Magasabb polipfelfedezési arány szűrő kolonoszkópia során a rutinvizsgálatokhoz képest

Bevezetés: A kolorektális tumor (CRC) nemcsak az emésztőtraktus leggyakoribb rosszindulatú daganatfélesége, hanem a fejlett országokban a magas incidencia és mortalitási arány következtében a vezető halálokok között szerepel. Mára felismertük, hogy ezen tumoroknak lassú a karcinogenezisük, így a CRC a jól szűrhető daganattípusok közé sorolható. 2019-ben hazánkban is elindult az országos szintű vastagbélszűrési program. Célkitűzés: Jelen vizsgálattal azt a célt tűztük ki, hogy összehasonlítsuk a CRC-szűrőprogramban részt vevők adatait a hasonló korcsoportú, de a programba nem bevont betegeink adataival. Betegek, módszerek: Retrospektíve vizsgáltuk a 2019. április 1. és december 31. közötti periódusban a CRC-szűrőprogramon keresztül kolonoszkópiára jelentkezők demográfiai adatait és a vastagbéltükrözés során talált polipok, adenomák és tumorok előfordulási gyakoriságát, összehasonlítva az azonos korcsoportba tartozó, a szűrőprogramban részt nem vevő betegek eredményeivel. Eredmények: A vizsgált időszakban 217 személy kolonoszkópos szűrése történt centrumunkban. Ugyanezen periódusban 1611 főnél végeztünk vastagbéltükrözést. Közülük 687-en tartoztak ugyanabba az 50-70 év közötti korcsportba, mint a szűrésbe bevontak. Ezen betegcsoportot tovább bontottuk két részre. Ki tudtunk emelni 71 olyan személyt, akiknél csak székletvér-pozitivitás képezte a vizsgálat indikációját (iFOB+ csoport). A fennmaradt 616 főt tekintettük reguláris csoportnak. A polipdetekciónk a CRC-szűréses csoportban 73,3% volt, szemben az iFOB+-ak 52,1%-os mutatóival. Adenoma tekintetében ezek a százalékok a CRC-szűrésben részt vevőknél 66,4%-ra, az iFOB+-oknál 46,5%-ra módosultak. A tumordetekciós arány a CRC-szűrésben részt vevőknél 5,5%, az iFOB+-oknál 2,8% volt. A reguláris csoportban a polipdetekció 38,8%-nak, a tumordetekció pedig 7,8%-nak bizonyult. Megbeszélés: Szignifikánsan magasabb polip- és adenomadetekciós arányokat találtunk a CRC-szűrésben részt vevőknél, mint az iFOB+ csoportban. Tumordetekció tekintetében nem volt szignifikáns kiugrás egyik csoportnál sem. Ezen eltérés okát keresve csak a vizsgálatokhoz használt endoszkópok felbontóképességében találtunk eltérést a különböző betegcsoportok között, a béltisztaságban, a coecumintubációs arányban, doktoraink teljesítményében szignifikáns különbség nem volt kimutatható. Következtetések: Úgy gondoljuk, hogy már ezen kezdeti eredményeink is rávilágítanak a kolorektális szűrőprogram fontosságára. A program hosszú távú folytatását és az adatok folyamatos nyomon követését feltétlen fontosnak tartjuk