PHENIX results on Bose-Einstein correlation functions

Measurement of Bose-Einstein or HBT correlations of identified charged particles provide insight into the space-time structure of particle emitting sources in heavy-ion collisions. In this paper we present the latest results from the RHIC PHENIX experiment on such measurements.Comment: 4 pages, 3 figures, WPCF-2015 conference proceeding

Representing convex geometries by almost-circles

Finite convex geometries are combinatorial structures. It follows from a recent result of M.\ Richter and L.G.\ Rogers that there is an infinite set $T_{rr}$ of planar convex polygons such that $T_{rr}$ with respect to geometric convex hulls is a locally convex geometry and every finite convex geometry can be represented by restricting the structure of $T_{rr}$ to a finite subset in a natural way. An \emph{almost-circle of accuracy} $1-\epsilon$ is a differentiable convex simple closed curve $S$ in the plane having an inscribed circle of radius $r_1>0$ and a circumscribed circle of radius $r_2$ such that the ratio $r_1/r_2$ is at least $1-\epsilon$. % Motivated by Richter and Rogers' result, we construct a set $T_{new}$ such that (1) $T_{new}$ contains all points of the plane as degenerate singleton circles and all of its non-singleton members are differentiable convex simple closed planar curves; (2) $T_{new}$ with respect to the geometric convex hull operator is a locally convex geometry; (3) as opposed to $T_{rr}$, $T_{new}$ is closed with respect to non-degenerate affine transformations; and (4) for every (small) positive $\epsilon\in\real$ and for every finite convex geometry, there are continuum many pairwise affine-disjoint finite subsets $E$ of $T_{new}$ such that each $E$ consists of almost-circles of accuracy $1-\epsilon$ and the convex geometry in question is represented by restricting the convex hull operator to $E$. The affine-disjointness of $E_1$ and $E_2$ means that, in addition to $E_1\cap E_2=\emptyset$, even $\psi(E_1)$ is disjoint from $E_2$ for every non-degenerate affine transformation $\psi$.Comment: 18 pages, 6 figure

Magyarországon élő külföldi állampolgárok területi jellegzetességei

2001-hez képest 2011-ben több külföldi állampolgár él Magyarországon. A migráns eredetű népesség aránya lassan eléri a lakónépesség 5%-át. Az I. és II. világháborút lezáró békeszerződések következményei, a határokon túl nyúló nyelvi, kulturális kapcsolatok ma is meghatározóak a Kárpát-medence migrációs folyamataiban. A vizsgált tíz év alatt ez a meghatározottság csökkent; a nyugat-európai, ázsiai, afrikai, amerikai migránsok száma dinamikusabban emelkedik, mint a Kárpát-medence országaiból érkezőké. A két népszámlálás közötti adatok alátámasztják, hogy Magyarországon a lokális migrációs szereptől a globális felé történt elmozdulás. Ugyanakkor a globális migráció során a befogadó országokban általánosan tapasztalható negatív hatások Magyarországon nem érhetők tetten. A migrációnak a közvetlen népességpótló szerepe mellett pozitív gazdasági, társadalmi, demográfiai hatásai is vannak Magyarországra nézve. Fiatalabb korszerkezet, magasabb iskolázottsági szint, több foglalkoztatott, kevesebb munkanélküli jellemzi a migránsokat a lakónépességhez képest. Mivel a külföldi állampolgárok területi eloszlása különbözik a magyar népességétől, az országos hatásokat jelentősen felülmúlják az általuk preferált térségekben érezhető befolyásuk. Három térséget emelhetünk ki migrációs szempontból: Közép-Magyarországot, a határ menti járásokat és a Balaton térségét. Budapest és Pest megye nagyobb távolságból vonzza a külföldieket, itt él a legtöbb nem európai migráns. Sok a foglalkoztatott, kisebb az átlagéletkor, magasabb az iskolai végzettség. Itt elsősorban a gazdaságilag aktív, magasabban kvalifikált külföldi állampolgárok telepszenek le. Az elmúlt tíz év során Budapest globálisan is a migráció célterületévé vált. Magyarországon, ahol a külföldi állampolgárok legnagyobb része még mindig a szomszédos országokból érkezik, a migránsok területi megoszlásában meghatározó szerepe van a célterületek elhelyezkedésének is. Az új lakóhely választásában tehát a gazdasági centrumterületek mellett a határ menti térségek is fontos szerepet játszanak. Ezekben a járásokban nem olyan sokszínű az állampolgárságok szerinti összetétel, főképpen a határ másik oldaláról érkező állampolgárok telepszenek le. A Balaton térségét főképpen a német, osztrák, holland, svájci nyugdíjasok, magasabb életkorúak választják új lakóhelyül a nyugdíjak jobb vásárlóerejének kihasználása, illetve a természeti értékek miatt. Az időskorú migráció volumene jelentősen növekedett a két népszámlálás között. A két népszámlálás között a fenti három térségben erősödött meg legnagyobb mértékben a külföldiek jelenléte Magyarországon. Ugyanakkor globálisan a külföldiek 10 év alatti területi átrendeződéseire az a jellemző, hogy növekvő mértékben a már meglévő gazdasági, társadalmi struktúra szerint oszlanak el Magyarországon. A magasabb presztízsű, magasabban képzett és jobb munkaerő-piaci pozíciókkal rendelkező társadalmi csoportok inkább a jobb gazdasági mutatókkal rendelkező térségekben koncentrálódnak

A szomszédos országok migrációs forrásterületeinek a vizsgálata a magyar népszámlálási adatok felhasználásával 2001 és 2011 között

A migráció interdiszciplináris jelenség, mely főként a földrajz, jogtudomány, demográfia, közgazdaságtan, történelem, munkatudomány, pszichológia és a politikatudomány területét érinti. Geográfiai szempontból a Magyarországot érintő migráció kutatásában inkább a fogadó területek feltérképezésén van a hangsúly. Ennek alapvetően két oka van. Egyrészt a hazai hatások vizsgálata ezt a megközelítési módot kívánja meg, másrészt az elvándorlási térségek többnyire beazonosítatlanok. Ennek fő indoka az adatok elérhetőségének hiánya, ami mindenképpen megnehezíti a régióspecifikus kutatásokat. Így elsődleges célom a szomszédos országok migrációs forrásterületeinek feltárása, a területi hatások részletesebb megismerése a legutóbbi két népszámlálás információi alapján. A népszámlálási adatok részletes demográfiai, munkaerőpiaci, szociológiai adat-együttessel rendelkeznek a Magyarországon élő migráns eredetű népességről (is), de az elvándorlási, születési helyekről csak ország szintű ismeretek állnak rendelkezésre. A releváns magyar migrációs adatbázisok (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatbázisa, illetve ezen alapuló Központi Statisztikai Hivatal adatállománya) ugyanakkor kevesebb információt tartalmaznak a migránsok tulajdonságairól, viszont kiterjednek azok születési helyeire is. A két adatbázis közötti kapcsolat megteremtésével lehetőség nyílik az elvándorlási területek vizsgálatát a népszámlálás részletes információs anyagával összekötni. A módszer alapja egy adatbázisok közötti összetett kulcs használata , mely az adatállományok közös változói (állampolgárság, magyarországi lakóhely, születési idő, nem, családi állapot) alapján rendeli hozzá a népszámlálás állományához a külföldi születési helyek településeit. A konkrét elemzések alapjául szolgáló külföldi településekre vonatkozó adatok így rendelkezésre álltak, de külön besorolásra volt szükség, hiszen ezek sokszor különböző nyelveken megadott településneveket, településrészek megnevezéseit tartalmazták