31 research outputs found
Az Ecsédi Vég-tó vízminőségének és üledékének környezetanalitikai vizsgálata
Kutatásunk témája az Ecsédi Vég-tó vízminőségének és üledékének környezetanalitikai
vizsgálata. Búvárként, 2007 óta évente több alkalommal merültem a tóban. A búvárkodás segítségével, olyan
helyeken is lehet mintát venni, ahol normál esetben csak nehezen lenne megoldható, vagy igen nagy anyagi
ráfordítással. Célkitűzésünk, hogy az Ecsédi Vég-tó üledékének és vizének műszeres analitikai vizsgálatával
meghatározzuk a tó környezeti állapotát, valamint megállapítsuk, hogy az Ágói-patak vizének van-e hatása a
tóra, és összehasonlítsuk a helyszíni mérések pontosságát a laboratóriumi vizsgálatokéval. Mintavétel során, a
Vég-tóból 237 vízmintát, búvárfelszerelés segítségével különböző mélységekből 6 üledékmintát, az Ágóipatakból
30 vízmintát vettünk, három mintavételi időszak alatt. Az üledékvizsgálatok során a minták
elemtartalmát ICP-OES berendezéssel határoztuk meg. A vízmintákon végeztünk helyszíni kémiai és fizikai
méréseket, valamint ökotoxikológiai és laboratóriumi vizsgálatokat is. A patakból vett minták vizsgálatának az
eredménye azt mutatta, hogy a víz szennyezett, nitrit, nitrát és ammónium tekintetében. A tó vize ezzel szemben,
kiválónak minősült. A patak szennyezettségének a fő oka, a teljes körű csatornázottság hiánya, aminek
következtében a talajvíz is elszennyeződött. A tó jó környezeti és ökológiai állapota több tényezőnek is
köszönhető. Egyrészt a geológiai és hidrológiai adatokat elemezve fény derült arra, hogy a tó medrét egy
lignitfal veszi körül. Feltételezések szerint, az érkező felszín alatti víz, ami a tavat táplálja, egy szénfalon
keresztül jut a tóba. Ez a képződmény természetes szűrőként működve megtisztítja a vizet, az estleges szennyező
komponensektől. Másrészt annak köszönhető, hogy a tó tulajdonosa szigorú szabályokat hozott a tó használatát
illetőleg, valamint a területet nagy odafigyeléssel gondozza, s ezen intézkedések segítségével meg lehet előzni,
hogy belső forrásból szennyezés kerüljön a vízbe
A haláloki diagnózisok megbízhatóságának javítása a népegészségügyi hatóság és a Központi Statisztikai Hivatal együttműködésével
Absztrakt
Bevezetés: Az okspecifikus halálozás a halottvizsgálatot végző
orvos által a halottvizsgálati bizonyítványon megadott, sorba rendezett
diagnózisokon alapszik. A haláloki adatbázisok felépítése a Központi
Statisztikai Hivatal feladata. Célkitűzés: A vizsgálat
célkitűzése a halottvizsgálati bizonyítvány orvosszakmai ellenőrzés
módszertanának fejlesztése, értékelése és a rendszer működését szolgáló
monitoring indikátorkészletének kidolgozása volt. Módszer: A
szerzők Tolna megyei vizsgálat alapján az eredetileg közölt, a Központi
Statisztikai Hivatal társadalomstatisztikai eljárásai alapján korrigált, illetve
az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat orvosszakmai ellenőrzése
után javított haláloki diagnózisok közötti eltéréseket elemezték.
Eredmények: A halálokok 5–10%-a igényelt utólagos
módosítást, ami a megyei halálozási statisztikát több haláloki főcsoportban
1%-nál nagyobb mértékben befolyásolta. Az orvosszakmai ellenőrzés során a nem
megfelelő haláloki diagnózist adó orvosokat és a képzési hiányokat is meg
lehetett határozni. A szerzők által alkalmazott haláloki diagnózisokat korrigáló
eljárásrend monitorozásához 10 indikátort definiáltak.
Következtetések: A Központi Statisztikai Hivatal és az
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat együttműködésén alapuló
haláloki adatszolgáltatás minőségfejlesztésére továbbra is szükség lenne, hiszen
a népegészségügyi jellegű intervenciók hatékonyságának értékelése egyre
megbízhatóbb és egyre részletesebb haláloki statisztikát igényel. Orv. Hetil.,
2016, 157(13), 504–511
Comparative Study of Laboratory Based Chlorophyll - A Determination Methods
Protecting the quality and quantity of the available surface water resources is one of the most important points. Water quality is a complex concept that includes the physical, chemical, biological and hydrological parameters of water. One of the most significant biological water quality parameters is the chlorophyll-a content. Several different laboratory and field measurement methods are used to determine the chlorophyll-a content of water samples. The most frequently used laboratory methods are the Felföldy 1987 and the ISO 10260:1992 methods. Among field determination methods, submersible probes are frequently used to measure the chlorophyll-a concentration. Previously mentioned methods are based on fluorescence techniques. The main aim of this recent study is to compare different laboratory chlorophyll-a determination methods. Among the applied approaches, the Felföldy 1987 method and the ISO 10260:1992 method were compared. Furthermore, we measured the effect of the different solvent on the determination methods. Based on this, we investigated the Felföldy determination method using different solvents (methanol substituted with ethanol). The measurements were carried out under the same conditions from samples of Chlorella vulgaris culture in three repetitions by preparing a dilution series
Biológiai vízminőségi paraméterek hatásainak vizsgálata a szarvasi Holt-Körösön
One of the essential natural resources is water resource in Hungary. It is threatened by many threats, both quantitative and qualitative. For these reasons, the protection of surface water and groundwater is a priority. The main objective of the present study is to determine which parameters have the greatest influence on the horizontal and vertical distribution patterns of phytoplankton in the water body. The study area is the Holt-Körös, which plays an important ecological, social, economic and recreational role in the region. Between the field and laboratory tests, the following physical, chemical and biological water quality parameters were investigated: water temperature, UV radiation index, Secchi depth, underwater light condition, dissolved oxygen content, suspended solids content, chlorophyll-a content, Fe, NO2-, NO3- NH4+, PO43-, Na+, K+, Mg2+, and pH value.
A magyarországi viszonyokat vizsgálva azt lehet mondani, hogy az egyik legjelentősebb természeti erőforrása a vízkészlet, amelyet sok veszély fenyeget, mint mennyiségi, mint minőségi oldal-ról. A Víz Keretirányelv előírásai szerint, az Európai Unió tagállamaiban 2015 végéig jó állapotba kellett hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetében ez lehetséges volt, valamint a to-vábbiakban a jó állapotot fenn kell tartani és a vizek állapotromlását meg kell előzni. Ezen érvekből kiindulva, a felszíni, illetve a felszín alatti vizek védelme kiemelt fontosságú feladatok közé tartozik. Jelen kutatásunk fő célkitűzése, hogy a vizsgáltok alapján meghatározzuk mely paraméterek befolyá-solják leginkább a fitoplankton állomány horizontális és vertikális eloszlási mintázatát a víztestben. Az alkalmazott mintaterület a szarvasi Holt-Körös, amely igen jelentős ökológiai, társadalmi, gazdaságai és rekreációs szerepet tölt be a térségben. A helyszíni és a laboratóriumi vizsgálatok között az alábbi fizikai, kémiai és biológiai vízminőségi paramétereket vizsgáltuk: vízhőmérséklet, UV sugárzás index, secchi mélység, vízi alatti fényklíma, oldott oxigén tartalom, lebegőanyag tartalom, klorofill-a tartalom, Fe, NO2-, NO3-NH4+, PO43-, Na+, K+, Mg2+, pH érték
Vízanalítikai vizsgálatok a Szilas-patak mentén = Water quality studies along the Szilas stream
Fenntartható vízkészlet gazdálkodás egyik legfontosabb feladatok közé tartozik. Az Európai Unió által kiadott Vízkeretirányelv egyik fontos célkitűzése, a felszíni illetve a felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi védelme. Emellett, a víztestek esetében fontos célkitűzés még a vizek állapotromlásának megelőzése. A természeti erőforrások közül a rendelkezésre álló hasznosítható vízkészletek kiemelt jelentőséggel bírnak. A felszíni vizek minőségének ellenőrzése rendszeres monitorig programok végrehajtásával valósítható meg. A vizek minősége általában a víz fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai tulajdonságaiból együttesen határozható meg.
Városi környezetben elhelyezkedő vízfelületek illetve vizes élőhelyek védelme, az ökoszisztéma szolgáltatások szempontjából fontos feladatok közé tartozik.
Jelen kutatás fő célkitűzései közé tartozik a Naplás-tó és a Szilas-patak környezeti állapotának felmérése, fizikai, kémiai és biológiai vízminőségi paraméterek vizsgálatával. A kutatás ideje alatt 4 időszakban került sor mintavételre. A mintaterületen 8 mintavételi pontot jelöltünk ki. A mért vízminőségi paraméterek között szerepelt a vízhőmérséklet, vízsebesség, vezetőképesség, pH érték, oldott oxigén koncentráció, nitrit, nitrát, ammónia, foszfát, vas, réz, nikkel tartalom illetve az a-klorofill koncentráció. = Sustainable water resource management is one of the most important points in the environment
protection. Main objectives of the Water Framework Directive issued by the European Union
is the quality and quantity protection of surface and subsurface water. In the case of water
bodies, prevention of water pollution is an important objective.
Among the natural resources, the available water resources are a highlighted part.
Monitoring the quality of surface water can be achieved by implementing regular monitoring
programs.
The quality of water can usually be determined from the physical, chemical, biological and
bacteriological properties of the water. Protection of surface water and wetlands located in
urban environments is an important task in terms of ecosystem services. The main objective of
this recent study is to assess the environmental condition of Lake Naplás and Szilas stream by
examining physical, chemical and biological water quality parameters. During the research
program, 4 sampling periods were carried out. We designated 8 sampling points in the study
area. The measured water quality parameters included water temperature, water velocity,
conductivity, pH value, dissolved oxygen concentration, nitrite, nitrate, ammonia, phosphate,
iron, copper, nickel content and a-chlorophyll concentration