A szabályokkal és a társadalmi részvétellel kapcsolatos attitűdök

Tanulmányunkban az emberek éghajlatváltozással kapcsolatos attitűdjeit a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064 számú projektjének keretein belül zajló kérdőíves adatfelvétel adatainak segítségével vizsgáljuk. Elsőként a megkérdezettek szabályokhoz fűződő viszonyát vizsgáljuk meg, közelebbről azt, hogy a válaszadók milyen megoldásokat találnak megfelelőnek a környezettudatosságra vonatkozó attitűdök formálására. Az ezzel kapcsolatos kérdések a kérdőívben egyrészt a meghatározó ágensek valamint az összlakosság attitűdjének lehetséges befolyásolására vonatkoznak. Kiindulásunk az, hogy abban, hogy e kérdéskörben milyen megoldásokat tartanának helyesnek a megkérdezettek, meghatározó a szabályokhoz való viszonyuk, a szabályokkal kapcsolatban kialakult attitűdjük. Ezt az attitűdöt egyrészt a saját életükben, a szabályok kialakításával, betartatásával összefüggő élmények, másrészt az őket körülvevő társadalmi rendszer és társadalmi viszonyok, és az abban elfoglalt helyük, státuszuk határozza me

Roma tanulók a református általános iskolák rendszerében

In the last decade, the share of denominational schools has considerably increased in the Hungarian primary school system. Broadly speaking, denominational schools are less socially heterogeneous and have higher social status than state-operated schools. The increase in the number of denominational schools have directly resulted in the growing social polarization of the Hungarian school system. So far, education research has paid less attention to denominational schools which have a more disadvantageous social intake in comparison to neighbouring schools and which cater for Roma students as well. The article examines four Reformed primary schools which have relatively high Roma student intake. We discuss in detail the circumstances of the schools’ transition to the Reformed church, their enrolment strategies, as well as the typical inclusion and exclusion mechanisms at the schools. Finally, we explore their narratives on Roma inclusion with special interest in whether specific Christian narrative frameworks and practices of inclusion have forged in the light of church maintenance.Az egyházi fenntartók aránya az utóbbi évtizedben jelentősen megemelkedett a magyar általános iskolarendszerben.Az egyházi iskolák jellemzően társadalmilag kevésbé heterogének, tanulóik magasabb társadalmi státuszúak, mint az állami fenntartású iskolák diákjai, növekvő számuk pedig szervesen hozzájárul a magyar iskolarendszer társadalmi polarizációjához. Az oktatáskutatások kevésbé foglalkoztak azonban eddig azokkal az egyházi intézményekkel, amelyek a környékbeli iskolákkal összevetve hátrányosabb társadalmi összetételűek, és roma tanulókat is fogadnak. Tanulmányunkban négy olyan református általános iskolával foglalkozunk, amelyek viszonylag magas arányban fogadnak roma tanulókat is. Részletesebben elemezzük a vizsgált általános iskolák egyházi átvételének körülményeit és beiskolázási stratégiáit, valamint a roma és hátrányos helyzetű tanulók kirekesztésének és befogadásának jellegzetes folyamatait. Végül kitérünk a roma integrációval kapcsolatos iskolai narratívákra, arra keresve a választ, hogy az egyházi fenntartás fényében létrejönnek-e az együttnevelés jellegzetes, keresztény keretben megfogalmazott elbeszélései és gyakorlatai

Számít a fenntartó? Egyházi „kisgimnáziumok” és felvételizőik

A tanulmány a hat- és nyolcosztályos, egyházi fenntartású gimnáziumoknak a magyarközoktatás struktúrájában betöltött pozíciójával és az ezekbe az iskolákbajelentkezők jellegzetességeivel foglalkozik. Bemutatja a közelmúlt legfontosabbváltozásait is, az egyházi iskolák térnyerését ezen az iskolatípuson belül.Ezenkívül egy középiskolaválasztás előtt álló szülőkkel készült kérdőíveskutatás eredményeinek segítségével azt a kérdést járja körül, hogy kik, honnanés hogyan rekrutálódnak azok, akik ebbe az iskolatípusba jelentkeznek. Azeredmények alapján az egyházi, illetve más fenntartású iskolákba jelentkezőkközött kitapintható néhány lényeges különbség az iskolák egyes társadalmifunkcióival kapcsolatban vallott nézetekkel, a kisgimnáziumi jelentkezés konkrétokaival, valamint a felkészülési szokásokkal kapcsolatban is

Az autonómiától a szelekcióig : A közpolitika mint a szociológia tárgya

A szabad iskolaválasztással kezdő oktatásszociológusként kerültem kapcsolatba, egy olyan kutatás keretei között, amelynek nem elsősorban az iskolaválasztás, hanem a helyi oktatásirányítás, az egyenlőtlenségek kezelése és az iskolák egymás közötti viszonya volt a témája. Hamar kiderült azonban, hogy a szabad iskolaválasztás megkerülhetetlen eleme ennek a témakörnek

Az autonómiától a szelekcióig : a közpolitika mint a szociológia tárgya

A szabad iskolaválasztással kezdő oktatásszociológusként kerültem kapcsolatba, egy olyan kutatás keretei között, amelynek nem elsősorban az iskolaválasztás, hanem a helyi oktatásirányítás, az egyenlőtlenségek kezelése és az iskolák egymás közötti viszonya volt a témája. Hamar kiderült azonban, hogy a szabad iskolaválasztás megkerülhetetlen eleme ennek a témakörnek

Különleges oktatási időszakok: felvételizők és szüleik tapasztalatai a digitális tanrendről

A tanulmány azt mutatja be, hogy hogyan érintette a digitális tanrend a hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumba felvételizőket. A Covid-19 alatti iskolabezárásokkal kapcsolatos releváns szakirodalmak és a kisgimnáziumi iskolaforma bemutatása után egy vegyes módszertannal készült kutatás eredményeinek segítségével kerül sor a két egymást követő időszak: a felvételizési felkészülés, majd az azt váratlanul követő iskolabezárás alatti időszak tapasztalatainak elemzésére. A két időszakban közös, hogy az iskola intézménye kevés szerepet vállal a tanulásban az érintettek számára, ezért a tanulók családjaira jóval több teher hárul, mint az egyéb időszakokban. A tanulmány bemutatja az érintett családok tanulástámogatási gyakorlatainak közös és eltérő elemeit a két időszakra vonatkozóan, és az ezekkel kapcsolatban felmerült főbb problémákat

Social selection step by step: The case of the Early Selective Grammar Schools in Hungary

The article scrutinises the application process and its consequences in terms of educational inequalities in early selective grammar schools in Hungary. The focus is on the almost one-year-long process of preparation for the entrance exams to these grammar schools. Its main aim is to depict how the gradual nature of getting into secondary education intensifies social selection within the educational sector. The analysis is based upon the findings of a mixed method research, of which the results of the two waves of the survey and the consecutive interviews will be analysed. The article provides evidence of successful practices during the preparation process to these schools, as well as evidence of self-exclusion mechanisms for socially disadvantaged families. Overall, the results suggest that the most important selection factors are not the written or oral entrance exams themselves, but the decision to enter and remain in the preparation process, as well as the strategic decisions made by the parents during the preparation process

Az autonómia kormányzása : A rendszerváltás utáni időszak három közoktatáspolitikájának diszkurzív elemzése

Disszertációmban közpolitikák szociológiai elemzésének segítségével a rendszerváltást követő időszak magyar oktatáspolitikai diskurzusának változásait igyekszem bemutatni. Három olyan közpolitikai területet elemzek – a szabad iskolaválasztást, a Comenius minőségbiztosítási programot és az Országos Kompetenciamérést –, amelyek jelentősek mind a magyar közoktatás változásainak megértését, mind szakpolitika és politika viszonyát, mind pedig a klasszikus oktatásszociológia alap-problémáit tekintve. A disszertáció fő célja, hogy a fenti közpolitikák létrejöttének és működésének elemzése révén rávilágítson a közpolitika-alkotás gyakorlati mechanizmusaira és társadalmi jelentőségére. A dolgozat elején felvázolom azokat a főbb kérdéseket és hipotéziseket, amelyek eldöntésére a disszertációban vállalkozni kívánok. Ezt követően azt az elméleti keretet mutatom be, amelynek segítségével a közpolitikák diszkurzív elemzésére teszek kísérletet a disszertációban. Rávilágítok, hogy miféle szemléletbeli elmozdulások érhetők tetten a szociológiai indíttatású közpolitika-elemzésben a klasszikus közpolitikai elemzés műfajához képest. Az elméleti keretek bemutatása után egy-egy részben foglalkozom a vizsgált közpolitikákkal. Ezt követően a Konklúzióban, miután a közpolitikákat néhány alap-dimenzió mentén összefoglalóan összehasonlítom, kisérletet teszek a disszertáció alapkérdéseinek megválaszolására. A disszertáció főszövegét követő Függelékben találhatók az idézett kutatások forrásai, és a disszertációban elemzett adatok felvételének legfontosabb paraméterei is. Reményeim szerint a disszertációban sikeresen bemutatom a közpolitika szociológiájának eszköztárát, amely a hagyományos közpolitikai elemzésnél lényegesen alaposabban képes láttatni a közpolitikák formálódását, a körülöttük zajló viták tétjeit s viszonyukat az uralkodó diskurzushoz. Amellett érvelek, hogy a diszkurzív elemzés képes a közpolitikák társadalmi jelentésére és funkcióira rávilágítani. Hangsúlyozom a vizsgált közpolitikák látens funkcióinak szerepét, s mindezekkel összefüggésben rámutatok a magyar közoktatáspolitika útfüggőségére, s politika és közpolitika viszonyának összetettségére is