Occupational health and safety in a robot blended workplace

Abban már nincs semmi újdonság, hogy a modern munkahelyeken robotokat használnak és ezek a munkavállalókkal együtt végzik a munkát. Míg azonban ezeket a gépeket eleinte csak egyszerű feladatok ellátására építették, mára a mesterséges intelligencia már oda jutott, hogy a robotok bizonyos értelemben „gondolkodni” is tudnak. Ebben a cikkben ismertetjük a robotok és intelligens gépek jelenlegi használatát, felvázoljuk a robotika széles körű alkalmazásának jövőképét és azt, hogy mindez milyen következményekkel jár a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre. Szisztematikusan mutatjuk be a robotok három fő generációját (ipari robotok, szolgáltató robotok és kollaboratív robotok), a velük kapcsolatos specifikus munkahelyi kockázatokat és a jelenleg ismert munkabiztonsági standardokat. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy az új technológiák az új előnyök mellett új költségekkel, lehetőségekkel és veszélyekkel is járnak. A robotok új kihívásokat jelentenek a munkavédelem és a munkaügyi egészség modernizálása számára. Utalás történik arra, hogy a világ számos helyén folynak kísérletek a robotok és az emberek közötti munkavégzés biztonsági standardjainak a kidolgozására. Válaszolva a bevezetésben feltett kérdésre, kijelenthető, hogy a robotok alkalmazása – középtávon biztosan – nemhogy megszüntetné a munkavédelem és a munkaegészségügy iránti igényt, sőt egyre újabb megoldandó feladatok elé állítja

The collective complaint procedure of the European Committee of social rights

Az Európai Szociális Karta az Európa Tanács (Strasbourg) egyik legfontosabb nemzetközi emberi jogi egyezménye, amelynek célja a részes államok polgárait megillető alapvető szociális jogok garantálása. A Kartát eredetileg az emberi és szociális jogok biztosításában élenjáró legfejlettebb nyugat-európai országok kormányai írták alá 1961. október 18-án Torinóban. Az Európai Szociális Kartában foglalt jogok betartását két eltérő eljárás – 1. monitoring és 2 a kollektív panaszeljárás – keretében ellenőrzik. Mindkét ellenőrzési mechanizmus a Szociális Jogok Európai Bizottságának a hatáskörébe tartozik. A kollektív panaszeljárás bevezetése (1998) a Karta ellenőrző mechanizmusának hatékonyabbá tételét szolgálta. Elsősorban terjedelmi okok miatt a két ellenőrzési mechanizmus közül ebben a tanulmányban a kontradiktórius kollektív panaszeljárás legfontosabb sajátosságai kerülnek bemutatásra és elemzésre