ABRUPT WATER PRESSURE VARIATIONS IN PERMEABLE SOILS

It is the condition of up-to-date dimensioning of hydraulic structures to take into consideration all effects with their real value. That is why the investigation must be expanded to the hydrodynamical phenomena which occur due to an abrupt pressure head variation. Formulae were derived to determine the transition time of pressure variations and the velocity of a hydraulic bore. The formulae were verified by experiments. It can be established that in soils with a different permeability coefficient aperiodical pressure variation forms due to abrupt pressure variation. This abrupt variation does not cause a dangerous surplus dynamical load. One could also see, that the velocity of a hydraulic bore is about one hundredth of the velocity in systems, filled with pure water. The hydraulic bore does not cause a phenomenon or load. similar to those caused by a water hammer

Francesco Zorzi és Hannibal Rosseli a prisca theologiáról

1584-ben Krakkóban megjelent egy Pymander Mercurii Trismegisti, De Coelo című mű, amely formáját tekintve kommentár a Marsilio Ficino által latinra fordított hermetikus corpushoz. A több kötetes mű szerzője a ferences Hannibal Rosseli volt, aki művében nemcsak a skolasztikus módszert követte, hanem a reneszánsz hermetizmus hagyományához is kapcsolódott. A tanulmányban azt a kérdést vizsgálom, hogy Rosseli miként használta fel a Marsilio Ficino által vázolt prisca theologia fogalmát, és a pogány bölcsességnek a katolikus teológiával való ötvözése milyen lehetséges következményekkel járt. Következtetésem az, hogy Rosseli művére Ficino mellett komoly hatást gyakorolt a ferences spiritualitás is, mégpedig a velencei ferences Francesco Zorzi munkásságának köszönhetően. Azonban a szerző műve hangvételét a trienti zsinat utáni helyzethez igazította, ügyelve arra, hogy elkerülje annak látszatát, hogy a hermetikus filozófiával eretnek tanításokat keverne a katolikus teológiába. Függelékben közlöm Ficinónak a Corpus Hermeticum latin fordításához írott előszavát. In the year 1584 a huge volume called Pymander Divinus Pymander Hermetis Mercurii Trismegisti, cum commentariis R.P.F. Hannibalis Rosseli appeared in Cracow. This is a part of a monumental commentary to the Corpus Hermeticum, a collection of dialogues attributed to the great pagan sage, the Thrice-Greatest Hermes. Its author, Hannibal Rosseli was a Franciscan friar, who adopted the scholastic method in his work but followed also some ideas of the Humanist Hermetic Tradition. In my paper I examine the question how the concept of prisca theologia appears in Rosseli’s work, and the consequences of the fact that a pagan sage was the main authority and the starting point for a Catholic scholar to write a theological compendium. According to my conclusions amongst the main sources of Pymander are Ficino’s Latin translation of the Corpus, the tradition of Franciscan spirituality, and some ideas of the famous Venetian Franciscan friar, Francesco Zorzi. To avoid the possible charges of Heterodoxy, Rosseli revised Ficino’s conception of prisca theologia and tried to temper Zorzi’s bold methodological innovations. In an appendix I publish the Hungarian translation of Marsilio Ficino’s foreword to his translation of the Corpus Hermeticum

Egy középkori varázskönyv a reneszánsz mágia forrásvidékén : a Picatrix és a mágia tudományának értelmezése

A Picatrix címen ismert, a 13. században arabról latinra fordított varázskönyv önmagában is érdekes és különleges forrás, ugyanakkor a szöveg későbbi története is figyelemre méltó, mivel – bár egy időre eltűnik a szemünk elől – később a reneszánsz tudós mágia egyik fontos forrása. Maga a latin szöveg rendkívül sokrétegű, mivel rengeteg korábbi vallási és rituális elemet tartalmaz, illetve adalékokkal szolgál a középkori asztrál- és talizmánmágia alkalmazásához is, miközben sok asztrológiával kapcsolatos információt, továbbá alkímiai leírást is tartalmaz. A tanulmányban a szöveggel kapcsolatos alapvető kérdéseket és fogalmakat tekintem át. Példákkal világítok rá, hogy a latin fordító hogyan használta forrásait, és rámutatok, hogy a szöveg megőrizhette egyes nekromantikus rituálék elemeit, és megvizsgálom, hogy a különböző füstölőszerek és imádságok milyen szerepet játszanak a szellemek megidézésének folyamatában. Mindezek rámutatnak, hogy a Picatrix nem pusztán a tudós mágia kézikönyve, hanem egy helyenként veszélyes recepteket tartalmazó gyűjtemény, amit a reneszánsz mágusnak rendkívül óvatosan kellett felhasználnia. The medieval magical handbook, known as Picatrix, was translated during the 13th century into Latin from Arabic. It is a very interesting and particular book not only of its own but also because of the later history of the text, since it was one of the sources of Renaissance magic. The Latin text has many layers; it consists a lot of earlier religious elements and grants a lot of data about medieval astral magic, astrology and alchemy. In this paper I survey the basic problems and concepts (magic, necromancy etc.) relating to the text. With some examples I demonstrate how the translator used his sources, and I point out that the Picatrix preserved some necromantic elements, furthermore I show the functions of different incenses, prayers and rituals used during the magical operations. All these show that the Picatrix is not only a handbook of the medieval learned magic, but contains some dangerous recipes, so the Renaissance magician must had used the book very carefully

Hermész útja : Iamblikhosz, az alkimista Zószimosz és a hermetikus tanítás

De mysteriis címen ismert művében a platonikus filozófus, Iamblikhosz egy egyiptomi pap, Abamón személyiségét öltötte magára, hogy válaszoljon azokra a kritikákra, amelyeket mestere, Porphüriosz fogalmazott meg az egyiptomi vallással szemben. Ebben az utóbbi azt vetette az egyiptomiak szemére, hogy vallásuk alapvetően materiális princípiumokon nyugszik, továbbá, hogy asztrális determinizmust hirdet. Iamblikhosz az egyiptomi Thot-Hermész isten tanításaira támaszkodva cáfolja meg Porphüriosz állításait, miközben kifejti a maga filozófiai álláspontját is. A tanulmányban főként a De mysteriis nyolcadik könyvét elemezve mutatom be azt, hogy művében Iamblikhosz minden bizonnyal a hermetikus irodalomra támaszkodott, köztük olyan írásokra, amelyeket mi is olvashatunk. A tanulmány második részében az alkimista Zószimosz Hermészre vonatkozó tanításait elemzem. A párhuzam azért érdekes, mert a vizsgálat megmutatja, hogy a hermetikus irodalom recepciótörténete meglehetősen korán elkezdődött, és már e korai szövegekben is tetten érhetők a hermetikus hagyomány azon elemei, amelyek a titkos isteni bölcsességet kinyilatkoztató Hermész Triszmegisztosz alakjában öltenek testet. In his work, known as De mysteriis, the platonic philosopher, Jamblichus puts on the character of an Egyptian priest Abamon. His aim was to answer his master’s critical remarks about Egyptian religion. The main points of Porphyrius’ attack were that the Egyptian religion was based mainly on material principles and the main topic of its teaching was about astral determinism. Jamblichus leaned on the teaching of the Egyptian god Thot-Hermes, and also explained his own philosophical teachings about the principles of theurgy. In my paper I analyze the eighth book of the work, and I prove that Jamblichus’ main sources were the Hermetic literature attributed to the Thrice-Greatest Hermes, and he read Hermetic treatises known also by us. In the second part I examine Zosimos the alchemist's statements about Hermes. The ideas of both authors are interesting because they grant evidence that the reception history of Hermetica had an early beginning and also in these early texts there are a lot of elements that will be manifested in the figure of the Thrice-Greatest Hermes, the sage who reveals the hidden divine teaching to the chosen ones

The Neonatal Microbiome and Necrotizing Enterocolitis.

Necrotizing enterocolitis (NEC) is a devastating disorder that affects approximately 10% of premature infants. Its mortality remains high (15-30%), and its cause remains unknown. About 80% of cases occur within 35 days of birth among hospitalized newborns of low birth weight. Probiotics diminish the incidence and severity of NEC, and NEC does not occur antepartum. NEC affects a readily identifiable at-risk group, has a tightly defined interval before its onset, occurs in an organ system that is intimately associated with a microbial population in flux, has a plausible association with the intestinal microbiota, and cohorts at risk have rarely been studied in large numbers, or prospectively. This disorder, therefore, provides a unique opportunity to explore the role of the human enteric microbiome in a devastating disease. Moreover, NEC epidemiology and age-incidence present an ability to enroll and study cohorts that are highly likely to provide valuable pathophysiologic and microbiologic insights.

In this project, we will identify and quantify the microbial components of stool and its products before and at the onset of NEC. In doing so, we will test the overarching hypothesis that NEC is a direct or indirect consequence of the enteric biomass, its products, or both. We will use multicenter cohorts of premature infants at high risk of developing NEC, extend our research on this disease currently sponsored by the Washington University Institute of Clinical and Translational Sciences, and continue our longstanding collaborations with the Genome Center at Washington University and the Washington University Digestive Diseases Research Core Center (Informatics Core). The Aims of this proposal are to (1) conduct a case cohort study in which we compare clinical data and biological specimens from cases and well-matched controls; (2) determine if the kind and density of intestinal biomass, its gene content, and transcriptional activity are associated with, and potential determinants of, NEC; and (3) determine if host risk alleles for intestinal inflammation play a role in the development of NEC. These efforts will be accomplished using subjects from three collaborating neonatal intensive care units (NICUs), focusing on the critical, instructive, and understudied pre-NEC stage of illness, and formulating a data repository that will be a resource for investigators worldwide who wish to focus their efforts on NEC, its precipitants, and its prevention and cure.
&#xa