Geomorphological and stratigraphic analyses at the archaeological excavation in the Megapark, Nyíregyháza-Oros

The aim of our morphological and stratigraphic investigations at the archaeological excavation in the area of the Megapark at Nyíregyháza–Oros is to make the reconstruction of the Aeolian development of the study area more accurate. The excavation is located between the rem-nants of two abandoned river beds in a wind-blown sand area near the crossing of main roads 4 and 41 East of Nyíregyháza–Oros. Eight bore-holes were drilled in the site of the excavation. The cores were sampled in order to perform the sedimentological analysis of the penetrated strata. Strata of the sand dune are divided by a fossil soil horizon in which a cemetery from the age of the Hungarian conquest was found. Underneath the cemetery findings from the imperial age and urn graves from the Bronze Age were excavated. This suggests that wind-blown sand covered the soil horizon in a thickness of 1-1.5 m by the age of the conquest. The 3-4 m thick wind-blown sand excavated from the findings indicates sand accumulation following the 10th century

Aeolian surface transformations on the alluvial fan of the Nyírség

The evolution of the Nyírség and its landforms has been widely addressed by Hungarian geographers and geologists in the past and at present as well. Early works were mainly concentrating on understanding the complex, fluvial and aeolian genetics of the territory, later more specific forms and problems were studied and revealed. By the increasing number of chronological evidence derived from stratigraphic, pollen and archaeological data and absolute dating techniques (radiocarbon and optically stimulated luminescence) the geomorphological development can be reconstructed in more detail, especially in the context of climate variations and human intervention. Our study aims to summarize and outline the times of aeolian activity, with special respect to Holocene events, on the basis of the researches carried out so far. By nowadays it is obvious that sand was moving on several occasions in the Nyírség during the Holocene subsequent to the main aeolian land formation periods of the Upper Pleniglacial and the late glacial. In the first half of the Holocene sand movement can be related to dry periods, thus aeolian activity was driven mostly by climatic factors. In the second half of the Holocene the area of land affected by wind erosion decreased and in most cases events can be associated to the activity of man. Nevertheless, climatic and anthropogenic factors could be superimposed, leading to significant local sand mobilisation

The potential wind erosion map of an area covered by sandy and loamy soils - based on wind tunnel measurements

Wind erosion causes an enormous problem in agriculture, and the stirred-up dust influences the air quality and is harmful for human health. In the cultivated agricultural areas of Hungary, soils with different textures often suffer from wind erosion, and due to the global climate change an ever increasing risk rate can be expected. In this study we examined in a wind tunnel the thresholds of wind velocity and erodibility of 80 different soil samples originated from an area covering of approximately 5,000 km2. Afterwards, based on the resulting data the soils with different texture types were categorized in erosion risk classes. Using the experimental results and the CORINE land cover database, we compiled a potential wind erosion map for the studied area

Geomorphology as a Driver of Heavy Metal Accumulation Patterns in a Floodplain

L

Possibilities of age determination of blown-sand movement in a sample area in the Nyírség, Hungary

Tanulmányi rendszerbe betöltv

Az oroszlányi XX. számú kőszén meddőhányó felmérése antropogén geomorfológiai, környezetvédelmi szempontok szerint és rekultivációs javaslattétel

A vizsgálatok célja az oroszlányi XX- as számú meddőhányó állapotának feltárása. A munka a mintaterület kiválasztásával kezdődött. A mintázandó terület egy meddőhányó, Oroszlány település határában. A hányót XX -as számmal jelölik. A terület és a téma kiválasztása után terepi munkákat végeztünk témavezetőmmel. A terepi kiszállások alkalmával a terület pontos felmérését végeztük el. Meghatároztuk a helyzetét, kerületét, területét, magasságát. Felmértük a meddőn élő növényfajokat, a rézsű állékonyságát mérő eszközöket helyeztünk ki, a felületi erózió megállapítására felvettük az alapállapotot a kijelölt eróziós árkokban. Katéna rendszernek megfelelően talajszelvényeket ástunk a hányó tetején lejtőjén és alján. A szelvényből talajmintát vettünk különböző rétegekből, illetőleg Vér –csövekkel bolygatatlan magmintákat vettünk. A meddőhányót megfúrtuk kézi fúróval. A hányón 8 méter mélységbe sikerült lefúrni kézi erővel. Készítettünk a még egy furatot a kontroll területen. Itt 4 métert fúrtunk, mert itt értük el a talajvíz szintjét. A furatból húsz centiméterenként magmintát vettünk. A mintákat a laborba szállítottuk. Megmértük a minták pH-t mind vizes mind pedig KCl-os oldással. Megmértük a minták kalcium-karbonát tartalmát, valamint a szerves anyag tartalmat. A minták szemcseösszetételét is megvizsgáltuk, ez a szennyezés érzékenység szempontjából fontos. A kapott eredményeket kiértékeltem. A helyszíni vizsgálatok adataiból az derül ki, hogy a felszín tömegmozgások szempontjából stabil, de a lináris és areálils erózió jelentősen károsítja a felszínt. A deponálás során méterként agyagréteget építettek be az öszletbe, ami a szennyeződések mélybe való lejutását akadályozza meg, így szennyeződés a felszínről, illetőleg oldalirányba kerülhet ki az elegyből. A laboratóriumi eredmények arra engednek következtetni, hogy ha egy tényleges szennyeződés jutna ki a hányóból, akkor az allúviumon- homok- keresztül a hányó lábán lévő patakba kerül, ami pedig egy természetvédelmi terület határán folyik el.régi képzésKörnyezettudományig