Végrehajtórendszer és emlékezeti előhívás: működés és patológia = Executive system and memory retrieval: function and pathology

Az emlékezeti gátlással foglalkozó vizsgálataink eredménye szerint az előhívási mintázatot a tanulás alatt létrehozott epizodikus reprezentáció mediálja, amely magában foglalja a tanulás alatt mozgósított konceptuális és más természetű tudás aktivációját/gátlását. Az epizodikus emlékezet hosszú távú konszolidációja során ez az aktivációs/gátlási mintázat, amely meghatározza az emlékezet tartalmának elérhetőségét stabilizálódik és ezáltal nehezen változtathatóvá válik. Eredményeink szerint az alvás lényeges szerepet játszik ebben a folyamatban. Vizsgálataink kimutatták, hogy szkizofréniával diagnosztizált személyek nem képesek szándékosan elfelejteni a korábban megtanult információkat, ezzel szemben egyértelmű gátlási hatást produkálnak szelektív gyakorlást követően. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a szikzofrénia spektrumban megjelenő végrehajtó rendszer deficit károsítja a betegek azon képességét, hogy intemcionálisan kiszorítsanak korábban elsajátított információkat. Saját szisztematikus neurokognitív vizsgálataink stabil állapotban lévő szkizofrén beteggel két klasztert azonosítottak a betegségen belül, melyek hátterében különböző patofiziológiai folyamatokra utaló eltéréseket találtunk. Obszesszív kompulzív betegek (OCD) prospektív emlékezeti (PM) funkcióit vizsgáló kísérleteink eredményei szerint a OCD betegek károsodott teljesítményt mutatnak a prospektív emléekezetet mozgító feladatokban, amelynek hátterében a PM ingerek túlmonitorozás állhat. | According to the result of ours studies concerning inhibitory memory control processes the recall patterns are mediated by an episodic memory of the study phase, and this will represent the patterns of activation/inhibition that predominated in conceptual and other knowledge networks during study. As the episodic memory is consolidated in long-term memory, the pattern of activation and inhibition, which determines the accessibility of the contents of the memory, stabilizes and becomes resistant to further change. Our findings suggest that sleep is important to this process of consolidation. Our results demonstrate that patients with schizophrenia are not able to intentionally inhibit previously studied items, but they produce a strong and reliable inhibitory effect in the selective practice procedure. In conclusion, the present experiments indicate that possible disrupted executive functions may considerably weaken the ability of patients with schizophrenic spectrum disorder to intentionally avoid recent memories. Our cross-sectional study on patients with schizophrenia revealed two subgroups in this sample that could be distinguished from each other on symptomatological, cognitive and neurological levels. We investigated prospective memory (PM) function in patients with obsessive-compulsive disorder (OCD). Our results suggest that OCD patients experience difficulties during PM tasks, and these difficulties originate from over-monitoring the stimuli for PM cues

Pszichiátriai beteg – a legkiszolgáltatottabb utazó = Psychotic patient: the most helpless traveller

A gazdasági válság, a nemzetközi terrorizmus és a turistákat fenyegető természeti katasztrófák ellenére a nemzetközi utazások száma egyre emelkedik. Ezzel összefüggően emelkedik az utazás alatti, az utazással összefüggő megbetegedések száma is. A megbetegedések között a mentális zavarok és a pszichiátriai problémák nagy számban vannak jelen. Az utazás maga is stressztényező az utazó számára, és az utazással összefüggő pszichiátriai zavarok és pszichózisok etiológiája sokszor visszavezethető az utazás stresszogén hatására. A mentális tüneteknek azonban csak kisebb része a valódi pszichózis, legtöbbjük organikus eredetű vagy az alkohol-drog hatás provokálta mentális alteráció. Ezen megbetegedések elkülönítése a külföldön tartózkodó utazónál nehéz, és sok alkalommal a beteget a kórházi kezelés helyett a rendőrségi vagy biztonsági erők veszik őrizetbe. A beteget kettős stigmatizáció övezi: egyrészt mint külföldi turista magára van hagyva az idegen környezetben, másrészt a laikusok számára mint „elmebeteg” van elkönyvelve. Az erőszakos intézkedések (például a repülőtéri biztonsági ellenőrzés, a rendőri őrizet) még súlyosbítják a beteg állapotát. Ráadásul a legtöbb utazási biztosítás kizárja a pszichiátriai jeleket adó betegségeket. A kizárások pontatlanul, zavarosan és szakszerűtlenül vannak megfogalmazva, így nemcsak a pszichiátriai betegek, hanem az organikus elváltozásokkal együttjáró (például diabeteses rosszullét, napszúrás, kiszáradás stb.) mentális alterációban szenvedő beteg kezelése, hazaszállítása is fedezetlenül marad: ennek árát legtöbbször a családnak kell megfizetni. A szerzők ismertetik az utazással összefüggő pszichiátriai megbetegedések etiológiáját, az ajánlott megelőzést és kezelési módokat, amelyek ismerete megelőzheti a pszichiátriai betegek kiszolgáltatottságát külföldön. Orv. Hetil., 2011, 152, 131–138. | Authors analyse questions of medical evacuation of the psychotic patient from abroad to homeland. This task can be considered the most difficult problem for the attending physician and the escorting medical team as well. The main challenge is to recognise the psychotic patient in a foreign country with a different health-care system and to overcome the language barrier and the different cultural background. The second issue is to prepare the patients – who are usually in a poor condition – for the medical evacuation by commercial aircraft. Another important issue is to take the patient through the strict security control. All of these (partially unsolved) problems make the mentally ill patient defenceless. Although the repatriation of a mentally ill patient is vital and urgent, travel insurance policy mostly excludes to cover the cost of treatment and repatriation. The high cost of treatment and repatriation of the patient should be paid by the patient or the family, who are often in the position of insolvency. In this paper authors present the history of a patient and give a brief review on travel-related mental disorders, the epidemiology of mental alterations during travel as well as the problems of appropriate evacuation. Authors conclude that there is a need for a better approach of the airport authorities and insurance decision makers to the mentally ill patient travelling abroad. Orv. Hetil., 2011, 152, 131–138

State of psychiatry in Hungary.

Hungary has a tradition both in biological psychiatry and psychotherapy, and for decades developed together with neurology. From the mid 1980s the speed of development of psychiatry started lagging behind expected standards. Psychiatric care, research and teaching were hit hard in 2007 by unprecedented closures of facilities and budget reductions. Although suicide rates have decreased since the mid 1980s, the country has still the second highest rate in the European Union. The high prevalence of alcohol use and the rapidly increasing prevalence of illicit drug use contribute to comorbidity and related behavioural issues, including the increased frequency of severe violent events committed by people with psychiatric disorders, which have not been properly addressed. The country expects the first major restructuring of its healthcare starting in 2012 since the major political changes of 1989/1990. The profession, patients and their caregivers should use this opportunity to modernize psychiatry in Hungary

Az ártalmas gyermekkori élmények és a felnőttkori alkoholfüggőség közötti összefüggések

Az alkoholizmus és következményei világszerte, így Magyarországon is jelentős közegészségügyi problémát jelentenek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a kezelésbe kerülési ráta alacsony, kezelés esetén pedig a páciensek nagy számban idő előtt befejezik a terápiát. A visszaesési ráta is nagy, a páciensek akár több mint fele a kezelést követő első pár hónapot követően már nem tudja tartani absztinenciáját. Bár az addiktológiai ellátórendszerben a legnagyobb számban 35 év fölött jelennek meg a betegek, az alkoholhasználati zavar kialakulásának okai gyakran már a kora gyermekkori tapasztalatokból eredeztethetők. A gyermekkorban átélt tartós traumák szignifikáns összefüggést mutatnak a későbbi életszakaszokban kialakuló szomatikus és mentális egészségi problémákkal, a szerhasználattal, beleértve az alkoholfüggőséget is. A közlemény az alkoholfüggőség prevalenciájának áttekintésével, illetve a gyermekkori rossz bánásmód és az ártalmas gyermekkori élmények definiálásával indul, majd az ártalmas gyermekkori élmények hatását és hatásmechanizmusait tárgyalja a felnőttkori alkoholhasználati zavar kialakulásának és szerény kezelési rátájának tükrében. A közlemény további célja, hogy felhívja a figyelmet a traumafókuszú gondolkodás és a traumainformált megközelítés jelentőségére az egészségügyi ellátórendszerben, az addiktológiai intervenciók és szolgáltatások tervezésében. Orv Hetil. 2023; 164(41): 1628–1636