Az energiaátmenet hatásai a nagyhatalmi versengésre = The Impact of Energy Transition on Great Power Rivalry

Az elemzés azt vizsgálja, hogy a megújuló energiaforrásokra történő átállás hogyan hat napjaink nagyhatalmi versengésére, illetve azon belül Kína dominanciája a szektorban milyen kockázatot rejt elsősorban az USA számára. A megújuló energiaforrások jellegzetességeiből adódóan várhatóan egyetlen ország sem lesz képes domináns termelővé válni világszinten, az energia mint külpolitikai eszköz pedig előreláthatólag veszít jelentőségéből. Kína dominanciája a megújulóenergia-termelési eszközök terén vitathatatlan, ám az elemzés megállapításai szerint ez a pozíció önmagában nem tekinthető nemzetbiztonsági kockázatnak az USA számára. Kínát nem nemzetközi befolyásszerzési, hanem a belső stabilitással, kereskedelmi lehetőségekkel, illetve a kőolajimport-kitettséggel kapcsolatos szempontok motiválták abban, hogy versenytársainál gyorsabban építse fel megújulóenergia-iparát. Egy esetleges kínai „napelemembargó” az USA-val vagy az EU-val szemben elsősorban nem a geopolitikai erőviszonyokat befolyásolná, hanem a globális klímacélok elérését késleltetné. Kína inkább érdekelt abban, hogy a jövő egyik kulcsiparágának éllovasa maradjon, és kihasználhassa az ezzel járó kereskedelmi és technológiai innovációs előnyöket. = This policy brief explores how the switch to renewable energy affects great power rivalry and whether China’s dominance in this sector can be considered as a risk for the United States. Due to the characteristics of renewable energy resources, it is expected that none of the countries will be able to become a globally dominant producer, while energy as a tool of foreign policy will predictably lose importance. China’s hegemony in renewable energy producing equipment is indisputable, however, the findings of this policy brief show that this position itself cannot be considered as a national security risk for the USA. When building its renewable energy industry faster than anyone else, China has been motivated by the opportunity to strengthen domestic stability, to enhance trade and to decrease dependency on oil import, rather than boosting its international leverage. An assumed Chinese ‘solar panel embargo’ on the USA or the EU would not alter geopolitical power relations, but it could substantially hinder achieving global climate goals. China is much more interested in keeping its position as a frontrunner in one of the key industries of the future and make the most take advantage of trade, technology and innovation-related benefits

A technológiai háború kilátásai = Outlook in the US-China Tech War

Az USA és Kína rivalizálásának első számú területe jelenleg a technológiai szektor. Az elemzés azt vizsgálja, melyek a legvalószínűbb jövőbeni ütközési pontok a technológiai háborúban, milyen lehetőségei vannak Kínának, hogy visszavágjon az amerikai szankciókért, és milyen következményekkel jár mindez az Európai Unióra nézve. Bár az exportkorlátozások és egyéb szankciók hosszú távú hatékonysága nem egyértelmű, a technológiai háború az USA és Kína között várhatón folytatódni fog, illetve még intenzívebbé válik, mivel Washingtonnak jelenleg nincs jobb eszköz a kezében, hogy időt nyerjen, amíg javítja pozícióit a stratégiai versenyben. Peking egyelőre nem tud visszavágni úgy, hogy ne sérüljenek saját érdekei is, ezzel együtt számítani lehet arra, hogy nehezíteni fogja az amerikai cégek kínai akvizícióit, illetve erősebben fogja védeni technológiáját azokon a területeken, amelyeken Kína számít világelsőnek (például akkumulátor vagy napelem). Egyes szoftverek, az adatközpontok és a népszerű technológiai platformok várhatóan szintén a technológiai rivalizálás színterévé válnak, illetve eszkalálódhat a techtehetségek megszerzéséért és megtartásáért folyó verseny. Az Európai Unió számára a stratégiai autonómia víziójának valódi próbája lesz, milyen pozíciót vesz fel a technológiai háborúban. = Currently, the main field of the US-China rivalry is the technology sector. This policy brief explores the most likely future frontlines in the tech war, the opportunities for China to hit back at US sanctions and the consequences of all these issues for the European Union. However, long term effectiveness of export restrictions and other sanctions is unclear, the US-China tech war is expected to continue or intensify as Washington has no better instrument to save time until it can improve its position in the strategic competition. As for now, Beijing cannot hit back without hurting its own interests, nevertheless Chinese authorities are expected to hold back more frequently the green light for mergers that involve US-based companies. Also, China is likely to introduce more control over the export of technologies in which it has a global dominance (e.g., batteries or solar panels). Certain software, data centres and popular tech platforms are also expected to become battlefields of tech rivalry while the race for retaining and keeping tech talents can easily escalate as well. Positioning itself in the technology war will be a real test of the European Union’s strategic autonomy vison

The Present and Future Prospects of Japanese FDI in Hungary

Traditionally, the cornerstones of Hungary’s competitiveness in FDI attraction have been the favourable geographic location and the availability of a qualified and cost-effective labour pool. Western countries are still far the most important sources of the FDI stock in Hungary, however Japan is the second largest investor among Asian nations. Most of the Japanese FDI has been concentrated in the automotive sector and has targeted Western, Central and Northeast Hungary. Some Japanese investors have already started to locate high-end manufacturing technologies to Hungary which was in line with the country’s goal to be at the forefront of Industry 4.0. The main challenge on the Hungarian side is whether the country can ensure the necessary pool of talents and skilled labour to maintain its attractiveness and to move up in the value chain

Burián István, egy magyar diplomata az Osztrák-Magyar Monarchia szolgálatában

Die vorliegende Arbeit beschäftigt sich mit der diplomatischen Laufbahn eines ungarischen Diplomaten aus der Zeit der Österreichisch-Ungarischen Monarchie, Stefan Buriáns. Seine Tätigkeit als gemeinsamer Finanz- und Außenminister wurde bereits in mehreren wissenschaftlichen Arbeiten bearbeitet, allerdings wurde bisher ziemlich wenige Aufmerksamkeit auf ihn als Diplomat gerichtet. Deswegen schien es zweckmäßig, das Dissertationsthema auf diesen bis 1903 dauernden Zeitabschnitt zu verringern und die Tätigkeit Stefan Buriáns als Diplomat in den Mittelpunkt zu stellen. Stefan Burián wurde in Stampfen (Stomfa) in der Nähe Pressburgs 1851 als Sohn eines armen Advokaten geboren und 67 Jahre später trat aus dem Staatsdienst als Graf und Ritter des Goldenen Vließes aus. Er begann im Jahre 1872 nach dem Abschluss der Orientalischen Akademie seine diplomatische Laufbahn, als er zum Konsulareleven in Alexandrien ernannt wurde. Später bekleidete er in Bukarest und Belgrad das Amt eines Vizekonsuls, in Sofia war er als Konsul tätig, anschließend stand er als Generalkonsul an der Spitze der Moskauer Vertretung. Bisher ist der diplomatische Lebensweg Stefan Buriáns eine ganz durchschnittliche Laufbahn zu nennen, die große Wendung geschah 1886, als er zum diplomatischen Agenten und Generalkonsul in Sofia ernannt wurde. Diesen für die Monarchie so wichtigen Posten bekleidete er bis 1896, als er für ein knappes Jahr die Leitung der österreichisch-ungarischen Vertretung in Stuttgart als außerordentlicher Gesandter übernahm. Schließlich wurde er zum Gesandten und außerordentlichen Minister in Athen ernannt. Der theoretisch ausgezeichnet ausgebildete Diplomat konnte aus dem Beamtenapparat doch erst dann als potentieller Ministerkandidat in die politische Sphäre wechseln, als er die Tochter des wichtigsten Vertrauten Franz Josephs in Ungarn, des Generals Géza Baron Fejérváry ehelichte. Bald wurde Burián in die Rang eines Barons erhoben und diese hohe Anerkennung signalisierte die Möglichkeit einer politischen Karriere am Hofe. Als der gemeinsame Finanzminister Benjamin Kállay im Juli 1903 starb, wurde Stefan Burián von Athen zurückgerufen und vom Monarchen zum gemeinsamen Finanzminister ernannt.This PhD thesis is concerned with István Burián’s career path in diplomacy from his first steps to his appointment to the post of a joint finance minister of the Austro-Hungarian Monarchy. István Burián was born on 16 January 1851 in Stomfa, in the county of Pozsony. In 1868, at the age of 17, he passed his school leaving exams in the Pozsony Royal Catholic Secondary Grammar School with outstanding results. Still in that year he was admitted to one of the most famous educational institutions of the Monarchy, the Eastern Academy, where the consuls of Austria-Hungary were trained. After the Ausgleich with Austria, Hungarians were relatively underrepresented in the joint diplomatic corpse of the Monarchy and, therefore, there was a considerable need for Hungarian diplomats and consuls at the Austro-Hungarian Ministry of Foreign Affairs. Thus István Burián’s consular career could commence right after graduating from the Eastern Academy when he was appointed III. class consular trainee in Alexandria. Then he occupied the post of a vice-consul and later a consul in Bucharest, Belgrade and Sofia. After that, as his first independent commission, he was appointed consul general in Moscow. From 1886 to 1895 he was in charge of the Austro-Hungarian diplomatic agency in Sofia, while, between 1896 and 1897, he was the diplomatic representative of the Monarchy in Stuttgart. In 1897 he returned to the Balkans as an envoy in Athens. Meanwhile, Burán trained himself to be an expert in the Balkans’ affairs quite in the same way as his mentor and joint finance minister, Benjámin Kállay, had done earlier. No wonder, therefore, that in 1903, after Kállay’ death, Burián was appointed his successor. His career path reached its peak when, during the First World War, he was in charge of Austria-Hungary’s foreign affairs. István Burián’s career could be a real Austro-Hungarian success story since it is concerned with how the son of a poor attorney in Pozsony became minister of foreign affairs in an empire of 50 million inhabitants. However, all these do not entirely accord with the facts as Burián’s career does not lack the contradictions that are typical of the entire period to a great extent. Its judgement is still ambiguous in today’s historiography, which can mainly be explained by the facts that most of the historical sources available concerning Burián’s career have hardly been the focus of considerable research so far, and would still need a thorough examination. This PhD thesis intends providing a contribution for it, surveying the most important periods and events of the career path

A közvetlen külföldi tőkeberuházások fő mozgatórugói napjaink világgazdaságában = Main Drivers of Foreign Direct Investments in Today’s Global Economy

A 2021-es gyors talpra állást követően 2022 első félévében folytatódott a globális FDI-áramlások erősödése. Az ukrajnai háború következtében még inkább felértékelődött a biztonság és a politikai stabilitás mint a beruházási helyszínválasztás meghatározó szempontjai. Bár a megújulóenergia-termelés továbbra is az egyik legtöbb külföldi tőkét vonzó szektor maradt, az energiaválság miatt a fosszilis energiahordozók ismét előtérbe kerültek. A rendelkezésre álló adatok egyelőre azt mutatják, hogy az energiaárak növekedése nem vezet automatikusan a beáramló FDI visszaeséséhez, ahogyan a stabil gazdaságoknak sem kell tartaniuk attól, hogy a beruházók az infláció emelkedése miatt elfordulnak tőlük. Az ukrajnai konfliktus és a kibontakozó válság ellenére továbbra is a digitalizáció és a fenntarthatóság az a két mozgatórugó, amely a hátérben alapvetően meghatározza, miként alakul a vállalati értékteremtés a jövőben. A töretlenül fejlődő technológiai szektor projektjei gyakran alacsony beruházási volumennel járnak együtt, ám más iparágakban jelentősen nőtt a megaprojektek száma világszerte. A változások egyre inkább a munkaerő-központú helyi gazdaságfejlesztésnek és beruházásösztönzésnek nyitnak utat. = Following a quick recovery in 2021, global FDI flows continued to gain momentum in the first half of this year. As a consequence of the Ukraine war, security and political stability have become more important site selection factors of investment projects. Although renewable energy continued to be a leading sector in terms new FDI, due to the energy crisis investments in fossil fuel infrastructure have once again become more attractive. Available data show that then increase of energy prices do not cut back FDI inflow automatically and stable economies can preserve their attractiveness despite rising inflation rates. Despite the Ukraine conflict and the unfolding crisis digitalisation and sustainability are still the two main drivers that basically shape the future of corporate value creation. The projects of the dominant technology sector are usually associated with a low investment volume, however in other industries the number of mega projects has been rising significantly worldwide. The ongoing transformation increasingly requires a talent-focused local economic development and investment promotion policy