61 research outputs found
Using brewer's spent grain as a byproduct of the brewing industry in the bakery industry
The utilization of food industry byproducts is one of today’s important environmental and economic tasks. Byproducts that form during food production are typically used for feed purposes, but in many cases these materials can also be used in the production of human foods. The brewer’s spent grain left behind after brewing beer is a byproduct with favorable nutrition parameters, with low sugar and high fiber and protein contents. The main objective of our experiments was the reintroduction of brewer’s spent grain into the food industry, with a focus on innovation and sustainable development, by utilizing it in commercially available bakery products (salty medallions / wafers) formulated and regulated in the Hungarian Food Codex. Brewer’s spent grain consists of vegetable proteins and fibers (inactive malt), which may improve the compositional characteristics when preparing bakery products. In the course of our research, medallions enriched with brewer’s spent grain were prepared, of the beneficial parameters of which its high dietary fiber content should be highlighted, which can contribute to the realization of a health-conscious diet for consumers. A diet rich in dietary fiber, combined with an adequate amount of exercise, can reduce the risk of developing certain diseases (e.g., cancer and cardiovascular diseases)
A sörtörköly, mint söripari melléktermék sütőiparban történő alkalmazása
Az élelmiszeripari melléktermékek hasznosítása napjaink egyik fontos környezetvédelmi és gazdasági feladata. Az élelmiszeripari termelés során keletkező melléktermékeket jellemzően takarmányozási célokra hasznosítják, de ezek az anyagok számos esetben az emberi élelmiszerek gyártása során is hasznosíthatók lehetnek. A sörgyártás során visszamaradt törköly kedvező beltartalmi paraméterekkel rendelkező, alacsony cukor-, magas rost- és fehérjetartalmú melléktermék. Kísérleteink irányvonala a sörtörköly élelmiszeriparba történő visszavezetése, az innováció és fenntartható fejlődés szem előtt tartásával, a Magyar Élelmiszerkönyvben megfogalmazott és szabályozott, közforgalomban kapható sütőipari (sós tallér/ostya) termékekben való hasznosíthatósága volt. A sörtörköly növényi fehérjékből és rostokból áll (inaktív maláta), amely sütőipari termékek készítésénél az összetételi jellemzők javulását eredményezheti. Kutatásunk során sörtörköllyel dúsított tallérokat készítettünk, amelyek kedvező paraméterei közül kiemelendő a magas élelmirost-tartalom, amely hozzájárulhat a fogyasztók egészségtudatos táplálkozásának megvalósításához. Az élelmirostban gazdag táplálkozás, megfelelő mennyiségű testmozgással kombinálva csökkentheti egyes betegségek (pl. daganatos, szív- és érrendszeri megbetegedések) kialakulásának kockázatát
Effect of fertilization on the fat content and fatty acid profile of sorghum flour samples
In our experiments, changes in the fat content and fatty acid composition in the flour of sorghum cultivated in growing areas treated with different nitrogen fertilizer doses were studied by the gas chromatographic analysis of the fatty acid methyl esters. The fat content exhibited a slight increase as a result of increasing fertilizer treatment, there were significant differences between the individual treatments. The fatty acid composition showed different results, depending on the treatments. We found that treatments had a positive effect on the fat content of the samples, however, increasing nitrogen dosages did not result in an outstanding increase in the case of any of the fatty acids. The ratio of fatty acids to each other did not change significantly as a function of the nitrogen dose. The average amount of unsaturated fatty acids was 83%, and the amount of saturated fatty acids was 17%. The fat content of sorghum is low (1.1-1.5%), but it can still be considered to be a good source of essential fatty acids. The average amount of omega-3 and omega-6 essential fatty acids in the samples analyzed by us was 50%, which also increases the nutrition physiology effect of sorghum
Műtrágyakezelés hatása a szemes-cirok lisztmintáinak zsírtartalmára és zsírsavösszetételére
Kísérleteinkben különböző nitrogén-műtrágya-adagokkal kezelt termőterületeken termesztett szemescirok termésének lisztjében mérhető zsírtartalom és zsírsavösszetétel változását vizsgáltuk a zsírsavak metilésztereinek gázkromatográfiás analízisével. A zsírtartalom mennyisége enyhe emelkedést mutatott a növekvő műtrágyakezelés hatására, az egyes kezelések között szignifikáns eltérést figyeltünk meg. A zsírsavösszetétel a kezelések függvényében eltérő eredményeket mutatott. Megállapítottuk, hogy a kezelések pozitívan hatottak a minták zsírtartalmára, a növekvő nitrogéndózis azonban nem eredményezett kimagasló növekedést egyik zsírsav esetében sem. A zsírsavak egymáshoz viszonyított aránya nitrogén dózis függvényében számottevően nem változott. A telítetlen zsírsavak mennyisége átlagosan 83%, a telített zsírsavak mennyisége pedig 17% volt. A szemescirok zsírtartalma alacsonynak mondható (1,1-1,5%), ennek ellenére jó esszenciális zsírsav-forrásnak tekinthető. Az omega-3 és omega-6 esszenciális zsírsavak mennyisége átlagosan 50% volt az általunk vizsgált mintákban, mely érték szintén emeli a szemescirok táplálkozás-élettani hatását
- …