Megosztás megosztottság nélkül – az Airbnb és a budapesti szálláshelypiac átalakulása

A megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy) fogalma ma már széles körben használt, jóllehet az értelmezése körüli vita még messze nem jutott nyugvópontra. A lehetséges kategóriák között szó van sajátos piaci mechanizmusról, új típusú együttműködési hálózatról, értékvezérelt társadalmi mozgalomról vagy akár alternatív gazdasági paradigmáról is. Kétségtelen, hogy a fogalommal összefüggésbe hozható folyamatok érzékelhetően befolyásolják egyre több gazdasági szereplő körülményeit. A vélt vagy valós negatív hatások pedig érthető módon felerősítik a szabályozás iránti igényeket. Problémát jelent ugyanakkor, hogy kevés megbízható adat áll rendelkezésre, így sokszor felszíni jelenségeken alapulnak az értékelések és a szabályozási elképzelések. A cikk a megosztáson alapuló gazdaság egyik emblematikus szereplője, az Airbnb budapesti tevékenységét vizsgálja. A cég honlapján 2014–2017-ben megjelent valamennyi fővárosi magánszálláshely adatainak automatizált, szisztematikus gyűjtésére alapozva értékeljük a budapesti szálláshelypiacon végbemenő változásokat, kitekintve a versenykörülményeket érintő szabályozási kérdésekre is.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: D12, L83

Non-planning and tourism consumption in Budapest’s inner city

The aim of this paper will be to explore the relationship between urban planning and tourism consumption in two of the most attractive and popular districts of Budapest. Budapest is the capital city of Hungary and has a population of 1.7 million inhabitants making it one of the largest metropolitan regions in Central Eastern Europe (Földi, 2006). It is especially interesting to analyse past and current urban planning trends in Central and Eastern European cities because of the changing political system immediately following the socialist era (post-1989), when international tourism also started to become a new feature of the city. Budapest is typical of many other post-socialist cities in that its urban development process has followed a somewhat different trajectory from many Western European cities until recently, for example the relatively slow rate of gentrification in the post-socialist years. The paper will focus in particular on two central districts of the city (VI and VII) which currently attract high numbers of tourists. The planning and development history of the districts will be explained, including many controversies and conflicts which have arisen over the years. In addition to analysing the significance of the areas’ heritage and the intensive growth of the creative industries, the paper will also provide a case study about the Budapest-specific ‘ruin bar’ phenomenon, as well as data on the global issue of Airbnb, which is becoming an extremely topical and controversial issue in many other cities in the world today (Bock, 2015). ‘Ruin bars’ and Airbnb represent local and global examples of tourism consumption which have flourished despite or even because of an unstructured urban planning system. The paper aims to answer two main questions: - To what extent has planning (or a lack of it) influenced urban development and the new trends of international tourism in Budapest? - What role has tourism played in the transformation of two central districts within the inner city

A jászberényi és beregszászi honfoglaláskori süvegcsúcsok komplex archeometriai és készítéstechnikai vizsgálatai = Complex archaeometric and technical analysis of two Hungarian Conquest Period cap mounts from Jászberény and Beregszász (Beregovo, Ukraine)

The archaeological record of the Hungarian Conquest Period became enriched with an outstanding find in 2017, when the Jász Museum obtained a gilded silver cap mount, dated to the 10th century AD, probably found at Jászberény-Alsómuszály, Homokbánya [Sand mine]. A control excavation was conducted on the site in 2018, and a research group, including experts from the University of Miskolc, was created to carry out archaeometric investigations on the find and its comparative evaluation with the cap mount from Beregszász (Beregovo, Ukraine). The results of the XRF analysis revealed that the two artefacts were made of similar silver alloys and gilded using the same technique. The endoscopic survey and the observation of the rim of the cap closing the upper end, consisting of a pair of hemispherical metal sheets, have revealed the residue of some white substance. Upon researching the technology applied in the making of the artefact, the possibility emerged that the hemispherical sheets were fastened together with some kind of adhesive instead of in a mechanical way. This hypothesis was partly confirmed by the results of the archaeometric (SEM-EDS and FTIR) analyses, though identifying the dark residue as pine-resin-based adhesive could not be achieved. This was the first time the theory that such materials were used as adhesives in jewellery making in the 10th century AD could be confirmed. | 2017-ben kiemelkedő lelettel gazdagodott a honfoglalás kori régészeti hagyaték. Jászberény határából egy aranyozott ezüstből készült 10. századi süvegcsúcs került be a Jász Múzeum gyűjteményébe, feltehetően Jászberény-Alsómuszály, homokbánya lelőhelyről. 2018-ban a hitelesítő ásatás mellett kutatócsoport jött létre a süvegcsúcs archeometriai vizsgálatára, illetve a beregszászi lelettel való részletes összehasonlításra, melyben a Miskolci Egyetem munkatársai is részt vettek. A két süvegcsúcs XRF-vizsgálata hasonló ötvözetet, illetve aranyozási technológiát mutatott ki. A jászberényi lelet belső részeit feltáró endoszkópos vizsgálat, illetve a két félgömbből álló felső kupakos rész peremének megfigyelése egy fehér színű anyag maradványait mutatta ki. A lelet készítéstechnikai elemzése során merült fel, hogy a két félgömb összefogásához nem mechanikai rögzítést, hanem valamilyen ragasztót alkalmazott az egykori mester. A megfigyelést az archeometriai vizsgálatok (SEMEDS és FTIR) részben igazolták, ragasztó jelenléte kimutatható volt, és bár feltételezzük, hogy fenyőgyanta alapú, azonban a pontos minőségét, eredetét nem sikerült megállapítani. Ezzel első ízben nyert igazolást az az ötvöstechnikai feltételezés, hogy a 10. században természetes eredetű ragasztókat is használtak

A hepatitis C-vírus szűrésének és kezelésének 10 éves tapasztalata a börtönökben

Bevezetés és célkitűzés: Az Európai Unióban a hepatitis C-vírussal (HCV) fertőzött betegek kétharmada nem tud a fertőzöttségéről. A WHO célja 2030-ra az új krónikus hepatitises esetek számának 90%-os csökkentése. A börtönök- ben a HCV-fertőzöttek aránya a lakosságénak a tízszeresét is elérheti. A cikk a magyar büntetés-végrehajtási intéze- tekben 2007 és 2017 között zajlott HCV-szűrő vizsgálat eredményeinek összefoglalása. Módszer: Az önkéntes alapú anti-HCV-szűrő vizsgálatot követően a pozitív eseteknél HCV-PCR- és -genotípus-meg- határozás történt. A betegek írásos beleegyezése után kezdődött el az interferonalapú kezelés, mely a hepatológusok irányításával és a büntetés-végrehajtási intézetek egészségügyi személyzetének együttműködésével történt. Eredmények: A magyar börtönök 84%-ában folyik HCV-szűrő program és -kezelés. Összesen 25 384 betegnél történt meg ezen időszak alatt az anti-HCV-szűrő vizsgálat. A betegek 6,6%-ában anti-HCV-pozitivitást és 3,8%-ában HCV- PCR-pozitivitást találtunk. A HCV-PCR-pozitív betegek 55,2%-ában kezdődött el a kezelés. Teljes időtartamú volt a kezelés 143 betegnél, idő előtt fejeződött be 162 betegnél (42,6%), míg 75 betegnél nem ismert a kezelés időtartama. A rendelkezésre álló, a kezelés vége utáni 24. heti eredmény alapján a tartós terápiás válasz 88% volt. Megbeszélés: A büntetés-végrehajtási intézetekben folyó HCV-szűrő és -kezelési program egy jól működő rendszer. A sikeres kezelésben nagy szerepe van a betegek felvilágosításának, a hepatológus kollégák és a börtönök egészségügyi dolgozói közötti együttműködésnek. Következtetés: Eredményeink azt mutatják, hogy a „test and treat” gyakorlat a HCV mikroeliminációjának kivitelezhető módja a börtönökben