Unusual portal reconstructions after liver transplantation: case report and review of literature

L

Recurrence of primary sclerosing cholangitis after liver transplantation: the Hungarian experience

L

Non-anastomotic biliary strictures after liver transplantation : Focus on percutaneous treatment and extent of disease

L

A hepatocellularis carcinoma kezelése májátültetéssel: hazai eredmények

L

Bakteriális infekciók májátültetés után

INTRODUCTION: The authors reviewed the prevalence of postoperative infections, the results of bacterium cultures, and the incidence of multidrug resistance in their liver transplanted patients during a period between 2003 and 2012. AIM: The aim of this study was to analyse risk factors and colonisations of bacterial infections. METHOD: The files of 408 patients (281 bacterium cultures) were reviewed. RESULTS: Of the 408 patients 70 had a postoperative infection (17%); 58 patients (14.2%) had positive and 12 patients (2.9%) negative bacterial culture results. Cholangitis was found in 7 cases (12.1%), abdominal infection in 17 cases (29.3%), and pulmonal infection in 28 cases (48.3%). Postoperative infection was more frequent in patients with initial poor graft function, acute renal insufficiency, biliary complication, and in those with intraabdominal bleeding. The 1-, 3- and 5-year cumulative survival of patients who had infection was 70%, 56% and 56%, respectively, whereas the cumulative survival data of patients without infection was 94%, 87% and 85%, respectively (p<0.001). Multidrug resistance was found in 56% of the positive cultures, however, the one-year survival was not different in patients who had multidrug resistance positive and negative bacterial infection (both 70.2%). CONCLUSIONS: Infection control must target the management of multidrug resistance microbes through encouraging prevention, hygienic, and isolation rules, improving the operational, transfusion, and antimicrobial policy in a teamwork setting. Orv. Hetil., 2015, 156(34), 1366-1382

Veseérintettség májátültetés során

Introduction: In liver cirrhosis renal function decreases as well. Hepatorenal syndrome is the most frequent cause of the decrease, but primary kidney failure, diabetes mellitus and some diseases underlying endstage liver failure (such as hepatitis C virus infection) can also play an important role. In liver transplantation several further factors (total cross-clamping of vena cava inferior, polytransfusion, immunosuppression) impair the renal function, too. Aim: The aim of this study was to analyse the changes in kidney function during the first postoperative year after liver transplantation. Method: Retrospective data analysis was performed after primary liver transplantations (n = 319). Results: impaired preoperative renal function increased the devepolment of postoperative complications and the first year cumulative patient survival was significantly worse (91,7% vs 69,9%; p<0,001) in this group. If renal function of the patients increased above 60 ml/min/1,73 m2 after the first year, patient survival was better. Independently of the preoperative kidney function, 76% of the patients had impaired kidney function at the first postoperative year. In this group, de novo diabetes mellitus was more frequently diagnosed (22,5% vs 9,5%; p = 0,023). Conclusions: Selection of personalized immunosuppressive medication has a positive effect on renal function. Orv. Hetil., 2013, 154, 1018-1025

Treatment of early hepatic artery complications after adult liver transplantation: a single center experience

L

Downstaging of hepatocellular carcinoma with radiofrequency ablation on the Hungarian liver transplantation waiting list: Early results and learned lessons

L

Recurrence of primary sclerosing cholangitis after liver transplantation: the Hungarian experience

L

Májátültetés Wilson-kóros betegekben, 1996–2017 = Liver transplantation in Wilson’s disease patients, 1996–2017

Absztrakt: Bevezetés: A Wilson-kór a rézanyagcsere ritka, kezelés nélkül fatális, öröklődő megbetegedése. Bár a diagnosztika és a kezelés jelentős fejlődésen ment át az elmúlt években, számos beteg esetében ma is májátültetésre van szükség. Célkitűzés: A vizsgálat célja a Magyarországon Wilson-kór miatt májátültetésen átesett betegek adatainak összegyűjtése és feldolgozása volt. Módszer: Retrospektív módon vizsgáltuk a Semmelweis Egyetemen 1996 és 2017 között Wilson-kór miatt májátültetésen átesett 24 beteg adatait. A Wilson-kór diagnózisa minden esetben a nemzetközi, lipcsei pontrendszeren alapult. A heveny májelégtelenség felállításához a King’s College-kritériumrendszert használtuk. A májátültetések a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikáján történtek, első alkalommal 1996-ban. Eredmények: Az átlagéletkor 26 év volt, a nő/férfi arány 13/11. 12 beteg heveny májelégtelenség miatt, 12 beteg dekompenzált cirrhosis miatt esett át májátültetésen. Egy beteg krónikus rejekció miatt retranszplantációra került. Három heveny májelégtelen beteg az Eurotransplant segítségével kapott új májat. A várólistán eltöltött átlagos idő 3 nap volt a heveny májelégtelen betegek, míg 320 nap a dekompenzált májbetegek esetében. Az ötéves túlélés 66% volt, azonban a 2002 után transzplantáltak esetében 80%, ami a tanulási folyamatot és a májátültetés elérhetőségének javulását jelezheti. A diagnosztika nehézségei ellenére a betegek többségében (21/24 beteg) már a műtét előtt ismert volt a Wilson-kór. Következtetések: Bár a Wilson-kór diagnosztikája és kezelése jelentős fejlődésen ment át az elmúlt évek során, ma is számos esetben van szükség májátültetésre. A betegek megfelelő kiválasztása és a transzplantáció időzítése jelentősen javítja a betegek túlélését. Orv Hetil. 2019; 160(51): 2021–2025. | Abstract: Introduction: Wilson’s disease is a lethal-without-treatment inherited disorder of copper metabolism. Despite the increased focus on the diagnosis and treatment, liver transplantation is needed in a number of cases even nowadays. Aim: To collect and analyze the data of the Hungarian Wilson’s disease patients who underwent liver transplantation. Method: Data of 24 Wilson’s disease patients who underwent liver transplantation at the Semmelweis University have been analyzed retrospectively. The diagnosis of Wilson’s disease was based on the international score system. The diagnosis of acute liver failure corresponded to the King’s College criteria. All liver transplantations had been performed at the Department of Transplantation and Surgery of Semmelweis University, in 1996 for the first time. Results: The mean age was 26 years, F/M = 13/11. Twelve patients needed urgent liver transplantation for acute liver failure, and 12 underwent transplantation for decompensated liver cirrhosis. One patient had been retransplanted because of chronic rejection. Three patients with acute on chronic liver failure were transplanted via the Eurotransplant program. The mean time on the waiting list was 3 vs 320 days in acute liver failure and chronic liver disease groups, respectively. The overall 5-year survival was 66%, but it was 80% after 2002 indicating both the learning curve effect and the improvement of vigilance in Hungary. Despite difficulties of the diagnostic process, Wilson’s disease was identified in 21/24 patients prior to the transplantation. Conclusion: Liver transplantation is needed in a number of cases of Wilson’s disease. The ideal indication and timing of transplantation may improve the survival of the patients. Orv Hetil. 2019; 160(51): 2021–2025