Mater Matuta és Aurora kapcsolata

The Matralia – an event attended only by women to worship Mater Matuta or Mother Matuta – was held every year. The celebration was bound to begin in the morning at the first sight of prima lux – probably this is why Mother Matuta is often identified with several goddesses whose origins and mythology are tied to the celestial sphere. One of these figures known to the Romans was Aurora, the goddess of dawn. In various scriptures, these two female figures are mentioned together with their identities intertwined. In our study, we would like to further explore the above mentioned points of connection.A Matraliát minden évben megrendezték: Mater Matutának vagy Matuta Anyának adtak tiszteletet, és rendszerint csak nők vehettek részt rajta. Az ünnep szigorúan reggel kezdődött a prima lux megjelenésével, talán emiatt is azonosították Matuta Anyát több olyan istennővel, akiknek mitológiája, aspektusai kapcsolódnak az égi szférához. Egy ezek közül az istennők közül a rómaiaknál Aurora néven számon tartott hajnalistennő. Számos szöveghelyen említik egymás mellett a két istennőt, alakjuk néhol mármár egymásba olvad. Ezeket a kapcsolódási pontokat mutatom be röviden

A bölcsességfog és az occlusio szerepének vizsgálata a mandibula angulus és condylus töréseiben

Bevezetés és célkitűzés: Retrospektív keresztmetszeti vizsgálatunk célja az occlusiós megtámasztás és az alsó bölcsesség- fog szerepének vizsgálata volt az angulus- és condylustöréseknél. Módszer és eredmények: Egyoldali, izolált angulus- vagy condylustörött betegeket vizsgáltunk. Az adatgyűjtés beteg- kartonok és panoráma-röntgenfelvételek segítségével történt. Vizsgálatunkban az elsődleges prediktor változó az occlusiós megtámasztás minősége, a másodlagos prediktor a bölcsességfog jelenléte vagy hiánya volt. A kimeneti változó a törés típusa, illetve az egyéb prediktorok a demográfiai adatok voltak. A prediktorok és a kimeneti változók közti összefüggéseket khi-négyzet-teszttel és logisztikus regressziós analízissel vizsgáltuk. Az angulustörött csoportot 43 (átlagéletkor: 29,9 ± 12,8 év; 98,4% férfi), míg a condylustörött csoportot 37 beteg (átlagéletkor: 46,8 ± 20,2 év; 62,2% férfi) alkotta. Angulustörés esetén 81,4%-ban, míg condylustörés esetén 51,3%-ban láttunk kétoldali occlusiós megtámasztást (p<0,001). Kétoldali occlusiós megtámasztás esetén az angulustörés esélyhányadosa 4,2 volt (p<0,006). Az angulustörések 86%-ában, a condylustörések 43,2%-ában volt jelen bölcsességfog a törés oldalán (p<0,001). Azonos oldali bölcsességfog jelenléte esetén az angulustörés esélye a 8,1-szeresére emelkedett (p<0,001). Amennyiben kétoldali occlusiós megtámasztás és törésoldali bölcsességfog is jelen volt, az angulustörés esélye a 15,9-szeresére nőtt (p<0,001). Következtetés: Az occlusiós megtámasztás és a bölcsességfog együttes és külön-külön való jelenléte is egyértelműen fokozta az angulustörés, és csökkentette a condylustörés rizikóját, míg hiányuk a condylustörés rizikóját fokozta, és az angulustörés esélyét csökkentette

Real-Time Sensing of Hydrogen Peroxide by ITO/MWCNT/Horseradish Peroxidase Enzyme Electrode

The accurate and sensitive determination of H2O2 is very important in many cases because it is a product of reactions catalysed by several oxidase enzymes in living cells and it is essential in environmental and pharmaceutical analyses. The fabrication of enzyme protein activity based biosensors is a very promising way for this purpose because the function of biological molecules is very specific, sensitive, and selective. Horseradish peroxidase (HRP) is the most commonly used enzyme for H2O2 detection because it can oxidize hydrogen atoms and, for example, xenobiotics in the presence of H2O2. In order to define the limit of detection (LOD) of H2O2 we made calibrations with guaiacol and amplex red (AR), which are hydrogen donors of HRP. The accumulation of the reaction products, tetraguaiacol, and resorufin, respectively, then can be easily detected by absorption or emission (fluorescence) spectroscopy. In our experiments an enzyme electrode was fabricated from ITO (indium tin oxide), functionalized multiwalled carbon nanotubes (f-MWCNTs), and HRP. Although the enzyme activity was smaller by about two orders of magnitude when the enzyme was bound to the f-MWCNTs (ca. 10−2 M H2O2/(M HRP·sec) compared to ca. 2 M H2O2/(M HRP·sec) and 5 M H2O2/(M HRP·sec) with AR and guaiacol in buffer solution), LOD of the H2O2 decomposition was about 6 pM H2O2/sec and 10 pM H2O2/sec in the case of AR and guaiacol, respectively

The case for the ability-based model of emotional intelligence in organizational behavior

In this second counterpoint article, we refute the claims of Landy, Locke, and Conte, and make the more specific case for our perspective, which is that ability-based models of emotional intelligence have value to add in the domain of organizational psychology. In this article, we address remaining issues, such as general concerns about the tenor and tone of the debates on this topic, a tendency for detractors to collapse across emotional intelligence models when reviewing the evidence and making judgments, and subsequent penchant to thereby discount all models, including the ability-based one, as lacking validity. We specifically refute the following three claims from our critics with the most recent empirically based evidence: (1) emotional intelligence is dominated by opportunistic academics-turned-consultants who have amassed much fame and fortune based on a concept that is shabby science at best; (2) the measurement of emotional intelligence is grounded in unstable, psychometrically flawed instruments, which have not demonstrated appropriate discriminant and predictive validity to warrant/justify their use; and (3) there is weak empirical evidence that emotional intelligence is related to anything of importance in organizations. We thus end with an overview of the empirical evidence supporting the role of emotional intelligence in organizational and social behavior