Coupling of poly(lactic acid) with a polyurethane elastomer by reactive processing

A segmented polyurethane elastomer (PU) was synthesized in poly(lactic acid) (PLA) melt by reactive processing. The isocyanate component was anticipated to react with the end-groups of PLA resulting in the formation of block-copolymers. The stoichiometry of the functional groups was optimized in the preliminary experiments. Two different processing methods were compared in the further experiments: conventional mixing of PU with PLA (PLA/PU), and reactive blending (PLA-b-PU). The comparison of the structure and properties of compatibilized reactive blends and conventional physical blends clearly shows the benefits of reactive processing. Coupling resulted in a finer dispersion of the particles in the matrix leading to better mechanical properties in the reactive blend. The successful synthesis of PLA-b-PU block copolymers was confirmed by NMR spectroscopy. The isocyanate component was found to react only with the hydroxyl end-groups of PLA, while the formation of amide and acylurea groups was not detected on the carboxyl end

Coupling of poly(lactic acid) with a polyurethane elastomer by reactive processing

A segmented polyurethane elastomer (PU) was synthesized in poly(lactic acid) (PLA) melt by reactive processing. The isocyanate component was anticipated to react with the end-groups of PLA resulting in the formation of block-copolymers. The stoichiometry of the functional groups was optimized in the preliminary experiments. Two different processing methods were compared in the further experiments: conventional mixing of PU with PLA (PLA/PU), and reactive blending (PLA-b-PU). The comparison of the structure and properties of compatibilized reactive blends and conventional physical blends clearly shows the benefits of reactive processing. Coupling resulted in a finer dispersion of the particles in the matrix leading to better mechanical properties in the reactive blend. The successful synthesis of PLA-b-PU block copolymers was confirmed by NMR spectroscopy. The isocyanate component was found to react only with the hydroxyl end-groups of PLA, while the formation of amide and acylurea groups was not detected on the carboxyl end

Structure, properties and interfacial interactions in poly(lactic acid)/polyurethane blends prepared by reactive processing

Polyurethane elastomers are promising candidates for the impact modification of PLA producing blends for example for biomedicine. Poly(lactic acid) (PLA)/polyurethane elastomer (PU) blends were prepared by reactive processing and physical blending as comparison. The blends were characterized by a number of techniques including microscopy (scanning electron microscopy, SEM, and atomic force microscopy, AFM), rotational viscometry, thermal (dynamic mechanical analysis), DMA, and mechanical (tensile) measurements. The analysis and comparison of the structure and properties of physical and reactor blends proved the successful coupling of the phases. Coupling resulted in more advantageous structure and superior mechanical properties compared to those of physical blends as confirmed by morphology, macroscopic properties and the quantitative estimation of interfacial interactions. Structural studies and the composition dependence of properties indicated the formation of a submicron, phase-in-phase structure which positively influenced properties at large PU contents. The results strongly support that reactive processing is a convenient, cost-effective and environmentally friendly technique to obtain blends with superior properties

Kísérletek a közgazdászképzés megújítására a Pécsi Tudományegyetem közgazdaságtudományi Karán

Szerkesztő: Dobay Péter | Cím: Kísérletek a közgazdászképzés megújítására a Pécsi Tudományegyetem közgazdaságtudományi Karán | További szerzők: Szűcs Krisztián; Dobay Péter ; Jakopánecz Eszter; Titkos Csaba; Galambosné Tiszberger Mónika; Csapi Vivien; Bedő Zsolt; Bányai Edit; Kruzslicz Ferenc; Sipos Norbert; Baczur Roland; Kehl Dániel; Mátyás Judit; Budai Eleonóra | Megjelenési adatok: Cultura Oeconomica Alapítvány, Pécs, 2020. | ISBN: 978-963-429-502-0 --- A Közgazdaságtudományi Karon mindig fontosnak tartottuk az innovációt, az adott korban érvényes kihívásoknak való megfelelést, a hallgatóorientált gondolkodást és működést. Az ezredforduló táján „még csak” beszéltünk róla, hogy a fiatal generáció „más”, de pontosan talán nem is tudtuk, hogy miben. Láttuk, persze, hogy az új technológia meghatározza majd a velük való foglalkozásokat, a kommunikációt, de a tantermi munka standardjai érdemben nem változtak. Nyilván voltak már korábban is a tipikustól eltérő megoldások: esettanulmányok, (kis)vállalati programok, stb., de az előadások frontálisak (egyoldalúak…) maradtak és többnyire a gyakorlatokra koncentráltak az atipikus megoldások. Közös volt ezekben, hogy a tartalomra és nem feltétlenül a módszertanra fókuszáltak, ezzel tették gyakorlatorientálttá a képzést, vagy az adott kurzust. Az elmúlt másfél évtizedben azonban ezen a területen is sok minden változott. Átalakult a képzési rendszer, megerősödött az alapképzés, korábban nem látott létszámú évfolyamok jelentek meg, s a külföldi hallgatókkal beáramlott egy másfajta oktatás-kultúra. Ezzel párhuzamosan a hallgatók információszerzési szokásai is jelentősen megváltoztak, hiszen többségében minden azonnal elérhetővé vált az interneten. A kérdés mára már az, hogyan használjuk ki ezeket a lehetőségeket, hogyan vonjuk be a technológiát a mindennapi munkánkba? Gyorsan átálltunk a kurzusokat támogató prezentációkra, de azt nem egységesen látjuk például, hogy ezek az anyagok megoszthatók, megosztandók-e? Beszereztünk olyan eszközöket is, amelyek lehetővé teszik, hogy a hallgatók eszközeik képernyőjét megosszák az órák alatt a többiekkel egy projektoron keresztül. Ezt sajnos, még csak kevesen használjuk ki. Nem úgy a kvízeket, gyors teszteket. Emlékszem, amikor Kehl Dani a Fiatal Oktatók Klubja egyik találkozóján bemutatta a Kahoot-ot. Ennek az eszköznek olyan sikere lett az oktatók körében, hogy egy évvel később a hallgatói képviselők az angol nyelvű képzés Board of Studies meeting-jén már panaszkodtak a „terhelés”, az előre-készülés elvárása miatt. Kellett ehhez persze a Visiting Scholar Program is, amely az elmúlt években több, mint egytucat kolléga észak-amerikai tapasztalatszerzését segítette oktatásmódszertani területen. Merthogy többségünk nem szerzett pedagógiai végzettséget, az oktatásmódszertant egymástól, elöljáróinktól tanultuk, illetve saját magunk fejlesztettük, igazítottuk egyéni stílusunkhoz. Szerencsére, többen hoztak haza az USA-ból és Kanadából olyan közelítéseket, amelyek segítségünkre vannak a jelenben és még a jövőben is. Nem egyszerű, nem magától értetődő az átállás, de mind több Kolléga vágott bele – ahogy ez a kötet is mutatja – és nagyrészt pozitívak a tapasztalatok. Ezért is örültem annak, hogy egy DOBszerdán, a második oktatásmódszertani tréningsorozat meghirdetéséhez kapcsolódóan Dobay profeszszor úr felvetette, hogy a Cultura Oeconomica Alapítvány segítségével kiadható lehetne egy ilyen témájú „tapasztalatgyűjtemény”. Köszönöm mindazoknak, akik részt vettek a kötetben foglalt tanulmányok összeállításában, hogy megosztják tapasztalataikat a Kar közösségével és bízom benne, hogy mindannyian haszonnal forgatjuk majd - még azok is, akik ma még óvakodnak attól, hogy komolyabb változásokat hajtsanak végre a tanteremben alkalmazott módszertani megoldásaikon