Szövegértési teljesítmény a szöveg típusának függvényében

Tanulmányunkban a szöveg típusának a szövegértési teljesítményre gyakorolt hatását vizsgáljuk. Elemzésünk arra irányul, hogy a szövegtanban jól ismert gyakori szövegtípusok szemantikai/ szintaktikai jegyeinek sora, a szövegszerkezet felépítése miképpen tükröződik a megértés eredményességében

A beszéd digitális korunkban pedagógusjelölt hallgatók értékítéleteinek tükrében

Digitális korunkban nemcsak a mindennapok világában szorult háttérbe az élőszó. Az oktatásban már néhány évvel ezelőtt sem volt „divat” a szóbeliség, sokkal inkább az írásbeliség dominált például a számonkérések alkalmával. Sajnos ez a tendencia napjainkra sem változott. Az írás olyannyira elsődleges a szóbeliséggel szemben, hogy az ún. „beszédes” tárgyakban, mint a magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz is visszaszorulóban van a szóbeli feladatok vagy a szóbeli számonkérés aránya. Jól illusztrálja mindezt egy friss kérdőíves felmérés eredménye, amelyben a megkérdezett leendő pedagógusok, gyógypedagógusok, logopédusok többsége vélekedett úgy, hogy a középiskolai magyar nyelv és irodalmi tanulmányaik során inkább írásbeli kommunikációs gyakorlatokat oldottak meg, és az érveléssel kapcsolatos feladataik is nagyrészt írásbeliek voltak (Laczkó, 2015a). Így nem csoda, ha a jól ismert kép, amely szerint diákjaink nemcsak a kötetlen társalgási témákban, de a kötött szituációkban, az érettségi vizsgákon sem képesek szóbeli feleleteik adekvát tolmácsolására, egyre gyakoribb. Tény, hogy a digitális eszközök teremtette nyelv írásbeli munkáikban is egyre jobban tért hódít, ami indokol(hat)ja az írott nyelvi regiszter normáinak tudatosítását és az írásos gyakorlatokat. Ám nézetünk szerint az írás a legmagasabb rendű kommunikációs tevékenység, ami a beszédet és az olvasást egyaránt feltételezi

Kísérlet a szövegtani, stilisztikai, grammatikai ismeretek integrált tanítására. Babits Mihály Csak posta voltál című költeményének komplex elemzése

A Nyugat nemzedékének egyik meghatározó költőegyénisége Babits Mihály, aki gondolati, filozófiai, bölcseleti lírájával, töprengő, kétkedő eszmeiségével teremtett újat a magyar költészetben, s ezzel korának jeles gondolkodójává is vált. Világlátására, gondolkodásmódjára már az egyetemi tanulmányok ideje alatt jelentős hatással voltak különböző filozófiai irányzatok és filozófusok (Spinoza, Hume, Schopenhauer, Nietzsche), később Bergson ideológiája, William James tudatfolyam-elmélete, de még Freud lélektana is

A 22. Nemzetközi Tanulási Konferencia

A Commonground Publishing nevű foglalkozó amerikai civil szervezet a tanulással kapcsolatos 22. nemzetközi konferenciáját (The Learner – 22nd International Conference on Learning) 2015. július 9. és 11. között a madridi San Pablo CEU egyetem szervezésében Spanyolországban rendezte meg. A konferencia helyszíne az egyetemi campus épülete volt, amit Madrid belvárosától autóbusszal kb. 25–30 perc alatt lehet megközelíteni. A Commonground célja az, hogy az oktatással, tanítással, tanulással, olvasással foglalkozó szakembereket, egyetemi oktatókat, közép- és általános iskolai tanárokat, tanítókat, kutatókat tömörítse, és lehetőséget biztosítson számukra évenkénti konferenciákon a közös eszmecserékre. Évenkénti konferenciái kapcsolatot teremtenek a különböző fogadó intézmények (egyetemek) és az adott helyi közösségek között. Ezzel azt a célt szolgálják, hogy az oktatás globális kérdéseit helyi aktuális kérdésekre vetítsék, valamint elősegítsék az oktatás elméleti és gyakorlati szakembereinek közeledését

Önjavítási stratégiák tizenévesek spontán beszédében

A kutatás célja, hogy választ adjon arra kérdésre, hogy milyen megakadásokat és milyen gyorsan képesek javítani középiskolás tanulások spontán beszédükben és ez a javítási stratégia mennyiben különbözik a felnőttekétől és a gyerekekétől

A verbális mondatemlékezet sajátosságai középiskolás korban

The aim of the present research is to analyse the verbal memory of teenagers on the basis of their sentence repetition task. We try to answer the question how the age and the school type can characterize their sentence repetition. Our hypothesis is that the age and the school type can have an influance on their sentence repetition but the  influance of the school type is stronger than the age factor. We also thought that the structure of the sentences and the number of the syllables of the words which construct the sentences could influance the punctuality of their sentence repetition results. In order to discuss the hypothesis a series of experiment was carried out with the participation of teenagers (16 and 18 years old, from the secondary grammar and secondary technical school). The test material consisted of 20 sentences, the students’ task was to repeat them after they had heard them. The analysis was in terms of punctuality, and we also analysed the length and the grammatical structure of the sentences in tems of punctuality, furthermore the unfilled pauses occurring during the repetiton task and the time of the pauses, even the types of errors in the incorrect sentences. A statistical anlysis has also been done. The results have shown that the elder students have reached better achievement, especially those who are studying in the grammar school The repetition of shorter sentences was also better. The analysis of mistakes showed different results in terms of the school type and proved the memory capacity problems of the students studying in different school types.Jelen munka célja, hogy középiskolások mondatemlékezeti működésének sajátosságait elemezze mondatismétlési teszt alapján. A kutatásban azt a kérdést vizsgáljuk, hogy az iskolatípus és az életkor milyen hatást gyakorol a tanulók verbális emlékezeti működésére. A szakirodalom alapján feltételezzük, hogy e vizsgált életkorban is van eltérés a mondatismétlési teljesítményekben, ami az idősebb középiskolások pontosabb ismétlésében nyilvánul meg. Az életkori faktor mellett az iskolatípus még erőteljesebben hat, ami a gimnazisták jobb eredményében követhető – szemben a szakgimnazistákéval. A mondatok szerkezeti és tartalmi jellemzői szintén megmutatkoznak az eredményekben és összefüggést mutatnak az életkorral és az iskolatípussal is. A hipotézis ellenőrzéséhez 16 és 18 éves gimnáziumi és szakgimnáziumi tanulók mondatismétlési teszteredményét használtuk. A teszt 20 mondatot tartalmazott, a tanulók feladata azok egyszeri hallás utáni megismétlése volt. Elemeztük az ismétlések pontosságát az életkor, az iskolatípus alapján, továbbá a mondatok szerkezete és a jelentést alkotó lexémák minősítése alapján, továbbá vizsgáltuk az ismétlések közben tartott néma szüneteket, a megakadások mintázatát, valamint a hibák típusainak megoszlását. Az eredmények alátámasztották nemcsak a gimnazisták sokkal jobb eredményét, de a hibatípusaik különbözőségét is, valamint az átmeneti memória működési nehézségének feloldása is eltért a két iskolatípusban. Az eredmények igazolták továbbá a szókincsnek és a mondatok szerkezetének a mondatismétlésben betöltött szerepét, ami a szakgimnazisták esetében még erőteljesebben mutatkozott meg