Kornai János jelentősége a közgazdaságtudományi oktatásban

Kornai János 90. születésnapja alkalmából a cikk a szerző közgazdaságtudományi oktatásban betöltött szerepét vizsgálja. A komoly elismerések ellenére a szerző az alaptankönyvekből fájóan hiányzik. A cikk először végigveszi azokat a lehetséges okokat, amelyek miatt nem tanítják (eleget) Kornai munkásságát, majd rámutat azokra a módszertani sajátosságokra, amelyek miatt példaként állítható a jövő közgazdászai elé. Kornai gondolatvilágának nem szűnő relevanciáját a 2010 utá- ni magyar politikai és gazdasági rendszer elemzése révén illusztráljuk. Zárásként a cikk Kornai oktatásának gyakorlati nehézségeire tér ki

A Controloc gyorsteszt és a polimeráz láncreakció értékelése a Helicobacter pylori fertőzés eradikáció előtti diagnózisában

A szerzõk a Controloc ureáz gyorsteszt és a polimeráz láncreakció eredményességét értékelik ki 168 beteg adatait feldolgozva. A meghatározásokat antrum és corpus szövetmintából végezték. Arany standardként a szövettani vizsgálatot (módosított Giemsa-festés) alkalmazták. Mindhárom teszt esetében kiszámították a Helicobacter pylori fertõzés gyakoriságát, illetve a Controloc gyorsteszt és a PCR szenzitivitását, specificitását, pozitív és negatív prediktív értékét. A szövettan az antrumban 62,1, a corpusban 53,2%-ban, a Controloc gyorsteszt 62,1 és 56,2%-ban, a polimeráz láncreakció 65,0, illetve 64,4%-ban mutatta ki a kórokozót. A Controloc gyorsteszt szenzitivitása 89,2%-os az antrumban és 96%-os a corpusban, specificitása 87,9 és 93,7%- os, a polimeráz láncreakció szenzitivitása 93,3 és 94,5%-os, specificitása 81,0 és 87,3%-os. A szerzõk a Helicobacter-fertõzés eradikáció elõtti diagnosztikájában elsõsorban a szövettani vizsgálatot ajánlják, mivel pontos és kettõs, patológiai és bakteriológiai információt ad. A Controloc teszt pontossága és gyorsasága miatt rutin diagnosztikai módszerként kiválóan alkalmazható. A polimeráz láncreakció szintén pontos, de idõ-, munka- és költségigényes, az eradikáció elõtti diagnózisban akkor indokolt, ha egyéb módszerek nem eredményesek

Opposite prognostic roles of HIF1alpha and HIF2alpha expressions in bone metastatic clear cell renal cell cancer

BACKGROUND: Prognostic markers of bone metastatic clear cell renal cell cancer (ccRCC) are poorly established. We tested prognostic value of HIF1alpha/HIF2alpha and their selected target genes in primary tumors and corresponding bone metastases. RESULTS: Expression of HIF2alpha was lower in mRCC both at mRNA and protein levels (p/mRNA/=0.011, p/protein/=0.001) while HIF1alpha was similar to nmRCC. At the protein level, CAIX, GAPDH and GLUT1 were increased in mRCC. In all primary RCCs, low HIF2alpha and high HIF1alpha as well as CAIX, GAPDH and GLUT1 expressions correlated with adverse prognosis, while VEGFR2 and EPOR gene expressions were associated with favorable prognosis. Multivariate analysis confirmed high HIF2alpha protein expression as an independent risk factor. Prognostic validation of HIFs, LDH, EPOR and VEGFR2 in RNA-Seq data confirmed higher HIF1alpha gene expression in primary RCC as an adverse (p=0.07), whereas higher HIF2alpha and VEGFR2 expressions as favorable prognostic factors. HIF1alpha/HIF2alpha-index (HIF-index) proved to be an independent prognostic factor in both the discovery and the TCGA cohort. PATIENTS AND METHODS: Expressions of HIF1alpha and HIF2alpha as well as their 7 target genes were analysed on the mRNA and protein level in 59 non-metastatic ccRCCs (nmRCC), 40 bone metastatic primary ccRCCs (mRCC) and 55 corresponding bone metastases. Results were validated in 399 ccRCCs from the TCGA project. CONCLUSIONS: We identified HIF2alpha protein as an independent marker of the metastatic potential of ccRCC, however, unlike HIF1alpha, increased HIF2alpha expression is a favorable prognostic factor. The HIF-index incorporated these two markers into a strong prognostic biomarker of ccRCC

Opposite prognostic roles of HIF1α and HIF2α expressions in bone metastatic clear cell renal cell cancer

BACKGROUND Prognostic markers of bone metastatic clear cell renal cell cancer (ccRCC) are poorly established. We tested prognostic value of HIF1α/HIF2α and their selected target genes in primary tumors and corresponding bone metastases. RESULTS Expression of HIF2α was lower in mRCC both at mRNA and protein levels (p/mRNA/=0.011, p/protein/=0.001) while HIF1α was similar to nmRCC. At the protein level, CAIX, GAPDH and GLUT1 were increased in mRCC. In all primary RCCs, low HIF2α and high HIF1α as well as CAIX, GAPDH and GLUT1 expressions correlated with adverse prognosis, while VEGFR2 and EPOR gene expressions were associated with favorable prognosis. Multivariate analysis confirmed high HIF2α protein expression as an independent risk factor. Prognostic validation of HIFs, LDH, EPOR and VEGFR2 in RNA-Seq data confirmed higher HIF1α gene expression in primary RCC as an adverse (p=0.07), whereas higher HIF2α and VEGFR2 expressions as favorable prognostic factors. HIF1α/HIF2α-index (HIF-index) proved to be an independent prognostic factor in both the discovery and the TCGA cohort. PATIENTS AND METHODS Expressions of HIF1α and HIF2α as well as their 7 target genes were analysed on the mRNA and protein level in 59 non-metastatic ccRCCs (nmRCC), 40 bone metastatic primary ccRCCs (mRCC) and 55 corresponding bone metastases. Results were validated in 399 ccRCCs from the TCGA project. CONCLUSIONS We identified HIF2α protein as an independent marker of the metastatic potential of ccRCC, however, unlike HIF1α, increased HIF2α expression is a favorable prognostic factor. The HIF-index incorporated these two markers into a strong prognostic biomarker of ccRCC

Studia Litteraria

Baffy Dezső, Arany János: Epilógus, verselemzés, 5-14. Szuromi Lajos, Kettős ritmus Vajda János verseiben, 15-42. Barta János, Vajda János: Nádas tavon, verselemzés, 43-52. Erdélyi Ildikó, Mythologia, Egy Babits-novella elemzése, 53-64. Imre László, Sklovszkij prózaelmélete, A prózaelemzés történetéhez, 65-80. Fülöp László, Vázlat Csoóri Sándor lírájáról, 81-94. Kovács Sándor Iván - Kulcsár Péter, Dedikált disputációk Debrecenben, 95-102. Győrffy Miklós, Újabb kutatások Madách körül, 103-126

TP53 mutation hits energy metabolism and increases glycolysis in breast cancer.

Promising new hallmarks of cancer is alteration of energy metabolism that involves molecular mechanisms shifting cancer cells to aerobe glycolysis. Our goal was to evaluate the correlation between mutation in the commonly mutated tumor suppressor gene TP53 and metabolism. We established a database comprising mutation and RNA-seq expression data of the TCGA repository and performed receiver operating characteristics (ROC) analysis to compare expression of each gene between TP53 mutated and wild type samples. All together 762 breast cancer samples were evaluated of which 215 had TP53 mutation. Top up-regulated metabolic genes include glycolytic enzymes (e.g. HK3, GPI, GAPDH, PGK1, ENO1), glycolysis regulator (PDK1) and pentose phosphate pathway enzymes (PGD, TKT, RPIA). Gluconeogenesis enzymes (G6PC3, FBP1) were down-regulated. Oxygen consumption and extracellular acidification rates were measured in TP53 wild type and mutant breast cell lines with a microfluorimetric analyzer. Applying metabolic inhibitors in the presence and absence of D-glucose and L-glutamine in cell culture experiments resulted in higher glycolytic and mitochondrial activity in TP53 mutant breast cancer cell lines. In summary, TP53 mutation influences energy metabolism at multiple levels. Our results provide evidence for the synergistic activation of multiple hallmarks linking to these the mutation status of a key driver gene