Volt és van feszültség – A villamosenergia-szektor szabályozásának fordulópontjai Magyarországon = Electric tango – Turning points in the regulation of the Hungarian electricity sector

A magyar energiaipar elmúlt 30 évének szerkezeti átalakítását, működési modelljeit és szabályozását jól jellemezhetjük a tangólépések ritmusával és karakterével; gyors, dinamikus mozgás előre és hátra, oldalazó lépésekkel és feszültséggel teli megállásokkal vegyítve. A strukturális átalakítás időszakában (1992-2001) létrejöttek a mai piaci szabályozás alapjai, lezajlott a privatizáció és megszülettek a hazai villamosenergia-kereskedelmet közel másfél évtizedig meghatározó hosszú távú kapacitáslekötési és villamosenergia-vásárlási megállapodások (HTM-ek). A verseny 2001-től bontakozott ki a részleges piacnyitás eredményeként létrejövő hibrid rendszerrel, melyet a 2000-es évek második felében intenzív liberalizáció követett. A gazdasági válságot követő évtizedben az állami szerepvállalás újradefiniálásával fordulat következett be: a korábban elhagyni tervezett árszabályozási kompetenciák visszaállítása mellett sor került azok centralizálására, és a tulajdonszerzések révén megerősödött az állam piaci szereplőként való részvétele. -------- The process of structural reforms, market design changes and regulatory measures of the Hungarian electricity sector can be described as the machinations and the character of a tango in the last 30 years; fast dynamic moves back and forward, with side steps and stops, full of tension. In the era of structural changes (1992-2001) the foundation of the current market regulation were laid. This was the time of privatisation and the creation of long term power purchase agreements. The period since 2001 can be described as the era of unfolding competition characterised by a hybrid system resulting from partial market opening, followed by intense market liberalization. The great recession marks a significant turning point, as in the 2010s participation of state in the energy markets were reasserted. Beside the restoration of price regulation capabilities, market regulation was centralized, and, through state acquisitions in energy companies, the role of the state was strengthened as a market player

Egy sikeres piacnyitás története? Liberalizáció a magyar villamosenergia-szektorban = Is it a history of a successful market opening? Liberalization in the Hungarian electricity sector

A 2000-es évektől napjainkig komoly átalakulás történt a magyar árampiacon. A szerzők cikkükben a piacliberalizációra koncentrálva az elmúlt 15 év folyamatait tekintik át. Megvizsgálják, hogy az értéklánc egyes elemei mentén (termelői oldal, kereskedelem), hogyan valósult meg a piacnyitás, mikor és hogyan hárultak el az akadályok, és vált lehetővé a valódi nagykereskedelmi verseny. A piacnyitás hatékonyságát több területen értékelik: a beruházások és az árak alakulása, az import szerepe, valamint ehhez kapcsolódóan az ellátásbiztonság szempontjából. A piacnyitás előkészítésének fontos elemei voltak a vertikálisan integrált vállalat üzletágainak szétválasztása és a privatizáció. A hosszú távú szerződésekről az üzleti alapú működésre való áttérés és a 2001. és 2007. évi villamosenergia-törvények hatályba lépése felszámolta a versenyző árampiac kialakulása előtt álló akadályokat. A hatékony nagykereskedelmi verseny megteremtésében kulcsszerepet játszott az importkapacitásokhoz való hozzáférés, és szintén fontos szerepe volt a magyar áramtőzsde, a HUPX létrejöttének, amely transzparens árjelzést szolgáltatott – és szolgáltat a mai napig – mind a hazai, mind a tőlünk délre elhelyezkedő országok számára. Bár Magyarország – elsősorban a piac-összekapcsolások segítségével – nagy utat tett meg a nemzetközi integráció felé, a hazai nagykereskedelmi árak máig jelentős felárat tartalmaznak a referenciapontként értelmezhető német piachoz képest. --------- From the 2000’s until today, much has changed on the Hungarian electricity wholesale market. In this article the authors present an overview of market liberalisation efforts of the past 15 years across different market segments (supply side, trade); how and when barriers were eliminated and conditions of real wholesale market competition emerged in the Hungarian power market. The efficiency of market opening is evaluated according to different areas including development of investments and prices, role of imports and, in connection with the latter, security of supply. Unbundling and privatisation was key for creating the proper market structure as the basis of liberalization. The new power market laws (in 2001 and 2008) and the abolishment of LTCs in 2008 were important factors to facilitate competition. Access to import capacities also played a key role. A major element in market opening was the establishment of the Hungarien Power Exchange (HUPX), bringing transparent price signals for Hungarian and Balkan market participants. Though Hungary has come a long way towards regional market integration (mainly through market couplings), a significant spread still remains between Hungarian and (the reference) German power prices

Hatékony ellátási lánc-menedzsment a hazai laboratóriumi műszerforgalmazók piacán

Általános tendencia a globális üzleti világban, hogy a vállalkozások egyre inkább ellátási láncban, nem csupán vállalaton belüli értékláncban gondolkodnak, magukévá téve azt a szemléletet, hogy a piacokon nem vállalatok, hanem ellátási láncok versenyeznek egymással. Az ellátási láncokban, elsősorban a beszállítói és közvetítői körben, jelentős szerepet kapnak hazánkban is a kis- és középvállalkozások (továbbiakban: KKV). A hazai és nemzetközi szakirodalom szerint az ellátási lánc menedzsment szemléletmód megjelenésével az ellátási láncokhoz tartozó vállalatoknál csökkennek a készletek, gyorsul az innováció, növekszik a vevőkiszolgálási szint: összességében javul a versenyképesség. A hálózatokban való gondolkodással és a szoros együttműködéssel elérhető előnyöket az ellátási láncban domináns szereppel bíró nagyvállalatok kihasználják. A kapcsolati gazdaság ma különösen a KKV szektor számára jelenthet kitörési pontot. Jelen cikkünkben főként szekunder hazai és nemzetközi szakirodalomból származó források alapján mutatjuk be a hatékony ellátásilánc- menedzsment alkalmazását a KKV szektorban, valamint friss kérdőíves felmérésen alapuló kutatásunkat egy szűk, tudományos szegmensen, a laboratóriumi piacon, melyen többek között azt vizsgáltuk, hogy a hazai laboratóriumi műszerforgalmazói kis- és középvállalkozásoknál milyen mértékben fedezhető fel az ellátási lánc menedzsment szemlélet. Beszámolunk az alkalmazott beszállítói-vevői együttműködési módszerekről, a partnerkapcsolatokban jelenlévő erőviszonyokról, az együttműködések jellegéről, az ellátási láncok push és/vagy pull jellegéről, illetve a hazai stratégiai vezetők által képviselt szemléletmódról

Energiaköltségek hatása a feldolgozóipar költség-versenyképességére

Az energiaköltségek és a feldolgozóipari vállalatok versenyképessége közötti kapcsolat több évtizede foglalkoztatja a kutatókat és a döntéshozókat. A 2010-es évek elején, főként az amerikai palagáz-forradalom és a fukusimai baleset után átmenetileg megerősödött kontinentális gázárkülönbségek irányították a figyelmet a témára. Magyarországon a 2013-ban elindított rezsicsökkentési intézkedések előtérbe helyezték a kérdést, mivel a szabályozás – az egyetemes szolgáltatásban részesülő fogyasztók helyett – a versenypiaci szegmensre hárította a villamos energia árába foglalt díjtételek egy részét. A tanulmány iparági statisztikai adatok alapján elemzi, hogy hogyan alakult az egységnyi hozzáadott érték előállításához szükséges energiaköltség mértéke a magyarországi feldolgozóipar esetében néhány EU-országgal összevetve 2009 és 2015 között. Az energiaköltség-versenyképesség mérésére szolgáló „egységnyi energiaköltség” index összetevőkre bontásával bemutatja, hogy az energiaköltségek versenyképességre gyakorolt hatását milyen mértékben magyarázhatja az energia felhasználói árának változása, az áremelkedést ellensúlyozni képes energiaintenzitás alakulása, illetve a feldolgozóipari struktúra átrendeződése.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q43, C43