An analysis of the national strategies for sustainable development with special emphasis on the issues of Agriculture and Rural development

In this paper which is based on my dissertation I carried out a comprehensive analysis of the national strategies for sustainable development prepared by the EU and its member states. I paid special attention to agricultural and rural development issues discussed in the strategies. According to my hypothesis the sets of objectives defined in accordance with the principles of sustainable development provide a firm basis for the objectives of the ongoing reforms of the European Union’s Common Agricultural Policy. Due to the complexity of the topic I applied an interdisciplinary approach in my research

A "zöldülés" korlátai magánbefektetők szemszögéből - a zöld kötvények árnyékában

A klímavédelem kérdése nem tűr halasztást. A társadalom minden egyes szereplőjére szükség van a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Ehhez kiváló lehetőséget biztosíthat az egyre népszerűbb zöld kötvény. A tanulmány magánbefektetői szemszögből hívja fel a figyelmet a zöld kötvénypiac által kínált lehetőségekre, valamint a piac hiányosságaira primer, illetve szekunder adatgyűjtés segítségével, végezetül javaslatot fogalmaz meg a problémák megoldására. Bemutatásra kerül maga a zöld kötvénypiac, a zöld értékpapírt jegyzők csoportjai, illetve a különféle piaci fejlődést akadályozó tényezők, mint a kötvény ismeretének a hiánya, a kötvény bizonytalan hozamkínálata, a sztenderdek, definíciók hiánya, a greenwashing, illetve a korlátozott transzparencia. Fókuszcsoportos interjú során a 6 csoport összesen 42 résztvevőjéből csupán 5 válaszadó hallott az interjút megelőzően a zöld értékpapír létezéséről. A résztvevők a greenwashingtól való félelmet, a kötvények alacsonyabb hozamát például a MÁP+ értékpapírhoz képest, illetve a megtakarításuk hiányát említették legnagyobb ellenérvként, mint befektetésüket akadályozó tényezőt. Ahhoz, hogy a zöld értékpapír a jövőben az átlagos lakossági befektetők körében népszerűvé válhasson, elengedhetetlen elsősorban magának a kötvény létezésének, pozitív környezeti, gazdasági és társadalmi hosszú távú hatásának a promotálása, valamint a magasabb hozamok kínálata, illetve globális törvények, sztenderdek megalkotása, amely biztosíthatja a megfelelő transzparenciát. Abstract: Climate protection is becoming more and more vital. Everyone in our society is needed to fight against the global warming. The increasingly popular green bond can provide an excellent opportunity for this purpose. From the perspective of retail, non-professional investors, this article emphasizes the opportunities offered by the green bond market, highlights its shortcomings through primary and secondary data collection and finally makes a proposal to solve these problems. The paper introduces the green bond market, the different groups of the current buyers, and the various factors hindering market development, such as the lack of awareness, standards and definitions, uncertain yield rate, greenwashing, and limited transparency. During the focus group interview out of the 42 participants – divided into 6 groups –, only 5 had heard of the existence of the green security prior to the interview. Interviewees mentioned the fear of greenwashing, the lower yield offered by green bonds compared to the Hungarian MÁP+ securities and the lack of their savings as the biggest obstacle to invest in a green bond. In order for the green security to become popular among the retail, non-professional investors in the future, first it is necessary to promote its existence, positive environmental, economic and social long-term effects while raising awareness on climate change among inhabitants. On the other hand, offering a higher yield, and creating globally introduced laws and standards that can ensure adequate transparency are also needed

A „zöldülés” korlátai magánbefektetők szemszögéből – a zöld kötvények árnyékában

Climate protection is becoming more and more vital. Everyone in our society is needed to fight against the global warming. The increasingly popular green bond can provide an excellent opportunity for this purpose. From the perspective of retail, non-professional investors, this article emphasizes the opportunities offered by the green bond market, highlights its shortcomings through primary and secondary data collection and finally makes a proposal to solve these problems. The paper introduces the green bond market, the different groups of the current buyers, and the various factors hindering market development, such as the lack of awareness, standards and definitions, uncertain yield rate, greenwashing, and limited transparency. During the focus group interview out of the 42 participants – divided into 6 groups –, only 5 had heard of the existence of the green security prior to the interview. Interviewees mentioned the fear of greenwashing, the lower yield offered by green bonds compared to the Hungarian MÁP+ securities and the lack of their savings as the biggest obstacle to invest in a green bond. In order for the green security to become popular among the retail, non-professional investors in the future, first it is necessary to promote its existence, positive environmental, economic and social long-term effects while raising awareness on climate change among inhabitants. On the other hand, offering a higher yield, and creating globally introduced laws and standards that can ensure adequate transparency are also needed.A klímavédelem kérdése nem tűr halasztást. A társadalom minden egyes szereplőjére szükség van a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Ehhez kiváló lehetőséget biztosíthat az egyre népszerűbb zöld kötvény. A tanulmány magánbefektetői szemszögből hívja fel a figyelmet a zöld kötvénypiac által kínált lehetőségekre, valamint a piac hiányosságaira primer, illetve szekunder adatgyűjtés segítségével, végezetül javaslatot fogalmaz meg a problémák megoldására. Bemutatásra kerül maga a zöld kötvénypiac, a zöld értékpapírt jegyzők csoportjai, illetve a különféle piaci fejlődést akadályozó tényezők, mint a kötvény ismeretének a hiánya, a kötvény bizonytalan hozamkínálata, a sztenderdek, definíciók hiánya, a greenwashing, illetve a korlátozott transzparencia. Fókuszcsoportos interjú során a 6 csoport összesen 42 résztvevőjéből csupán 5 válaszadó hallott az interjút megelőzően a zöld értékpapír létezéséről. A résztvevők a greenwashingtól való félelmet, a kötvények alacsonyabb hozamát például a MÁP+ értékpapírhoz képest, illetve a megtakarításuk hiányát említették legnagyobb ellenérvként, mint befektetésüket akadályozó tényezőt. Ahhoz, hogy a zöld értékpapír a jövőben az átlagos lakossági befektetők körében népszerűvé válhasson, elengedhetetlen elsősorban magának a kötvény létezésének, pozitív környezeti, gazdasági és társadalmi hosszú távú hatásának a promotálása, valamint a magasabb hozamok kínálata, illetve globális törvények, sztenderdek megalkotása, amely biztosíthatja a megfelelő transzparenciát

Fenntartható élelmiszer-fogyasztás a debreceni egyetem hallgatóinak körében

However the public interest in sustainability increases the challenges of the next decades is how we could handle the growing food demand. The global food supply have never been so complex, and the growth of the global population will reorganise it. The food consumer behaviour determines the consumer behaviour from the view of sustainability. This study aims to contribute the debate on university students’ food buying practices with regard to sustainability issues. The empirical research builds on a questionnaire survey with a sample of 500 young consumers, students of the University of Debrecen. The primary purpose of the study is to survey the daily eating habits of the Debrecenian students, to analyse what kind of special and individual’s diet do they follow. We will analyse what is the reason for special diet: some kind of disease or an individual decision. We will compare the food consumer behaviour of the students with the special diets (Vegetarian, Vegan, Paleo, etc.) with the mixed diet from the aspect of sustainability.Mind a hazai mind a nemzetközi szakirodalomban egyetértés van abban, hogy az egészségtudatosság és a környezettudatosság együttesen jellemzi a fenntartható élelmiszer-fogyasztást. A vizsgálat jelen esetben a felnövő generáció élelmiszer-fogyasztási szokásainak felmérésére irányult, a mostani 18-25 éves korosztály tekinthető a „közeljövő fogyasztójának”, a vizsgált korcsoportban a felsőoktatási hallgatók esetében elmondható, hogy a fogyasztásaik során, különösen az élelmiszer-fogyasztás területén önálló döntéshozónak tekinthetőek. Ezen életszakaszban kialakuló fogyasztási minták – melyet az oktatásból szerzett információk is befolyásolnak – meghatározóak lehetnek a későbbiekre is. A felmérésünk alapján megállapítható, hogy a Debreceni Egyetem hallgatói kevésbé ismerik a környezettudatosság kritériumait, mint az egészségtudatosság jellemzőit, inkább tekintik magukat egészségtudatos élelmiszer-fogyasztónak, mint környezettudatos élelmiszer-fogyasztónak, s nagyobb arányban utasítják el az élelmiszer-fogyasztás kapcsán a környezeti szempontokat, inkább az önérdek dominál a mások érdekeivel szemben a döntéseiknél. Kiemelendő, hogy a fentiek minden esetben a vélt, saját magukról véleményezett egészségtudatosságra és környezettudatosságra tett megállapítások. A továbbiakban azt szándékozzuk vizsgálni, hogy a vélt és a valós tudatosság között milyen összefüggés fedezhető fel az élelmiszer-fogyasztás tekintetében

Vacsora tálalva! Természeti erőforrások és az élelmiszer-fogyasztás

L

Az alternatív étrendet követők helyi termékek vásárlásához kapcsolódó attitűdjei

A legtöbb alternatív étrendet követő személy önmagát egészség- és környezettudatosnak tartja, különösen igaz ez a vegetáriánus, a ve­gán, a glutén-, a laktóz-, a tejfehérjementes, va­lamint a fehérjegazdag módon táplálkozókra. A vegyesen táplálkozók körében alacsony a tuda­tosság mértéke. A cukormentes/szénhidrátsze­gény, illetve a paleolit étrendet követőknél nem figyelhető meg szignifikáns eltérés. Az egyes ét­rendek esetében vizsgáltuk a tudatosság mérté­két is. A vegyes étrendűeknél a megkérdezettek percepciója alapján nem jelenik meg az egész­ség- vagy a környezettudatosság, míg az alter­natív étrendűek esetében igen. A helyi termékek vásárlása során környezeti szempontból legin­kább a helyi termelők és kereskedők támoga­tása, valamint az élelmiszer-kilométerek csök­kentése a fő érték. A válaszadók egyéni érdekei szerint a termékek egészséges és természetes, valamint vegyszer- és tartósítószermentes vol­tát emelték ki a megkérdezettek. A speciális ét­rendeket követők között leginkább a vegánok, a fehérjegazdag táplálkozást folytatók, továbbá a tejfehérjementesen étkezők között jelentek meg szignifikáns eltérések a helyi termékek vásárlását illetően. Arányokat tekintve helyi terméket leginkább a laktózmentes, legkevésbé pedig a paleolit étrendet követők vásárolnak. A helyi termékek vásárlásához kapcsolódóan két komponenst különítettünk el; a helyi termékek jellege, valamint a helyi termékek emocionális tényezői. Előbbihez a természetesség, az egész­ségesség, a mentesség, a származás, illetve a gazdák támogatása tartozik, míg az utóbbihoz a vásárlás közbeni nosztalgia, valamint a szó­rakozás sorolható. A bemutatott kutatás feltáró jellegű, amellyel megalapoztunk egy olyan át­fogó piaci elemzést, ami az alternatív étrendet követők helyi termékek vásárlásával kapcsola­tos magatartását vizsgálja.L