Homosexuality and Psychiatry in State-Socialist Hungary: Representing Women’s Same-Sex Desire in the Psycho-Medical Literature

This study explores representations of homosexuality in the psychiatric and sexology literature between the 1960s and the 1980s in Hungary with special attention to women. The literature is indicative of how psy-sciences interacted with the system of norms on gender and sexual orientation embedded within the social and political context of the era. Examination of these sources shows a predominantly pathologizing-normative discursive framework deployed by experts. The fundamental therapeutic aim was to achieve good social adaptation. In this process, psy-experts were influential representatives of the heteronormative society, reinforcing gender norms and state(-socialist) family ideals. Within the psychological discourses on homosexuality, the case of women had some special characteristics. Their sexual choices were represented as more alterable than men’s and linked to emotional factors in the first place. In women’s case there was usually no ‘need’ for therapeutic conversion since socially prescribed gender norms worked strongly enough and the lack of sexual pleasure with men was not considered a significant problem. Professional and popular psychiatric and sexology literature on homosexuality indicate that whereas for men, transgressing normative (hetero)sexuality was the stronger taboo, for women, it was the unfulfilled order of marriage and motherhood that was considered the most serious deviance and lesbian relationships had to be prevented for this reason

„A szexuális propaganda megzavarhatja a gyerekeket.” Pszichológusok a genderről és a szexualitásról a magyar „gyermekvédelmi” politika kontextusában

In the anti-gender campaign of the current Hungarian politics and government-media, psychology and psychological experts are often used as a reference point for justifying normative ways of gender and sexuality, especially referring to children. In my paper I explore the public/media statements of influential Hungarian conservative and “progressive” psychologists and psychological associations regarding the 2020 book A Fairytale for Everyone and the 2021 “child protection” law. I’m interested in how psychologists reflected on the politicized issue of child protection and on the appropriate times and ways of talking about sexual diversity for kids. I explore the developmental discourses certain influential psychologists have deployed to debate the thematization of (queer) sexuality for children, and the ways in which these discourses are intertwined with implicit or explicit gender ideologies and heteronormative approaches. I situate the discourses in the current political context of Hungary, in which the division of psychologists come about not so much along professional attachments but rather along political or ideological affiliations.A jelenlegi magyar politika és kormánymédia genderellenes kampányában a pszichológiát és a pszichológus szakértőket gyakran használják hivatkozási pontként a nemek és a szexualitás normáinak igazolásához, különösen a gyermekekre vonatkozóan. Tanulmányomban véleményformáló magyar (konzervatív és „progresszív”) pszichológusok médiamegnyilatkozásait vizsgálom a 2020-as Meseország mindenkié című könyvvel és a 2021-es „gyermekvédelmi” törvénnyel kapcsolatban. Azt járom körül, hogy a pszichológusok hogyan reflektálnak a gyermekvédelem átpolitizált kérdésére, mit tekintenek a gyerekek szexuális sokszínűségéről való beszéd megfelelő idejének és formájának. Megvizsgálom, hogy egyes befolyásos pszichológusok mind a konzervatív és a „progresszív” oldalon milyen fejlődési diszkurzusok mentén érvelnek a (queer) szexualitás tematizálásának kérdésében, és azt, hogy ezek a diszkurzusok hogyan fonódnak össze implicit vagy explicit genderideológiákkal és heteronormatív megközelítésekkel. Azt állítom, hogy a jelenlegi magyarországi politikai térben a kérdés kapcsán a pszichológusok megosztottsága nem annyira szakmai kötődések, mint inkább politikai vagy ideológiai hovatartozás mentén történik

Névváltozás vagy kórkép változás? A pszichoszomatikus betegségkategóriák átalakulását befolyásoló társadalomlélektani tényezők = Change of name or change of syndrome? The influence of social psychological factors on the transformation of psychosomatic disease categories

Kutatásunk elméleti és empirikus vizsgálódásokból állt. Az elméleti kutatások egybehangzóan igazolják hipotézisünket, hogy a szomatizációs jelenségek alakulásában jelentős szerepet játszik az adott kor tudományos diskurzusa, a kultúra és a gyógyító-beteg kapcsolat. Az elméleti kutatásokból 10 tanulmány és 4 konferencia előadás készült, 1 monográfia előkészületben van. A kutatás empirikus részében fókuszcsoport és interjú technikával, kérdőíves vizsgálattal, kórrajzok, irodalmi elbeszélések és esettörténetek, illetve média-reprezentációk elemzésével végeztük vizsgálatainkat Eredmények: 1. Magyarországon magasabbra becsülik a szomatizáció előfordulását, mint másutt 2. A tüneteket egyéni okoknak tulajdonítják, bár a társadalmi hatások szerepe is megjelenik a diskurzusokban 3. A tünetek reprezentációiban megjelennek a szomatizációval kapcsolatos kortárs teóriák elemei és a nemekkel kapcsolatos társadalmi sztereotípiák 4. A laikusok és szakemberek vélekedései több hasonlóságot mutatnak annál, mint a felek gondolják 5. a szomatizációs zavarok kialakulását jelentősen befolyásolják az orvos-beteg kommunikáció zavarai. Az empirikus kutatásból 6 tanulmány és 9 konferencia előadás készült (4 cikk előkészületben van). Eredményeink bemutatására szimpóziumot szerveztünk a Magyar Pszichológiai Társaság 2004-es Naggyűlésén, majd 2006 januárjában egy általunk szervezett konferencián (Tünetek és történetek. A szomatizáció társadalmi és művészeti olvasatai) tettük közzé a végső eredményeket. | Our research project consisted of theoretical and empirical studies. Our theoretical results unanimously prove the hypothesis that the scientific discourse of a given period plays a pivotal role in the formation of symptoms. Culture and doctor-patient relationship has an outstanding importance in the transference of these effects. We have published 10 articles and 4 conference papers from the results and a monograph is in peparation. In the empirical part of the research we used focus group and interview techniques, questionnaire survey, content-analysis of patient records, narratives, case studies and media-representations. Results: 1. In Hungary the estimated prevalance of somatization is much higher than in other countries 2. Symptoms are attributed mainly to individual causes but societal effects also appear in the discourses 3. Elements of theories about somatization and gender stereotypes appear in the representations of symptoms 4. Lay and professional representations show much more similarities than the parties suppose 5. Problems in doctor-patient communication contribute to the development of somatization symptoms. We have published 6 articles and 9 conference abstracs from the results (4 papers are in preparation). We organised a symposium at the 2004. conference of the Hungarian Psychological Society. We presented the final results at a conference organised by us in January 2006 (Stories and symptoms. Social and cultural representations of somatization)