A Magyar Belgyógyász Társaság Dél-magyarországi Decentruma 41. Vándorgyűlésén elhangzott előadások kivonatai = Abstracts of the presentations at the 41st regional meeting held in the South Hungarian Sub-center of the Hungarian Association of Internal Medicine

1. Stressz indukálta pulmonalis hipertenzió vizsgálata szisztémás szklerózisban 2. Tunelizált nagyvénakatétert viselő hemodializált betegeink klinikai adatainak elemzése 3. Inzulinpumpa-kezeléssel szerzett tapasztalatok 4. Transoesophagealis echokardiográfiával kimutatható bal pitvari thrombogen tényezők és a tradicionális klinikai embólia kockázati faktorok közötti kapcsolat krónikusan pitvarfibrilláló betegekben 5. Az LDL-koleszterin-szint csökkentésen túl: a HDL-koleszterin- és trigliceridszintek alakulása nagy cardiovascularis kockázatú gondozott betegeink körében 6. A kefecitológia értéke ERCP során 7. Táplálkozási szokások vizsgálata keringési betegségben szenvedők körében 8. Molekuláris vizsgálatok enteropathia típusú T-sejtes lymphomákban 9. Ha mégis dialízis, akkor CAPD 10. A protonpumagátlók és a clopidogrel közötti interakció 11. Cukorbetegséggel szövődött terhesség 12. A tesztoszteron szerepéről a magatartás szabályozásában 13. Heparinindukált thrombocytopenia LMWH-val kezelt betegben – esetbemutatás 14. Nem minden stroke, ami annak látszik – avagy súlyos hyponatraemiát okozó neuroendokrin carcinoma esete a belgyógyász szemszögéből. Esetismertetés 15. A cardiomyopathiák ritka formája, az amyloid szív 16. A kis- és nagyerek noninvazív vizsgálata kis és közepes szív-ér rendszeri kockázatú hypertoniás betegekben 17. Angiológiai diagnosztikai lehetőségek napjainkban 18. A vérzéses komplikációk előfordulása kombinációs – aszpirin, clopidogrel és orális antikoaguláns – kezelés mellett 19. A polycystás ovarium szindrómáról szubjektíven 20. Atípusos klinikumú vastagbélrák – esetbemutatás 21. Dohányzási szokások és lipidstátus vizsgálata keringési betegségben szenvedőkben 22. Antikoaguláns terápia krónikus pitvarfibrillációban: Tapasztalatok a sürgősségi osztályon 23. Az agresszív extranodalis lymphomák klinikai jellemzői és kezelési lehetőségei 24. Mellkasi ultrahangvizsgálattal kimutatható B-vonalak jelentősége és prognosztikus értéke szisztémás szklerózisban 25. A 2-es típusú diabetes kezelésének újdonságai 26. A kolonoszkópos vizsgálatok sikerrátája és az azt befolyásoló tényezők osztályunkon 27. Gyulladásos bélbetegek gondozása tekintettel a fokozott colorectalis carcinomarizikór

Öszinteségvizsgálat a büntetőeljárásban

A büntetőeljárás egyik legfontosabb feladata az ítélkezés alapjául szolgáló tényállás felderítése és megállapítása. Ennek egy jogállami eljárás csak akkor tesz eleget - akkor érvényesül az „igazság” -, ha a megállapított tényállás megfelel a valóságnak. Az Alkotmánybíróság a 9/1992. (I. 30.) AB határozatában „jogállami követelményként” jelölte meg az „anyagi igazságosságot”. Az igazságkeresés a büntetőeljárás során a vallomás ellenőrzésében is megnyilvánul, mivel az igazság megtalálásához bizonyítékokra van szükség, és a rendelkezésre álló bizonyítékokból ki kell tudni zárni a hamis vallomást. A hamis vallomás kirekesztése során valósul meg az őszinteség vizsgálata a büntetőeljárásban, amiben kiemelkedő szerepe van a vallomás ellenőrző műszereknek. Elek Balázs szerint „a vallomás mérlegelésénél a bíróság végigköveti és ellenőrzi a büntetőjogilag releváns jelenségről eredetileg szerzett tudomás keletkezésének, megőrzésének és közlésének pszichikai folyamatát, és az eljárás egyéb adatainak segítségévével kiküszöböli a vallomás kialakulását befolyásoló azon tényezőket, amelyek nem az eredeti tudásszerzés, hanem egyéb körülmények folytán hatnak.” Az ítélkezés során folyamatosan vizsgálni kell a terhelt és a tanúk őszinteségét. Szakdolgozatomban az alábbi kérdések megválaszolására törekszem: a poligráfos vizsgálatnak helye van-e a magyar kriminalisztikai gyakorlatban; a poligráfos vizsgálat hazai szabályozása elősegíti-e a büntetőeljárás hatékonyságát; a poligráfos vizsgálaton kívüli egyéb vallomás ellenőrző műszerek elősegítik-e a büntetőeljárás hatékonyságát.szakirányú továbbképzésKriminalisztikkai szakjogászN.I

Low‐burden TP53 mutations represent frequent genetic events in CLL with an increased risk for treatment initiation

Abstract TP53 aberrations predict chemoresistance and represent a contraindication for the use of standard chemoimmunotherapy in chronic lymphocytic leukaemia (CLL). Recent next‐generation sequencing (NGS)‐based studies have identified frequent low‐burden TP53 mutations with variant allele frequencies below 10%, but the clinical impact of these low‐burden TP53 mutations is still a matter of debate. In this study, we aimed to scrutinise the subclonal architecture and clinical impact of TP53 mutations using a sensitive, NGS‐based mutation analysis in a ‘real‐world’ cohort of 901 patients with CLL. In total, 225 TP53 mutations were identified in 17.5% (158/901) of the patients; 48% of these alterations represented high‐burden mutations, while 52% were low‐burden TP53 mutations. Low‐burden mutations as sole alterations were identified in 39% (62/158) of all mutated cases with 82% (51/62) of these being represented by a single low‐burden TP53 mutation. Patients harbouring low‐burden TP53 mutations had significantly lower time to first treatment compared to patients with wild‐type TP53. Our study has expanded the knowledge on the frequency, clonal architecture, and clinical impact of low‐burden TP53 mutations. By demonstrating that patients with sole low‐burden TP53 variants represent more than one‐third of patients with TP53 mutations and have an increased risk for treatment initiation, our findings strengthen the need to redefine the threshold of TP53 variant reporting to below 10% in the routine diagnostic setting

A Magyar Belgyógyász Társaság Dél-magyarországi Decentrum 43. Továbbképző Tudományos Ülésén elhangzó előadások rövid összefoglalói

1. Előszó 2. Alsó végtagi oedema ritka oka 3. Diabeteses ketoacidosis változások az utolsó öt évben 4. IGF-2-termelő prostatatumor okozta súlyos hypoglykaemia. Esetismertetés 5. Diabeteses beteg tünetmentes sokér-betegsége. Esetismertetés 6. Egy motorbaleset szövődményei – kardiológiai vonatkozások. Esetismertetés 7. Erectilis diszfunkció és alacsony tesztoszteronszint metabolikus szindróma tüneteit mutató 1-es típusú diabetesben 8. „Egyelőre idiopathiás” AA-amyloidosis. Esetismertetés 9. Anti-TNF-α-terápia mellett kialakuló lupus erythematosus 10. Pancreastumor vagy pancreatitis? 11. Videodenzitometria segítségével vizsgált myocardialis perfúzió eltérései diabetes mellitusban 12. A Clostridium difficile-fertőzések alakulása intézményünk fertőzőosztályán 2011-ig 13. A vesebetegségek felismerhetőségének aránya az eGFR tükrében vizsgálva 14. A gestatiós diabetes mellitus miatt gondozott asszonyok utánvizsgálataival szerzett tapasztalataink 15. Az aortamerevségi (stiffness) index prognosztikus jelentősége acromegaliában 16. Akut máj- és veseelégtelenség ritka oka. Esetismertetés 17. Diabeteses enteropathia, gastroparesis és neuropathia, vagy valami más? Esetismertetés 18. QT-variabilitás és vércukorszint: kimutatható-e összefüggés egészséges szénhidrát-anyagcseréjű egyénekben? 19. Renalis szimpatikus rádiófrekvenciás katéteres ablatio terápiarezisztens hypertoniában 20. A kalcium-anyagcsere útvesztői 21. Humán helminthiasisok: Az ember féregélősködők okozta bántalmainak klinikuma a gyakorlatban 22. Terápiás hatékonyság vizsgálata fokális szegmentális glomerulosclerosisos esetekben 23. Vércukormérés és csúcstechnológia 24. Metformin a terhességben. Áldás vagy átok? 25. Thrombocytopenia és immunhiány 26. Az inzulinkezeléssel járó testsúlynövekedés elkerülése intenzív inzulinanalóg-kezelési rendszerrel. Esetismertetés 27. Arteria renalis kardiogén eredetű akut thromboemboliás occlusiójának sikeres thrombolyticus kezelése. Esetismertetés 28. Microvascularis vasomotio és vércukorszint: kimutatható-e összefüggés egészséges szénhidrát-anyagcseréjű egyénekben? 29. Fődiagnózis: cardialis decompensatio. Cardialis decompensatio? Esetbemutatás 30. Tíz év tapasztalatai a gestatiós diabetes szűrésében és gondozásában 31. Az autonóm neuropathia prospektív vizsgálata inzulinpumpával kezelt 1-es típusú diabeteses betegekben 32. Vékonybél-kapszulaendoszkópiával szerzett kezdeti tapasztalataink 33. Transrectalis ultrahang (RUH) szerepe a rectum és perirectalis tér kórképeinek diagnosztikájában. Tapasztalatok saját eseteink kapcsán 34. Korszerű inzulinkezelés detemir bázisanalóggal: saját tapasztalataim és a nemzetközi obszervációs vizsgálat (A1chieve®) tükrében 35. Proteinuria mint cardiovascularis rizik