Inhibition of anaphylactic shock by gadolinium chloride-induced Kupffer cell blockade.

Data in the literature concerning the role of macrophages in anaphylaxis are contradictory. In the present study, the effect of macrophage blockade induced by gadolinium chloride (GdCl3) on anaphylactic shock is investigated. Our observations show that GdCl3 prevents lethal anaphylactic shock in mice sensitized to ovalbumin. Gadolinium chloride given i.v. in a dose of 1 mg/100 g body weight 24 or 48 h before the elicitation of anaphylactic shock resulted in 80% survival, compared with the 43% survival in the control group. The same dose of this rare-earth metal salt also greatly reduced the mortality in mice sensitized with ovalbumin containing Bordetella pertussis vaccine, and similarly abrogated the symptoms of anaphylaxis, including the accumulation of serotonin and histamine in the liver. The results suggest that macrophages play an important role in mouse anaphylaxis

Cosmetic outcome 1–5 years after breast conservative surgery, irradiation and systemic therapy

More than 35 years ago, calls were made for research on the constitutive role of accounting. Since then, many statements have been made to specify what accounting is or is not. This study describes what accounting does, in order to amalgamate a fragmented picture of accounting in practice, instead of seeking the answer to the existential question of what accounting really is. The purpose of this study was to investigate and describe what accounting does, and how this is done on the basis of business meetings in order to contribute to a better understanding of the role of accounting in practice.This study is based on the actor-network theory approach. Particular attention hasbeen paid to accounting as named numbers, when becoming a performative participantin framed situations. The framed situations of business meetings contained three elements; 1) pure calculation, 2) qualculation which include both calculation and judgments, and 3) calqulation as a collective social process. An ethnographically inspired field studywas carried out at Eton Fashion AB, a Swedish shirt making company. Data was collected by participant observations of business meetings supported by interviews. Photography, sound recording, and field notes were used as techniques for documentation.Diagnoses of five business meetings revealed that; 1) accounting restricted time,place and content, 2) accounting brought past and future into the present, 3) accounting summarized and obscured discontinuities, 4) accounting defined people and things, and 5) accounting called for the filling of content. Accounting became an actor in these five ways as they were allied with people and things that appeared in the meetings. Accounting was in a context where people made sense of situations by making both estimates and judgments. During the meetings, an ongoing reduction of complexity was taking place. Step by step, diversity and complexity were reduced until an order filled with numbers was the only thing remaining. At the same time, something was gained, as we step by step achieved greater legibility, transportability and universality. In this way the situation could subsist. It might move to new situations and it might allow for new summaries and new situations to take place. The situation of a meeting contained elements of pure calculation representing the cold, anonymous and empty part. Oftenthough, calculation, because of its emptiness, initiated for qualculation and calqulation to begin. Accounting as an idea is a taken for granted phenomenon, with influence, often far beyond what we can see when we find ourselves in a given situation. I conclude that it could have been some other way. It is not accounting in itself, its own excellence or ability to represent the truth, which makes it successful. The success story of accounting is simply about “the others” with whom accounting is an ally.För avläggande av ekonomie doktorsexamen i företagsekonomi som med tillstånd av Handelshögskolans fakultetsnämnd vid Göteborgs universitet framlägges för offentlig granskning fredagen den 30 mars kl. 13.15 i CGsalen vid Företagsekonomiska institutionen, Vasagatan 1, Göteborg

Polysorb(R) (an absorbable lactomer) staples, a safe closure technique for distal pancreatic resection

AIM: To investigate twenty-year experience evaluated the use of the Polysorb(R) (an absorbable lactomer) staples for distal pancreatic resection. METHODS: The data on 150 patients [92 men, 58 women, mean age 52 (24-72) years] who underwent distal pancreatectomy (DP) in the last 20 years were collected prospectively from an electronic database. The diagnosis was confirmed by endoscopic retrograde cholangiopancreatography, sonography, computed tomography and/or magnetic resonance imaging. The indications for DP were focal pancreatic necrosis, spontaneous pancreatic fistulas, abscesses, pseudocysts, segmental chronic obstructive pancreatitis in the tail, traumatic disruption, and benign (cystadenomas, insulinomas, or glucagonomas) or malignant tumours. The distal resections were performed without splenectomy in 29 of the 150 patients (19%). In the event of splenectomy, the splenic artery and vein were individually ligated, the TA-55 Auto Suture stapler, loaded with Premium Polysorb(R) 55 staples (5.5 mm), was placed across the gland, and the trigger was pulled, the action of which produced two staggered absorbable suture lines. The gland distal to the stapler was then amputated with a scalpel on the TA-55 stapler and the two rows of staples were left in the proximal pancreatic stump. After the distal resection, a drainage tube was inserted into the pancreatic bed. RESULTS: The average duration of the operation was 150 min (range: 90-210 min) and no transfusion was indicated during the operation. After DP in one patient a type B fistula was diagnosed, which was treated successfully by conservative treatment comprising of 12-d octreotide medication (3 x 0.1 mg/d) and jejunal feeding. The incidence of postoperative pancreatic fistula was therefore 0.6%. Another 2 patients suffered postoperative pancreatitis, which was also conservatively treated. Reoperations were performed in 2 patients on the first or second postoperative day, necessitated by bleeding from the retroperitoneal region. The morbidity was 3.3% (5 patients), but no mortality occurred in the postoperative period. Overall, the postoperative period was uneventful without any complications (pancreatic fistula, abscess, bleeding or wound infection) in 145 patients. The length of the postoperative stay ranged between 8 and 16 d. For the 145 patients who had no any postoperative complications, the hospital stay was 8 or 9 d. No mortality occurred in the follow-up period (6 or 12 mo postoperatively); but 6 mo after surgery one patient suffered a pseudocyst following recurrent pancreatitis and was treated with cystojejunostomy. CONCLUSION: Our clinical results demonstrated that the application of absorbable lactomer staples for distal pancreatic resection is a safe alternative to the standard closure technique

A Betegségfolyamat Érzelmi Grafikonjának hazai adaptációja sebészeti beavatkozáson átesett betegek körében: a grafikus technika alkalmazásának és pszichometriai összefüggéseinek ismertetése

Elméleti háttér: A súlyos testi betegségekkel való szembesülést traumatikus tapasztalatként értelmezhetjük. A páciensek betegségükről kialakított narratívái segíthetik a nehezen elbeszélhető fizikális és pszichés terhek struktúrába foglalását, a betegség tapasztalatának, mint pszichés stresszornak az újraértelmezését, ezáltal csökkentve a pszichológiai distressz mértékét és javítva a betegséggel való megküzdés és így a gyógyulás sikerességét. Az egészségpszichológiai betegellátásban olyan módszerek alkalmazása vált szükségessé, amelyek egyszerű eszközökön alapulva, pontosan és hatékonyan képesek feltérképezni a betegségfolyamat narratíváit. Cél: Vizsgálatunk célja a betegségnarratíva érzelmi perspektívájának feltárására alkalmas Betegségfolyamat Érzelmi Grafikonjának hazai adaptációja, krónikus betegség vagy rosszindulatú daganat miatt operált betegek mintáján. Módszerek: Kevert módszertani elrendezésű kutatásunkban 120 páciens vett részt. A vizualizációs feladatra épülő Betegségfolyamat Érzelmi Grafikonja mellett a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőívet, a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, az Észlelt Stressz Kérdőív rövidített változatát, az EQ-5D-3L kérdőívet és a Rövid Betegségpercepció Kérdőívet alkalmaztuk. Eredmények: A konvergens validitás vizsgálatának legfőbb eredményei szerint a grafikusan ábrázolt érzelem intenzitásának összértéke szignifikáns, pozitív irányú, mérsékelt erősségű összefüggést mutatott a depresszió pontszámával ( r = 0,33; p < 0,001). Anegatív érzelmet ábrázoló személyeknél mérsékelt erősségű, pozitív irányú korreláció jelent meg a grafikusan ábrázolt érzelem intenzitásának átlagértéke és az állapot- ( r = 0,31; p = 0,004) és vonásszorongás ( r = 0,30; p = 0,004), a betegségpercepció ( r = 0,35; p = 0,001), az észlelt stressz ( r = 0,37; p < 0,001) és a depresszió értéke ( r = 0,41; p < 0,001), között, valamint szintén mérsékelt erősségű, pozitív irányú szignifikáns összefüggés mutatkozott a grafikusan ábrázolt érzelem intenzitásának összértéke és a betegségpercepció ( r = 0,34; p = 0,001), az észlelt stressz szintje ( r = 0,32; p = 0,002) és a depresszió ( r = 0,40; p < 0,001) között, valamint a záró esemény érzelemintenzitásának értéke és az állapotszorongás ( r = 0,33; p = 0,002) és a depresszió ( r = 0,31; p = 0,003) értéke között. A pozitív érzelmet ábrázoló személyekre vonatkozó eredmények szerint szignifikáns, negatív irányú, mérsékelt erősségű összefüggés jelent meg a grafikusan ábrázolt érzelem záró eseményhez társuló intenzitásértéke és az állapot- ( r = –0,36; p = 0,048) és vonásszorongás ( r = –0,36; p = 0,045) pontértéke között. A konkurens validitás vizsgálatának legfőbb eredményei szerint a grafikonjukon negatív töltetű érzelmet ábrázoló személyek mintáján szignifikáns, pozitív irányú, mérsékelt erősségű korreláció jelent meg a grafikusan ábrázolt érzelem intenzitásának átlagértéke és a betegségpercepció érzelmi dimenziójának pontszáma ( r = 0,35; p = 0,001), valamint a grafikusan ábrázolt érzelem intenzitásának összértéke és az életminőség érzelmi dimenziójának pontszáma között ( r = 0,30; p = 0,005). Kiemelkedő kutatási eredményünk, hogy a két független kódoló által azonosított, három betegségnarratíva-típus (úgymint: káosz-, helyreállítási-, illetve kereső–felfedező narratíva) között szignifikáns eltérés jelent meg a grafikusan ábrázolt érzelem átlagos intenzitása ( F (2, 117) = 4,254; MSE = 403,528; p = 0,016; η 2 = 0,07), a záró esemény érzelemintenzitás értéke ( H (2)= 10,297; p = 0,006; η 2 = 0,10), a vonásszorongás ( F (2, 117) = 4,070; MSE = 102,556; p = 0,020; η 2 = 0,07), az észlelt stressz ( F (2, 117) = 5,895; MSE =34,058; p = 0,004; η 2= 0,09) ésa betegségpercepció értékében ( F (2, 117) = 4,807; MSE = 175,871; p = 0,010, η 2= 0,08). Következtetések: A Betegségfolyamat Érzelmi Grafikonja megfelelő pszichometriai jellemzőkkel bír, érvényessége a jelen kutatásban vizsgált populáción jónak tekinthető, a betegségnarratíva érzelmi perspektívájának feltárásában hatékony eszköznek bizonyul