo-pastoral management sustaining oakscapes needs to combine local traditional knowledge and landscape stewardship

A felsőtárkányi Vár-hegy erdőrezervátum faállományának korosztály viszonyai erdőtörténeti összefüggésben

Tanulmányunkban a Vár-hegy erdőrezervátum magterületének faállomány-felvételezés eredményét vetettük össze az erdő történetével. A következő kérdéseket vizsgáltuk: 1. Milyen hatások érték a mai erdőrezervátum erdőállományát a tervszerű erdőgazdálkodás kezdetétől napjainkig? 2. Ezekre a hatásokra hogyan változtak a faállomány korosztály-viszonyai és fafaj-összetétele? A mai erdőképre ható események négy korszakra szakaszolhatók: 1) az üzemtervezést megelőző 2) az első üzemterv által meghatározott 3) a II. világháború majd az állami erdő üzemtervezése által meghatározott és a 4) a védetté és erdőrezervátummá nyilvánítást követő időszakra. Ezzel összhangban négy korosztályt lehetett elkülöníteni. A 100 évnél idősebb tölgyes állománnyal szemben, a középkorú és fiatal korcsoportokban mindhárom tölgy faj (Quercus petraea; Q. cerris; Q. pubescens), de elsősorban a kocsánytalan tölgy aránya sokkal kisebb, ezzel szemben a magas kőris (Fraxinus excelsior), a mezei juhar (Acer campestre) és a gyertyán (Carpinus betulus) aránya jelentősen magasabb. Az erdő szerkezete több korosztályossá, elegyesebbé és változatosabb szerkezetűvé alakult, amelynek következtében természetvédelmi jelentősége kiemelkedő