A közjavak térbelisége

Tanulmányom célja egy hazánkban eddig kevés érdeklődést kiváltó tudományos irányzat, a közjavak kutatásának bemutatása, különös tekintettel a társadalom térbeliségét vizsgáló diszciplínákkal való kapcsolódási lehetőségek azonosítására. A definíciós kérdéseket követően áttekintem a közjószágkutatás történelmi előzményeit és időben változó hangsúlyait. Külön foglalkozom a társadalmi közjavakkal, valamint azokkal az új kutatási eredményekkel, amelyek az irányzat alapvető koncepcionális kérdéseinek újraértelmezését tették szükségessé. A tudásközjavak példáján részletesen ismertetem a közjavak lehatárolásához, valamint normatív megítéléséhez és társadalmi konstruáltságához kapcsolódó elemzési nehézségeket. A tanulmány második fele a közjavak térbeliségére összpontosít. Elsőként a közjavak földrajzi lehatárolásának dilemmáin, valamint léptékfüggésén keresztül azonosítom a közjavak térbeli kormányzása során fellépő nehézségeket. Ezután behatóan foglalkozom a városi közjavakkal. A közterek kérdését a közbiztonsági diskurzus, valamint a szimbolikus térfoglalás gondolatköre mentén tekintem át, a várostervezési vonatkozásokra is kitérve. A városi alapinfrastruktúra kapcsán pedig bemutatom a földrajzi tér különböző pontjain egyszerre jelentkező alul- és túlhasználat problémáját. Utóbbit regionális szinten is felvázolom az alapoktatás területi egyenlőtlenségein ke- resztül, míg a tudományos eredmények hozzáférési problémáira utalva rámutatok a társadalmi közjavak globális léptékű vizsgálatának relevanciájára. Munkám kiemelt célja olyan új vizsgálati kérdések azonosítása a hazai tudományos kutatások számára, amelyek elemzése hozzájárulhat a közjavak térbeliségének pontosabb megértéséhez, a közjószágkutatás térelméleti megalapozásához, valamint a magyarországi területi kutatásokban a kurrens nemzetközi témák fokozódó átvételéhez és ezek eredményeinek gyakorlati hasznosításához

Global crisis and its implications on the political transformation in China

This paper analyzes the impact of global financial and economic crisis on the process of system transformation in China. First, it details the direct impact of global growth on macroeconomic development and its indirect impact on economic transformation. Second, it analyzes the direct impact of global crisis on macroeconomic decline and its indirect impact on the prospects of political transformation. The paper builds on the basic principles and ideas of the Interactive Party-State model to introduce the concept of transformation dynamics. This concept implies the direction and speed of change of the retreating party-state sphere and the emergence of the field outside of it during the process of transformation. Using this concept a statistical survey was carried out on the economic transformation of the Chinese party-state. Results reveal the disparities of the dynamics of transformation in time, in space, and at different levels of aggregation between 1999 and 2004. A dominant type of transformation dynamics is revealed during this period and the shift of dominant type within that period, sensitive to the trend of certain economic indicators. Based on those findings, the paper projects the dominance of another type of transformation dynamics as a result of the consequences of global crisis. It also outlines the possible impact of this dynamics on the premises of political transformation.system transformation, China, economic transformation, political transformation, spatial disparities in system transformation

Átalakuló pártállam és egyenlőtlen túlfűtöttség Kínában a globális válság idején = The transforming party state and uneven overheating in China during the global crisis

Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, hogy az átalakuló kínai pártállami rendszerben a beruházások dinamikája szempontjából milyen rendszerszerű következményei vannak a külső sokkhatáshoz alkalmazkodó állami beavatkozásnak. Elméleti alapon (még e kutatást megelőzően) megfogalmazott hipotéziseinket – az összehasonlító interaktív pártállami modell (IPS) értelmezési keretére támaszkodva – az 1990-es évek végétől statisztikailag igazoljuk. A beruházások túlfutása a kínai pártállamnak is állandó jellemzője, amelyet a párt, az állam és a gazdaság döntéshozói közötti függőségi és érdekérvényesítési viszonyokból kialakuló pártállami hatalmi háló léte és működése, valamint az abban keletkező szerkezeti motivációk okoznak. A pártállami hatalmi háló elemeinek, kapcsolódási és működési elveinek térben, időben és különböző aggregációs szinteken önhasonló jellege miatt a beruházások túlfutása különböző helyeken és időszakokban, valamint eltérő léptékekben is kimutatható. A beruházási kilengések gyakorisága a háló által leképezett hatalmi eloszlás aktuális sajátosságainak függvénye. Megállapítjuk, hogy a pártállami háló sokkhatáshoz történő alkalmazkodása a rendszerszerű magatartások intenzitását, ezzel együtt a gazdasági túlfűtöttség mértékét is növeli, utóbbi pedig a háló aktuális szerkezete által leképezett hatalmi viszonyok sajátosságaihoz igazodik. Empirikusan igazoljuk, hogy a decentralizált kínai hatalmi hálóban a lokális hatalom túlzott mértékű beruházása az országosénál intenzívebb. Eredményeink szerint a túlfűtöttség egyenlőtlen térbeli intenzitása az állami beavatkozás térbeli és tulajdonbeli prioritásai szerint alakul; a túlfűtöttség mértékének időszakos kilengései és a háló aktivitásának átmeneti növekedései (vagyis a háló zsugorodásának lassulása) összefüggenek; a beruházások kilengéseiben, azok felfutásaiban és lecsengéseiben pedig a különböző tulajdonformájú vállalatok eltérő magatartásformái fedezhetők fel

A hatalmi szerkezet dinamikája, a túlfűtöttség és annak térbeli megjelenése Kínában

Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, hogy milyen rendszerszerű következményei vannak a beruházások dinamikája szempontjából a külső sokkhatáshoz alkalmazkodó állami beavatkozásnak az átalakuló kínai gazdaságban. Az elemzés időtartama a globális válságot megelőző és követő időszak. A beruházások dinamikáját egy összehasonlító pártállami modell koncepciója keretében értelmezzük. Rámutat unk arra, hogy a beruházások túlfutását a párt, az állam és a gazdaság döntéshozói közötti függőségi és érdekérvényesítési viszonyokból alakult pártállami hatalmi háló, s az abban keletkező szerkezeti motivációk okozzák. Megállapítjuk, hogy ezek a sajátoss ágok a sokkhatás (a globális válság) után az erőteljesebb állami beavatkozások következtében intenzívebbé válnak. Az intenzitás mértéke a hatalmi eloszlás egyenlőtlenségeihez igazodik, az elosztás térbeli, illetve tulajdonbeli prioritásai szerint maga is e gyenlőtlenül alakul. Azok a szerkezeti sajátosságok, amelyek a beruházások túlfutását, s ezzel a gazdaság túlfűtöttségét okozzák, a pártállami rendszer átalakulása során továbbra is érvényesülnek, sőt a piaci szereplők állami prioritásokhoz történő alkalma zkodása következtében felerősödnek. Elemzésünk ennek tükrében számos számszerű következtetésre ad lehetőséget. Bemutatjuk, hogy a külső sokkhatáshoz történő alkalmazkodás a rutinszerű magatartások intenzitását, és vele a gazdasági túlfűtöttség mértékét növ eli. Azt is bizonyítjuk, hogy a pártállami háló önhasonló szerkezeti és működési sajátosságai következtében a gazdasági túlfűtöttség nem csak országos, hanem tartományi szinten is kimutatható. Bemutatjuk továbbá, hogy a túlfűtöttség azokban a térségekben a legerősebb, amelyeket az állami beavatkozás preferál. Rámutatunk arra is, hogy a pártállam átalakulása folyamán a túlfűtöttség mértékének időszakos kilengései és a háló aktivitásának átmeneti megnövekedései összefüggenek; valamint arra, hogy a beruházások kilengései, azok felfutásai és lecsengései mögött a különböző tulajdonformájú vállalatok részéről eltérő magatartásformák fedezhetők fel