Ten myths and twenty years: What we know and what we still do not know about work addiction : Commentary on: Ten myths about work addiction (Griffiths et al., 2018)

This commentary addresses a recent article by Griffiths et al. (2018) about myths in work addiction. In response to the narrative review, I reflect on all the myths that the authors highlighted and the argument on how they tried to counter them. In comparison to an earlier overview by Robinson (1998), it is clear which myths about work addiction are persistent and represent the most important issues about this problem. Most of the myths were countered by the authors, but some of them need more evidence to be unequivocally defeated. The commentary focuses on the most important future research directions based on the myths discussed in this paper

Kezdeti eredmények a Wong és Law Érzelmi Intelligencia Skála (WLEIS-HU) hazai alkalmazásával = Preliminary results on the adaptation of the Hungarian version of the Wong and Law Emotional Intelligence Scale (WLEIS-HU)

Háttér: Az érzelmi intelligencia vizsgálata napjaink pszichológiai kutatásainak egyik ígéretes területe. Több, az érzelmi intelligencia mérésére szolgáló eszköz magyar nyelvre történő adaptálása van jelenleg folyamatban. Ezen mérőeszközök közül az egyik a Wong és Law Érzelmi Intelligencia Skála (WLEIS-HU). Célkitűzés: Kutatásunk célja a WLEIS skála két független mintán történő hazai adaptációja, a kérdőív belső konzisztenciájának ellenőrzése, továbbá a faktorstruktúra és a skála konvergens validitásának vizsgálata volt. Módszer: A kutatásban egy 157 fős egyetemista (átlagéletkor 20,9 év [szórás 1,56], férfiak aránya 38,9%), valamint egy 430 fős fiatal labdarúgó fiúkból álló (átlagéletkor 14,0 év [szórás 0,82]) csoport vett részt. A konvergens validitást egy harmadik, 76 fős egyetemista mintán (átlagéletkor 23,5 év [szórás 3,39], férfiak aránya 40,8%) vizsgáltuk. A WLEIS faktorstruktúráját konfirmatív faktoranalízissel ellenőriztük. Eredmények: Az eredmények szerint magyar nyelven a kérdőívnek egy módosított, 14-tételes verziója alkalmazható (CMIN/df = 1,846; RMSEA (CI90) = 0,038 [0,031–0,045]; CFI = 0,935; TLI = 0,917). A kérdőív belső konzisztenciája és konvergens validitása megfelelő. Következtetések: A WLEIS-HU alkalmas mérőeszköz az érzelmi intelligencia négy alapvető komponensének (saját érzelmek értékelése, mások érzelmeinek értékelése, az érzelmek hasznosítása, az érzelmek irányítása) mérésére. | Examination of emotional intelligence (EI) is nowadays a promising research area of psychology. Several instruments, serving as tools for the assessment of EI, are currently being adopted in Hungarian. One of these instruments is the Wong and Law Emotional Intelligence Scale (WLEIS-HU). Objective: The aim of the current research was the adoption of the WLEIS-HU in two independent samples to determine its internal consistency, factor structure and convergent validity. Methods: A sample of 157 university students (mean age = 20.9 yrs [SD = 1.56]; males 38.9%) and another sample of 430 junior male soccer players (mean age = 14.0 yrs [SD = 0.82]) were tested. Convergent validity has been tested on a third sample consisting of 76 university students (mean age = 23.5 yrs [SD = 3.39], males 40.8%). The factor structure of the WLEIS-HU was evaluated by using confirmatory factor analysis. Results: According to the results, a modified 14 item version of the Hungarian scale is feasible for the gauging of the EI (CMIN/df = 1.846; RMSEA (CI90) = 0.038 [0.031–0.045]; CFI = 0.935; TLI = 0.917). Conclusion: The WLEIS-HU is an appropriate instrument for assessing four components of the EI (self-emotions appraisal, others’ emotional appraisal, use of emotion, and regulation of emotion)

A magyar népesség addiktológiai problémái : az országos lakossági adatfelvétel az addiktológiai problémákról (OLAAP) reprezentatív felmérés módszertana és a minta leíró jellemzői = Addictive behaviors in Hungary: the methodology and sample description of the National Survey on Addiction Problems in Hungary (NSAPH)

Tanulmányunkban a magyar népesség addiktológiai problémáinak feltérképezésére irányuló országos reprezentatív felmérés (OLAAP 2007) általános módszertani hátterét és főbb metodológiai eredményeit mutatjuk be. A bevezető részben röviden ismertetjük a kutatás célját, majd a kutatás szervezési lépései, a vizsgálati minta kiválasztásának stratégiája és a felmérésben használt mérőeszközök bemutatása következik. A felmérésben a dohányzás, az alkoholhasználat és az egyéb pszichoaktív szerek használata mellett a következő viselkedési addikciók prevalenciáját mértük: kóros játékszenvedély (SOGS), evési zavar (SCOFF), problémás internet használat (PIUQ), testedzés addikció (EAI, EDS), kényszeres vásárlás (QABB), munkafüggőség (WART). A további alkalmazott mérőeszközök a következők voltak: Derogatis-féle Tünetlista (SCL-90), Temperamentum és Karakter Kérdőív rövidített változat (TCI), valamint a Barratt Impulzivitás Skála (BIS-11). A vizsgálat módszertani eredményei között a részvételi hajlandósággal, illetve a vizsgálati battéria megbízhatóságával és érvényességével kapcsolatos eredményeket mutatjuk be. Mindezek alapján megállapítható, hogy a vizsgálati mintánk korcsoportos és területi eloszlásait mérlegelve reprezentatívnak tekinthető, a kutatásban felhasznált mérőeszközök megbízhatóságára és érvényességére utaló mutatók megfelelőek, az alkalmazott skálák kiváló pszichometriai jellemzőkkel rendelkeznek. Mindezek alapján a felmérés lehetőséget nyújt arra, hogy kutatásunk eredményeit a magyar lakosság egészére kiterjesszük, általánosítsuk, és az adatokat időbeli és nemzetközi kontextusban értelmezzük. | Our study reports general methodological considerations and main methodological results of the National Survey on Addiction Problems in Hungary (NSAPH 2007). The introduction briefly defines the objectives of the study, and then the steps of implementation of the survey, the strategy used for sample selection and applied measures are described. Beside smoking, alcohol consumption and illegal substance use the following behavioral addictions were assessed: pathological gambling (SOGS), eating disorders (SCOFF), problem internet use (PIUQ), exercise addiction (EAI, EDS), compulsive buying (QABB), and work addiction (WART). Psychological scales applied were the SCL-90, Cloninger’s Temperament and Character Inventory (TCI), and the Barratt Impulsiveness Scale (BIS-11). Among methodological results of the survey, results concerning subject participation rates, reliability and validity of the measures are reported. Based on these data we can conclude that our sample is representative of age and territorial distribution, indices concerning reliability and validity of the measures are satisfactory and all applied scales have outstanding psychometric qualities. On these grounds, present study provides an opportunity to generalize results of the survey to the entire population of Hungary and to interpret them in a wider chronological and international context

A Szerencsejáték Súlyossága Kérdőív magyar változatának (PGSI-HU) bemutatása

Háttér és célkitûzés: A szerencsejáték széleskörû elterjedése a kapcsolódó problémák fokozott megjelenésével jár együtt, így szükségessé válnak azok a mérôeszközök, melyek segítségével a problémás/patológiás szerencsejáték gyorsan és megbízhatóan azonosítható. Vizsgálatunk célja a Szerencsejáték Probléma Súlyossága Kérdôív hazai változatának (Problem Gambling Severity Index, PGSI) pszichometriai jellemzése, valamint a mérôeszközzel nyert elsô eredmények bemutatása. Módszer: A mérôeszköz budapesti, felnôtt mintán került felvételre. A 777 fôs minta (466 férfi, 311 nô) tagjait lottózókban és játéktermekben toboroztuk. A kérdôív strukturális validálását konfirmátoros faktorelemzéssel végeztük el, míg konkurrens validitását a South Oaks Szerencsejáték Kérdôívvel (SOGS-HU) vizsgáltuk. Eredmények: A mérôeszköz pszichometriai mutatói megfelelôek. A minta 61,6%-a nem jelzett problémát, míg 20,2% alacsony problémájú, 11,8% közepesen problémás, 6,3% pedig patológiás szerencsejátékosnak bizonyult. A PGSI és a SOGS továbbá magas, szignifikáns korrelációs kapcsolatban állnak (r=0,802; p<0,001). Következtetések: A PGSI-HU érvényes és megbízható eszköz a problémás/patológiás szerencsejáték azonosítására. Klinikai és kutatási célú használatát indokolja rövidsége és könnyû kiértékelhetôsége

Problémás onlinejáték-használat

A kutatások jelzései szerint az online játékok számának növekedésével párhuzamosan nőtt a problémás használók száma is. Ezért egyre több kutatás és tanulmány célja az online játékok hatásainak feltérképezése. Jelen áttekintés célja az online játékok evolúciójának, illetve típusainak és ezek főbb jellemzőinek bemutatása. A szerzők kitérnek a definíciós kérdésekre, a problémás használat tünettanára, ismertetik az alkalmazható mérőeszközöket, az elterjedtségre vonatkozóan rendelkezésre álló adatokat, valamint tárgyalják az etiológiai kérdéseket. Ismertetik a komorbiditásra vonatkozó eredményeket, valamint a megelőzés és kezelés terén megjelenő törekvéseket, s ezek eredményeit

Confirmation of the three-factor model of problematic internet use on off-line adolescent and adult samples.

As the Internet became widely used, problems associated with its excessive use became increasingly apparent. Although for the assessment of these problems several models and related questionnaires have been elaborated, there has been little effort made to confirm them. The aim of the present study was to test the three-factor model of the previously created Problematic Internet Use Questionnaire (PIUQ) by data collection methods formerly not applied (off-line group and face-to-face settings), on the one hand, and by testing on different age groups (adolescent and adult representative samples), on the other hand. Data were collected from 438 high-school students (44.5 percent boys; mean age: 16.0 years; standard deviation=0.7 years) and also from 963 adults (49.9 percent males; mean age: 33.6 years; standard deviation=11.8 years). We applied confirmatory factor analysis to confirm the measurement model of problematic Internet use. The results of the analyses carried out inevitably support the original three-factor model over the possible one-factor solution. Using latent profile analysis, we identified 11 percent of adults and 18 percent of adolescent users characterized by problematic use. Based on exploratory factor analysis, we also suggest a short form of the PIUQ consisting of nine items. Both the original 18-item version of PIUQ and its short 9-item form have satisfactory reliability and validity characteristics, and thus, they are suitable for the assessment of problematic Internet use in future studies