A tudásszerző képesség kritériumorientált fejlesztése tantárgyi tartalmakkal = The criterion referenced development of knowledge acquisition based on curricular contents

Kutatásunk keretében a kritériumorientált pedagógia elméleti alapozását, a tudásszerző képességek kritériumorientált fejleszthetőségének empirikus igazolását tűztük ki célul. Ennek keretében egy nagyobb volumenű és több kiegészítő kísérleti programot valósítottunk meg. Kidolgoztuk és kipróbáltuk a tantárgyi tartalmakon működő, tankönyvi szövegeket feldolgozó fejlesztés eszközeit és módszereit. Kritériumorientált, szövegfeldolgozó képességfejlesztést valósítottunk meg. A két éves kísérleti kipróbálásban 300 gyermek vett részt, a program ötödik és hatodik osztályban zajlott. Ennek keretében matematika, irodalom, nyelvtan történelem és természetismeret tankönyvek szövegeit használtuk. Kísérletileg igazolni tudtuk, hogy az olvasási (szövegértési), összefüggés-megértési, kombinatív, következtetési és rendszerezési képesség e módszerekkel eredményesen fejleszthető. A kíséreti beavatkozás eredményeként a képességekben a spontán fejlődéshez képest mintegy kétszeres-háromszoros mértékű fejlődés következett be. | The aims of the present research project were to set up a theoretical framework for criterion referenced instruction, on the one hand; and to verify empirically that knowledge acquisition can be developed with a criterion referenced approach, on the other hand. One major and several minor innovative teaching programs were tested in the study. We designed and tried out means and methods for fostering knowledge acquisition based on curicular contents and on the critical reading of textbooks. We carried out a criterion referenced program developing reading comprehension. 300 hundred children in grade 5 and 6 participated in the program, where texts from mathematics, literature, grammar, history and science textbooks were used as bases for training. Our investigations provided empirical evidence that these methods were successful in improving reading comprehension, inferencing and combinative abilities, the ability to understand complex relations and the ability to categorize. The growth in these abilites was two to three times higher in the experimental group than in the control group, which can be attributed to the tested training program

Comparing Executive Functioning in the School Readiness of Hungarian and Kenyan Preschoolers

Cross-national comparisons represent an avenue for investigating milestones achieved by one region that can help improve standards in another country. This study compares the development of executive functioning in Hungarian and Kenyan preschoolers as they prepare for school readiness. The study's cross-sectional design entailed sampling preschoolers from Hungary ( n = 187) and Kenya ( n = 420) aged between 4 and 8 years nested in 35 classrooms. Preschool class teachers rated the children's executive functioning using the Childhood Executive Functioning Inventory (CHEXI). The two-factor structure of the CHEXI demonstrated a strong measurement invariance for the two countries, Hungary and Kenya. Significant gender differences were noted on both subscales in the Hungarian sample but not in the Kenyan preschoolers. Additionally, no differences were found in the executive functioning of boys from both countries. However, the girls exhibited variances in the inhibition subscale. Contrary to expectations, no linear mixed effects were observed for country or the interactions between age and country apropos difficulties related to inhibition and total executive functioning except for working memory. Better working memory skills noted in the Hungarian sample were attributed to a superior preschool education system

A családi háttér szerepe az óvodaiskola átmenet szelekciós mechanizmusában

Tanulmányunkban az iskolába lépéskor tetten érhető szelekciós mechanizmus empirikus leírására teszünk kísérletet. Kutatásunkban egy nagyváros összes elsős tanulójának szocioökonómiai hátterét felmértük. Megvizsgáltuk, hogy az első évfolyamra történő beiskolázás során hogyan alakul az iskolák tanulói összetétele. A tanulmány központi kérdése a körzeti és a nem körzeti iskolába beíratott gyermekek közötti különbségek feltérképezése, az iskolaválasztási tendenciák elemzése, az iskolák, iskolakörzetek összehasonlítása

A kiskamaszok és szüleik vélekedése a szülő-gyermek viszonyról

Korábbi kutatások sora mutatott rá, hogy a szülő-gyermek kapcsolat jelentősen befolyásolja a gyermek személyiségfejlődését, és hatással van az iskolai eredményességére is. Viszonylag kevés információval rendelkezünk azonban arról, milyen eltérések és azonosságok vannak a szülők és gyermekek között abban, ahogyan megélik a kapcsolatukat. Mennyire látják a szülők és gyermekeik hasonlóan a viszonyukat? Mennyire változik a kapcsolatuk megítélése a kiskamaszkor időszakában? Keresztmetszeti vizsgálatunkban ezekre a kérdésekre kerestük a választ negyedik és hetedik osztályos tanulók és szüleik körében. Tanulmányunkban egyidejűleg elemezzük a kapcsolat két résztvevőjét, a szülőket és kiskamasz gyermekeiket, összehasonlítva vélekedéseiket a szülői bánásmódról, különös tekintettel a vélekedések 10–13 éves kor közötti alakulására