Leendő munkavállalók digitális kompetencia fejlesztése az üzleti szimuláció segítségével – a smart shop floor labor

Infocommunications and technology developments, innovations, digitized processes and the availability of increasing amounts of data related to the operation of companies and in the corporate environment also have an impact on the supply chain. Supply chain actors need to proactively use these innovations if they want to remain competitive. This also requires developing the digital competences of current and future employees in the most effective ways possible. In simulation training environments, it is possible to work with the most modern tools, methods and technologies used in industrial environments, so the development of digital competencies is realized in a complex way. We present such a realized educational environment, which was created in cooperation with the Budapest Business School and Robert Bosch GmbH.A vállalatok működéséhez kötődő, valamint a vállalati környezetben végbemenő infokommunikációs és technológiai fejlesztések, innovációk, digitalizált folyamatok, valamint egyre nagyobb mennyiségű adatok rendelkezésre állása az ellátási láncra is hatással van. Az ellátási lánc szereplőinek proaktívan szükséges felhasználni ezen innovációkat, amennyiben versenyképesek szeretnének maradni. Ehhez a jelenlegi, illetve leendő munkavállalók digitális kompetenciáit is fejleszteni kell a lehető leghatékonyabb módokon. A szimulációs oktatási környezetekben lehetőség van a legmodernebb, ipari környezetekben is alkalmazott eszközökkel, módszerekkel, technológiákkal dolgozni, így a digitális kompetenciák fejlesztése komplex módon valósul meg. Bemutatunk egy ilyen megvalósított oktatási környezetet, mely a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Robert Bosch GmbH. együttműködésével jött létre

Hepatitis C-vírussal fertôzött cirrhosisos betegek kezelésével nyert hazai real-life tapasztalatok a két pegilált interferonnal

L

Urachustumort utánzó hasi actinomycosis

Az urachus tumorai és egyéb betegségei ritkák. A 67 éves férfi anamnézisében ismétlődő húgyúti fertőzés szerepelt ciprofloxacinterápiával. Cisztoszkópia során a húgyhólyag felső részének másodlagos érintettségére utaló bullosus nyálkahártya képe mutatkozott. Az ezt követő CT-felvételek alapján az alsó medián hasfallal, húgyhólyaggal, belekkel összefüggő tumor iránydiagnózisát állították fel. A kivizsgálás során kialakuló ileus miatt Hartmann-műtétet végeztek, a tumoros jellegű elváltozás teljes és az érintett szervek részleges eltávolításával. A kórszövettani vizsgálat daganatos elváltozást nem talált, hasi, vélhetően urachuseredetű actinomycosist igazolt: erre az eredetre a lokalizáció és a tünetek közt szereplő köldökváladékozás alapján lehetett gondolni, annak ellenére, hogy urachusmaradványt szövettanilag nem sikerült igazolni a mikroabszcedáló gyulladás által érintett szövetekben. A betegnél amoxicillinterápia indult. Átmeneti, hólyag melletti vizeletcsorgást követően a beteg tünet- és panaszmentesen távozott a kórházból, de 13 nappal később a hasfali seb sterilnek véleményezett szétválása miatt ismét hospitalizálni kellett. Negatív nyomású sebkezelést követően sikerült a hasat ismét zárni. A beteg ismét tünetmentessé vált, és fenntartott antibiotikumkezelés mellett hagyta el a kórházat. Az urachuskörnyéki tumorszerű elváltozások között az actinomycosis lehetőségét is szem előtt kell tartani a differenciáldiagnosztikában

Az endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia szövődményei

Az endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia (ERCP) a több mint 50 éves története során diagnosztikus módszerből szinte kizárólag terápiás beavatkozássá vált. Köszönhető ez a kevésbé invazív vizsgálati módszerek kiala- kulásának, illetve annak a felismerésnek is, hogy számos szövődmény kialakulásának veszélyét hordozza magában. Ezek ismerete manapság alapvető fontosságú. Az eltelt évtizedek során a szövődmények hajlamosító tényezőiről, illetve a megelőzés lehetőségeiről jelentős ismeretanyag gyűlt össze, melyhez magyar szakemberek komoly eredmé- nyekkel járultak hozzá. Jelen közleményünkben az ERCP szövődményeit, azok definícióját, súlyossági osztályozásu- kat, kockázati tényezőiket, a profilaktikus lehetőségeket és az endoszkópos ellátás módjait foglaljuk össze

Urachustumort utánzó hasi actinomycosis [Actinomycosis mimicking urachal cancer]

Összefoglaló. Az urachus tumorai és egyéb betegségei ritkák. A 67 éves férfi anamnézisében ismétlődő húgyúti fertőzés szerepelt ciprofloxacinterápiával. Cisztoszkópia során a húgyhólyag felső részének másodlagos érintettségére utaló bullosus nyálkahártya képe mutatkozott. Az ezt követő CT-felvételek alapján az alsó medián hasfallal, húgyhólyaggal, belekkel összefüggő tumor iránydiagnózisát állították fel. A kivizsgálás során kialakuló ileus miatt Hartmann-műtétet végeztek, a tumoros jellegű elváltozás teljes és az érintett szervek részleges eltávolításával. A kórszövettani vizsgálat daganatos elváltozást nem talált, hasi, vélhetően urachuseredetű actinomycosist igazolt: erre az eredetre a lokalizáció és a tünetek közt szereplő köldökváladékozás alapján lehetett gondolni, annak ellenére, hogy urachusmaradványt szövettanilag nem sikerült igazolni a mikroabszcedáló gyulladás által érintett szövetekben. A betegnél amoxicillinterápia indult. Átmeneti, hólyag melletti vizeletcsorgást követően a beteg tünet- és panaszmentesen távozott a kórházból, de 13 nappal később a hasfali seb sterilnek véleményezett szétválása miatt ismét hospitalizálni kellett. Negatív nyomású sebkezelést követően sikerült a hasat ismét zárni. A beteg ismét tünetmentessé vált, és fenntartott antibiotikumkezelés mellett hagyta el a kórházat. Az urachuskörnyéki tumorszerű elváltozások között az actinomycosis lehetőségét is szem előtt kell tartani a differenciáldiagnosztikában. Orv Hetil. 2022; 163(4): 157-160. Summary. Tumours and other diseases of the urachus are rare. A 67-year-old male presented with a history of recurrent urinary tract infection and ciprofloxacin therapy. Cystoscopy suggested secondary involvement of the bullous upper bladder wall. The subsequent CT-based diagnosis was of a tumour infiltrating the lower median abdominal wall, the urinary bladder and bowels. Bowel obstruction developed and this led to partial resection of the involved organs along with a Hartmann's procedure. Histology revealed no neoplastic conditions, but proved abdominal actinomycosis of probable urachal origin based on the location of the tumour-like lesion and umbilical discharge among the symptoms. Urachal remnants were not identified in the perivesical tissues involved by the microabscess forming inflammation. Amoxicillin therapy was initiated. After a temporary urine leakage from the bladder, the patient became symptomless and was emitted from hospital. After 13 days, he was readmitted because of abdominal wound disruption, which was treated with negative-pressure wound therapy before the abdomen could be closed. At the time of reporting, he is still on amoxicillin, and has become symptomless again. Actinomycosis should be considered in the differential diagnosis of mass lesions of the urachal region. Orv Hetil. 2022; 163(4): 157-160

Magasabb polipfelfedezési arány szűrő kolonoszkópia során a rutinvizsgálatokhoz képest

Bevezetés: A kolorektális tumor (CRC) nemcsak az emésztőtraktus leggyakoribb rosszindulatú daganatfélesége, hanem a fejlett országokban a magas incidencia és mortalitási arány következtében a vezető halálokok között szerepel. Mára felismertük, hogy ezen tumoroknak lassú a karcinogenezisük, így a CRC a jól szűrhető daganattípusok közé sorolható. 2019-ben hazánkban is elindult az országos szintű vastagbélszűrési program. Célkitűzés: Jelen vizsgálattal azt a célt tűztük ki, hogy összehasonlítsuk a CRC-szűrőprogramban részt vevők adatait a hasonló korcsoportú, de a programba nem bevont betegeink adataival. Betegek, módszerek: Retrospektíve vizsgáltuk a 2019. április 1. és december 31. közötti periódusban a CRC-szűrőprogramon keresztül kolonoszkópiára jelentkezők demográfiai adatait és a vastagbéltükrözés során talált polipok, adenomák és tumorok előfordulási gyakoriságát, összehasonlítva az azonos korcsoportba tartozó, a szűrőprogramban részt nem vevő betegek eredményeivel. Eredmények: A vizsgált időszakban 217 személy kolonoszkópos szűrése történt centrumunkban. Ugyanezen periódusban 1611 főnél végeztünk vastagbéltükrözést. Közülük 687-en tartoztak ugyanabba az 50-70 év közötti korcsportba, mint a szűrésbe bevontak. Ezen betegcsoportot tovább bontottuk két részre. Ki tudtunk emelni 71 olyan személyt, akiknél csak székletvér-pozitivitás képezte a vizsgálat indikációját (iFOB+ csoport). A fennmaradt 616 főt tekintettük reguláris csoportnak. A polipdetekciónk a CRC-szűréses csoportban 73,3% volt, szemben az iFOB+-ak 52,1%-os mutatóival. Adenoma tekintetében ezek a százalékok a CRC-szűrésben részt vevőknél 66,4%-ra, az iFOB+-oknál 46,5%-ra módosultak. A tumordetekciós arány a CRC-szűrésben részt vevőknél 5,5%, az iFOB+-oknál 2,8% volt. A reguláris csoportban a polipdetekció 38,8%-nak, a tumordetekció pedig 7,8%-nak bizonyult. Megbeszélés: Szignifikánsan magasabb polip- és adenomadetekciós arányokat találtunk a CRC-szűrésben részt vevőknél, mint az iFOB+ csoportban. Tumordetekció tekintetében nem volt szignifikáns kiugrás egyik csoportnál sem. Ezen eltérés okát keresve csak a vizsgálatokhoz használt endoszkópok felbontóképességében találtunk eltérést a különböző betegcsoportok között, a béltisztaságban, a coecumintubációs arányban, doktoraink teljesítményében szignifikáns különbség nem volt kimutatható. Következtetések: Úgy gondoljuk, hogy már ezen kezdeti eredményeink is rávilágítanak a kolorektális szűrőprogram fontosságára. A program hosszú távú folytatását és az adatok folyamatos nyomon követését feltétlen fontosnak tartjuk

A Magyar Belgyógyász Társaság Dél-magyarországi Decentrum 43. Továbbképző Tudományos Ülésén elhangzó előadások rövid összefoglalói

1. Előszó 2. Alsó végtagi oedema ritka oka 3. Diabeteses ketoacidosis változások az utolsó öt évben 4. IGF-2-termelő prostatatumor okozta súlyos hypoglykaemia. Esetismertetés 5. Diabeteses beteg tünetmentes sokér-betegsége. Esetismertetés 6. Egy motorbaleset szövődményei – kardiológiai vonatkozások. Esetismertetés 7. Erectilis diszfunkció és alacsony tesztoszteronszint metabolikus szindróma tüneteit mutató 1-es típusú diabetesben 8. „Egyelőre idiopathiás” AA-amyloidosis. Esetismertetés 9. Anti-TNF-α-terápia mellett kialakuló lupus erythematosus 10. Pancreastumor vagy pancreatitis? 11. Videodenzitometria segítségével vizsgált myocardialis perfúzió eltérései diabetes mellitusban 12. A Clostridium difficile-fertőzések alakulása intézményünk fertőzőosztályán 2011-ig 13. A vesebetegségek felismerhetőségének aránya az eGFR tükrében vizsgálva 14. A gestatiós diabetes mellitus miatt gondozott asszonyok utánvizsgálataival szerzett tapasztalataink 15. Az aortamerevségi (stiffness) index prognosztikus jelentősége acromegaliában 16. Akut máj- és veseelégtelenség ritka oka. Esetismertetés 17. Diabeteses enteropathia, gastroparesis és neuropathia, vagy valami más? Esetismertetés 18. QT-variabilitás és vércukorszint: kimutatható-e összefüggés egészséges szénhidrát-anyagcseréjű egyénekben? 19. Renalis szimpatikus rádiófrekvenciás katéteres ablatio terápiarezisztens hypertoniában 20. A kalcium-anyagcsere útvesztői 21. Humán helminthiasisok: Az ember féregélősködők okozta bántalmainak klinikuma a gyakorlatban 22. Terápiás hatékonyság vizsgálata fokális szegmentális glomerulosclerosisos esetekben 23. Vércukormérés és csúcstechnológia 24. Metformin a terhességben. Áldás vagy átok? 25. Thrombocytopenia és immunhiány 26. Az inzulinkezeléssel járó testsúlynövekedés elkerülése intenzív inzulinanalóg-kezelési rendszerrel. Esetismertetés 27. Arteria renalis kardiogén eredetű akut thromboemboliás occlusiójának sikeres thrombolyticus kezelése. Esetismertetés 28. Microvascularis vasomotio és vércukorszint: kimutatható-e összefüggés egészséges szénhidrát-anyagcseréjű egyénekben? 29. Fődiagnózis: cardialis decompensatio. Cardialis decompensatio? Esetbemutatás 30. Tíz év tapasztalatai a gestatiós diabetes szűrésében és gondozásában 31. Az autonóm neuropathia prospektív vizsgálata inzulinpumpával kezelt 1-es típusú diabeteses betegekben 32. Vékonybél-kapszulaendoszkópiával szerzett kezdeti tapasztalataink 33. Transrectalis ultrahang (RUH) szerepe a rectum és perirectalis tér kórképeinek diagnosztikájában. Tapasztalatok saját eseteink kapcsán 34. Korszerű inzulinkezelés detemir bázisanalóggal: saját tapasztalataim és a nemzetközi obszervációs vizsgálat (A1chieve®) tükrében 35. Proteinuria mint cardiovascularis rizik