83 research outputs found

    Törvényes bilincs az X, Y, Z generációk által : Hatékony digitális oktatási módszerek az igazgatási ismeretek világában = Lawful handcuffs by the x,y,z generations : Efficient digitized teaching methods in the world of administrative knowledge

    Get PDF
    A pályázatom célja bemutatni az oktatási módszerek széles skálájából azokat, amelyek tapasztalataim alapján a leghatékonyabbnak bizonyultak a digitális képzés során egy gyakorlati tematikát is tartalmazó szaktárgy tekintetében. A büntetés-végrehajtási igazgatási főfelügyelő szakmai képzési program meghatározó, 80 órás igazgatási ismeretek tananyagegység oktatása során sajátítják el a hallgatók a törvényes fogvatartáshoz szükséges elméleti, illetve gyakorlati tudást. A tananyagegység egy óráját teljes mértékben írásos formában mutatom be, mellékelve azokat a digitális tananyagelemeket, amelyek mind a témakör hatékony elsajátításában, illetve megértésében, mind a hallgatók tudásának visszaellenőrzésében is segítségemre voltak. Az alkalmazott módszerek hatékonyságának megállapítása főként az oktatás során szerzett empírián alapul. Pályázatomban a X, Y, Z generációk közötti különbségekre, esetleges találkozási pontokra is kitérek, melynek figyelembevétele manapság már nélkülözhetetlen a hatékony képzés területén. = The main purpose of my application is to present the ways of teaching methods, that in my opinion, turned out to be the most effective in the digital educational period in subjects that also include practical training. Students who participate in the determinative, eighty hour long Chief Inspectorship vocational training program of Penitentiary Administration, get the opportunity to acquire the theoretical and practical knowledge required for lawful detention. A full lecture of the curriculum unit is going to be demonstrated by myself in written form with all the digital elements included, which were essential for me to supervise the knowledge of the students and to understand and master the topic better. Determining the effectiveness of the techniques used is mainly based on empirical evidence gained during education. In my application I intend to cover the differences between the X, Y, Z generations and their possible meeting points, the consideration of which is now indispensable in the field of effective training

    Predviđanje daljine skoka korištenjem modela kratkog zaleta

    Get PDF
    Recent evidence has suggested that relationship between approach speed and distance jumped may not be linear. The aims of this study were (1) to test the hypothesis that using a short approach (6-8-10-12 strides) of increasing length, performance variables will be non-linearly related to distance jumped, (2) to investigate the nature of these relationships for a group of long jumpers and individuals within the group, and (3) to use the regression analysis to determine the optimum number of run-up strides and predict the jumping distance that would be achieved with an optimum length run-up for an individual jumper. Eight male long jumpers with different skill levels (body mass: 75.22±.2 kg and body height: 188.0±4.2 cm) performed a series of short-approach maximal jumps and the full-length approach in a competition. Kinematic data were collected from video analysis. The relationship between the number of approach strides and velocity, and distance jumped were shown to be best represented by second order polynomial equations. When applied on an individual basis, the predicted jump distances (6.95±.61m) agreed very well with those found in actual competition (6.96±.58m). As a result, these individual relationships were used to comment on individual optimal approach lengths and to evaluate an individual’s potential for performance in the long jump event. It was concluded that the short approach model of performance is a valuable paradigm for investigating long jump behaviour and the performance potential of individuals. The findings also supported the simplified mathematical model proposed in the literature for the study of long jump performance.Nedavni dokazi sugeriraju da odnos brzine zaleta i daljine skoka ne mora biti linearna. Ciljevi ovog istraživanja su (1) testirati hipotezu da se korištenjem kratkog zaleta (6-8-10-12 koraka) kojem se povećava duljina, varijable izvedbe skoka nelinearno povezuju s daljinom skoka, (2) istražiti prirodu tih odnosa u grupi skakača udalj i pojedinaca unutar grupe te (3) korištenjem regresijske analize utvrditi optimalan broj koraka zaleta i predvidjeti daljinu skoka koja bi bila postignuta dužinom zaleta optimalnom za određenog skakača. Osam skakača udalj različite razine tehničke pripremljenosti (tjelesna masa: 75,2±2,2 kg; tjelesna visina: 188,0±4,2 cm) izvela je seriju maksimalnih skokova udalj s kratkim zaletom te s cjelovitim zaletom na natjecanju. Kinematički parametri prikupljeni su video analizom. Pokazalo se da odnos između broja koraka zaleta, brzine zaleta i dužine skoka može se najbolje objasniti korištenjem poliniminalnih jednadžba drugog reda. Kada su se jednadžbe koristile za izračunavanje dužine skoka za svakog pojedinca, predviđena duljina skoka (6,95±0,61) bila je vrlo bliska duljiniama zabilježenima na natjecanjima (6,96±0,58). Kao rezultat, ti su individualni odnosi korišteni za definiranje individualne optimalne duljine zaleta te za procjenjivanje potencijala skakača za nastup na skakačkim natjecanjima. Zaključeno je da je model kratkog zaleta vrijedna paradigma za istraživanje parametara skoka udalj kao i potencijala pojedinaca za tu disciplinu. Rezultati istraživanja podupiru pojednostavljeni matematički model predložen u literaturi za proučavanje izvedbe skoka udalj

    Adaptation to altered balance conditions in unilateral amputees due to atherosclerosis: a randomized controlled study

    Get PDF
    <p>Abstract</p> <p>Background</p> <p>Amputation impairs the ability to balance. We examined adaptation strategies in balance following dysvascularity-induced unilateral tibial amputation in skilled prosthetic users (SPU) and first fitted amputees (FFA) (N = 28).</p> <p>Methods</p> <p>Excursions of center of pressure (COP) were determined during 20 s quiet standing using a stabilometry system with eyes-open on both legs or on the non-affected leg(s). Main measures: COP trajectories and time functions; distribution of reaction forces between the two legs; inclination angles obtained through second order regression analysis using stabilogram data.</p> <p>Results</p> <p>FFA vs SPU demonstrated 27.8% greater postural sway in bilateral stance (p = 0.0004). Postural sway area was smaller in FFA standing on the non-affected leg compared with SPU (p = 0.028). The slope of the regression line indicating postural stability was nearly identical in FFA and SPU and the direction of regression line was opposite for the left and right leg amputees.</p> <p>Conclusion</p> <p>Of the two adaptation strategies in balance, the first appears before amputation due to pain and fatigue in the affected leg. This strategy appears in the form of reduced postural sway while standing on the non-affected leg. The second adaptation occurs during rehabilitation and regular use of the prosthesis resulting in normal weightbearing associated with reduced postural sway on two legs and return to the normal postural stability on one leg.</p

    A magyar tüdőtranszplantációs program indulása és első eredményei

    Get PDF
    Absztrakt: Magyarországon az első tüdőtranszplantációt 2015. 12. 12-én végeztük el az Országos Onkológiai Intézet és a Semmelweis Egyetem együttműködésével. Cikkünkben az elmúlt két és fél év eredményeit összegezzük. 2018 augusztusáig 55 tüdőtranszplantációra került sor. Az adatfeldolgozást retrospektív módszerrel végeztük. A várólistára helyezés a Tüdő Transzplantációs Bizottság javaslatára történt. A donortüdők agyhalott donorokból származtak. A posztoperatív gondozás a Semmelweis Egyetemen folytatódott. 2015. 12. 12. és 2018. 07. 31. között 76 szervkivételen vettünk részt: 45 magyar, 23 Eurotransplant-, 8 Eurotransplanton kívüli országban, ezekből 54 kétoldali és 1 egyoldali tüdőtranszplantáció valósult meg. A műtéteket egyoldali (n = 1), kétoldali thoracotomiából (n = 1) vagy ’clamshell’ betolásból (n = 53), venoarterialis extrakorporális membránoxigenizáció-támogatással végeztük. Három esetben az extrakorporális membránoxigenizáció-támogatást a posztoperatív szakban prolongáltuk, másik két betegnél extrakorporális membránoxigenizáció-bridge terápiát követően végeztük el a transzplantációt. Egy kombinált tüdő-vese transzplantáció is történt. A recipiensek alapbetegsége krónikus obstruktív tüdőbetegség (n = 28); fibrotizáló tüdőbetegség (n = 8); cystás fibrosis (n = 12); elsődleges pulmonalis hypertonia (n = 2); histiocytosis-X (n = 1); bronchiectasia (n = 2); lymphangioleiomyomatosis (n = 1) és bronchiolitis obliterans szindróma miatti retranszplantáció (n = 1) volt. Átlagéletkoruk 47,5 ± 15,18 év volt. A legfiatalabb beteg 13 éves volt. A várólistán 12 beteg hunyt el. A betegek átlagosan 24,6 ± 18,18 napot töltöttek az intenzív osztályon. A korai posztoperatív időszakban 2 beteget vesztettünk el. Tartós lélegeztetési igény miatt tracheostomát 13 esetben készítettünk. A betegek 1 éves túlélése 82,96% volt. A hazai tüdőtranszplantációs programban gyorsan emelkednek az esetszámok, ami más centrumok indulásához képest kivételes eredmény. A szövődmények és halálozások aránya más, nagy esetszámú centrumok számainak megfelel. A jövőben a várólista bővítését, az esetszámok további növelését, és az ’ex vivo lung perfusion’ (EVLP-) rendszer használatának bevezetését szeretnénk megvalósítani. Orv Hetil. 2018; 159(46): 1859–1868. | Abstract: The first lung transplantation in Hungary was performed on 12th of December, 2015. It was a joint effort of the National Institute of Oncology and the Semmelweis University. Hereby we summarise the results and experiences from the first three years. Until August, 2018, 55 lung transplantations were performed in Hungary. This was a retrospective analysis. All patients were listed according to the recommendation of the Lung Transplantation Committee. All implanted lungs have been procured from brain dead donors. Postoperative treatment and rehabilitation of the patients were continued at the Semmelweis University. Between 12. 12. 2015 and 31. 07. 2018, our team performed 76 organ retrievals: out of 45 Hungarian offers, 23 came from Eurotransplant countries and 8 outside of the Eurotransplant region. From these donations, 54 double and 1 single side transplantations were successfully performed. The surgical approach was single side thoracotomy (n = 1), bilateral thoracotomy (n = 1) and in the majority of the cases clamshell incision (n = 53). For the intraoperative veno-arterial extracorporeal membrane oxygenation support was used. The extracorporeal membrane oxygenation support had to be prolonged in 3 patients into the early postoperative period, two other recipients were bridged to transplant with extracorporeal membrane oxygenation. In the same time period, one combined lung-kidney transplantation was also performed. The distribution of recipients according to the underlying disease was: chronic obstructive pulmonary disease (n = 28); idiopathic pulmonary fibrosis (n = 8); cystic fibrosis (n = 12); primary pulmonary hypertension (n = 2); hystiocytosis-X (n = 1); bronchiectasis (n = 2); lymphangioleiomyomatosis (n = 1); and re-transplantation following bronchiolitis obliterans syndrome (n = 1), respectively. The mean age of recipients was 47.5 ± 15.18 years. The youngest recipient was 13 years old. We unfortunately lost 12 patients on our waiting list. The mean intensive care unit stay was 24.6 ± 18.18 days. Two patients were lost in the early postoperative phase. Tracheostomy was necessary in 13 cases due to the need of prolonged ventilation. 1-year survival of the recipients was 82.96% (until 31. 07. 2018). When looking at the first three years of the program, the case numbers elevated quickly throughout the years which is rather unique when compared to other centres in their starting period. Perioperative mortality and morbidity is comparable with high-volume lung transplantation centres. In the future we would like to increase the number of patients on the waiting list, thus increasing the total number of transplantations performed, and we are also planning to implement the use of the ex vivo lung perfusion system (EVLP) in our program. Orv Hetil. 2018; 159(46): 1859–1868
    corecore