Diffusion Processes on Power-Law Small-World Networks

We consider diffusion processes on power-law small-world networks in different dimensions. In one dimension, we find a rich phase diagram, with different transient and recurrent phases, including a critical line with continuously varying exponents. The results were obtained using self-consistent perturbation theory and can also be understood in terms of a scaling theory, which provides a general framework for understanding processes on small-world networks with different distributions of long-range links.Comment: 4 pages, 3 figures, added references, modified Fig. 2 with added data (PRL, in press

A minőségirányítás szerepe a vállalati szervezeti struktúrában

A minőségirányítás filozófiája, gyakorlati kérdései, valamint a bevezetés mindennapi nehézségei napjaink szervezeteinek egyik legfontosabb kérdésévé léptek elô. Egy szervezet esetében a minőségügy összetett feladatrendszer, mely a technikai és irányítási szempontokon túl hatással van a szervezeti struktúrára is. A minőségügy ma már több mint küldetés, sokkal inkább a hosszú távú fennmaradás záloga. A szervezeti struktúrák jellemzőinek összehasonlításával és a minőségügy speciális igényeinek figyelembevételével megállapítható, hogy a szervezeti struktúra megformálását és a minőségügy elemeinek elhelyezését illetően integrált szemléletre van szükségünk

Synthesis of the synchronization of general pipeline systems

The pipeline systems and different subtypes of pipelines are interesting parts of parallel systems in software engineering. That is why it seems to be worth dealing with the possibilities of the specification of the synchronization of these systems. Different methods exist that can be used to synthesize the synchronization of parallel systems based on some kind of specification, but these methods cannot be applied directly for pipeline systems because of some special properties of the pipeline systems and the methods themselves. The method that seems to be the most promising is the method of Attie and Emerson, which is a synthesization method for many similar processes based on a special temporal logic specification. In this paper we give an extension of this method so that the extended method will be able to handle more properties of parallel systems, especially of pipeline systems. We will consider not only linear [8], but general pipeline systems too. Furthermore, we give an abstract synchronization of a general pipeline system

Növényi cirkadián óra-komponensek azonosítása és funkcionális jellemzése = Identification and functional characterization of components of the plant circadian clock

A cirkadián óra egy olyan genetikai alapokon nyugvó mechanizmus, amely képes kb. 24 órás periódushosszú oszcillációk létrehozására és ennek révén különböző életfolyamatok ritmikus szabályozására. Annak érdekében, hogy növényi óra újabb komponenseit fedezzük fel egy genetikai szűrés során cirkadián óra mutánsokat azonosítottunk Arabidopsisban. Genetikai térképezés majd az azt követő összehasonlító szekvenálás révén kimutattuk, hogy a mutánsok több, mint fele már ismert óragének új alléljeit reprezentálja. E mutánsok jellemzésével fontos új adatokhoz jutottunk több órafehérje funkcióját illetően. További 3 mutáció pozícióját mintegy 55-75 kbp kiterjedésű szakaszokra szűkítettük, amelyek szekvenálása folyamatban van. Mivel ezek a kromoszóma szakaszok nem tartalmaznak ismert óragént, a mutációk az óra új komponenseit érintik. A projekt legjelentősebb eredménye a lip1 (light insensitive period 1) mutáns azonosítása és jellemzése. Vad típusú növényekben az oszcillátor periódushossza függ a megvilágító fény intenzitásától: minél erősebb a fény, annál rövidebb a perióduszhossz. Kimutattuk, hogy a LIP1 fehérje alapvetően szükséges ehhez a szabályozáshoz, mivel hiányában a periódushossz minden fényviszony mellett azonos. Megállapítottuk, hogy a LIP1 gén egy funkcionális kis GTP-kötő fehérjét kódol, amely közvetett módon pozitívan szabályozza a GIGANTEA óragén transzkripcióját és feltehetően e kapcsolat révén hat az oszcillátor működésére. | Circadian clocks are genetic circuits capable of producing oscillations with ~ 24h period length and rhythmically regulating different biological processes. To learn more about the oscillatory mechanism of the plant circadian clock, we performed a genetic screen in Arabidopsis and identified several circadian mutants. Genetic mapping followed by comparative sequencing demonstrated that more than half of the mutants represent novel mutant alleles of known clock genes. Analysis of these new mutants provided valuable and novel data on the complex function of several clock proteins. Position of 3 additional mutations was delimited to 55-75 kbp regions, which are being sequenced. As these regions do not contain any known clock genes, the mutations must affect novel components of the clock. The most significant outcome of the project is the identification and characterisation of the lip1 (light insensitive period 1). In plants, there is an inverse relationship between the circadian period length and the intensity of the light: the period shortens with increasing light levels. LIP1 protein plays an essential role in this regulation, as the period length in lip1 is independent of light intensity. We isolated the LIP1 gene and demonstrated that it encodes a functional small GTP-binding protein. We showed that LIP1 positively regulates the transcription of the clock gene GIGANTEA that could be the mechanism by which LIP1 affects the function of the plant clock

Potential energy surfaces of charge transfer states

In this paper the potential energy curves of charge transfer (CT) electronic states and their interaction with local ones have been investigated. Besides the global view of these curves, special attention has been paid to the region of the crossing and the infinite separation limit. It was found that triple excitations are needed to accurately describe potential energy surfaces of CT states. Among the cheaper variants, both STEOM-CCSD and CCSD(T)(a)* methods are promising in this respect. The somewhat larger error of CCSD for CT states can be explained by its size extensivity error and the overestimation of the asymptotic excitation energy. Second order approximations are not advantageous for the error cancellation, in fact CC2 is much worse for CT states than any other method investigated here. The results also show that the location of the (avoided) crossings of local and CT states depend very much on the accurate description of the CT states. Failure to describe this topology might affect dynamics, and a warning, in particular in case of CC2, should be issued if CT states play a role in the physics of the problem

Lean menedzsment alkalmazása szolgáltatóvállalat esetében

A szerzők tanulmányukban a különleges igényekre adott válaszok közül a lean termelési filozófia nyújtotta megoldásokkal és szemléletmóddal foglalkoznak. Sokan a lean (karcsúsítás) alapjának a Toyota termelési rendszerét tartják, amely sok évtizedes tapasztalatokból és elszánt javítási szándékból nőtte ki magát, mely a gyakorlatban is bizonyított. Az elnevezés kissé félrevezető, hiszen azt lehet gondolni, hogy mindenképpen valami csökkentésről, dolgok elhagyásáról van szó, ám a karcsúsítás főleg a feleslegekre és a költségekre (veszteségekre) vonatkozik, bár sokszor a technológia átláthatósága is javul. Ez utóbbi azonban, nem szükségszerű. Szintén nem egyértelmű, hogy a technológiai alapokon nyugvó koncepció a szolgáltatásokban is beválna-e. A menedzsmentágazat ez utóbbi területe azonban az elmúlt időszakban rohamos fejlődésnek indult, és ma már egyre többen használják az ún. lean office fogalmát is, bizonyítva az elképzelés megalapozottságát. Damrath (2012) szerint a szolgáltatások esetében a lean alkalmazása terén a fő kihívás az, hogy hiányoznak a széles körű alkalmazási referenciák. Arfmann és Topolansky (2014) szerint olyan különbségek vannak a termelés és a szolgáltatások között, hogy az is kérdéses és újragondolást igényel, hogy az alkalmazási kísérleteket leannek lehet-e nevezni. Anélkül, hogy a szerzők csatlakoznának ehhez a vitához, tanulmányukban egy esettanulmány keretében mutatják be, hogy a lean gondolkodás segítségével hogyan lehet javítani egy vizsgált szolgáltatási folyamaton

A növényi cirkadián óra beállításának molekuláris mechanizmusa = The molecular mechanism of entrainment of the plant circadian clock

A növényi cirkadián óra magját, más eukariotákhoz hasonlóan, az ún. óragének alkotják, amelyek egymás működését szabályozva egy önfenntartó, mintegy 24 órás ritmust alakítanak ki saját kifejeződésük szintjén. Az óra számos alapvető életfolyamat napszakos megjelenését szabályozza, így fontos, hogy az óra működése összhangban legyen a valós idővel. A beállítás során jön létre ez az összhang. A legfontosabb beállító külső jel a fény, amelynek intenzitása hűen követi a napszakok váltakozását. Munkánk során azt vizsgáltuk, hogy a fény milyen molekuláris mechanizmusok útján állítja be az óra fázisát. Kimutattuk, hogy a fénypulzusok által kiváltott elsődleges változás bizonyos óragének transzkripciójának tranziens indukciója, amelyet passzív módon követ az adott fehérjék mennyiségének emelkedése, ami végül az óra fázis-csúszását eredményezi. Mutánsok vizsgálatával megállapítottuk, hogy egyes óragének indukciója pozitív, ill. negatív módon szabályozza az óra fényre adott válaszának erősségét. Megállapításunkat egy új indukciós rendszer felépítésével és alkalmazásával is igazoltuk, melynek segítségével egyedei óragének tranziens indukciójának hatását vizsgálhattuk. Elsőként bizonyítottuk, hogy az UV-B fény a látható fényhez hasonló mechanizmus útján állítja be az órát és igazoltuk, hogy az óra fázisfüggő módon gátolja egyes UV-B válaszok megjelenését. Azonosítottuk a fitokróm B fotoreceptor azon doménjét, amely a fényjeleket közvetett módon az órához (óragénekhez) továbbítja. | Circadian clocks are biochemical timing mechanisms providing temporal regulation to a wide range of molecular and physiological processes so that these processes are scheduled to the most appropriate time of the day/night cycle. In plants the central oscillator relies on transcriptional/translational feedback loops operated by the clock genes/proteins. The central oscillator is synchronized to the day/night cycle mainly by light signals (input), whereas the rhythmic signal from the oscillator is relayed via the output pathway. In this project, we have investigated the molecular mechanisms, by which light signals reset the clock. We showed that the primary effect of light signals is the transient transcriptional activation of certain clock genes, followed by concomitant increase in protein levels leading to phase shifts of the clock. Analysis of clock mutants led to the identification of clock genes, whose induction represent positive or negative effects on the magnitude of the phase response of the clock. This was verified by the use of a novel gene expression system allowing separate induction of single (clock)genes. We have demonstrated first that UV-B light resets the clock through the same mechanism as visible light does, and provided evidences that the clock inhibits certain UV-B responses in a phase-dependent manner. Moreover, we identified the particular domain of the phytochrome B photoreceptor that relays resetting signals towards the clock

Természetes alapanyagú geotextíliák hatása a talaj nedvességviszonyaira

A meredek lejtőket, töltéseket, rézsűket sújtó erózió elleni védekezés egyik lehetőségét a geotextiliák használata jelenti. Ezen „talajvédelmi eszközök” anyagminőségüket tekintve szintetikusak és szerves alapanyagúak lehetnek. Ez utóbbi típus egyik fő erényének a viszonylag gyors lebomlást tartják. Megfigyelések szerint, hazai körülmények között ez a természetes lebomlási folyamat néhány hónaptól kezdve több éven keresztül tartó folyamat lehet. A geotextiliák alkalmazása nemcsak a talajpusztulást gátolhatja hatékonyan, de hatással van a talajok vízháztartására is. A szerves alapanyagú geotextíliák használatának ezen túl társadalmi-gazdasági hatása is lehet, különösen a harmadik világ legelmaradottabb térségeire nézve. Az Európai Unió 6. Keretprogramja a BORASSUS projekt támogatásával olyan szerves alapanyagú geotextiliák környezetünkre gyakorolt hatásainak vizsgálatához járul hozzá, amelyek elterjedése a fejlődő és harmadik világbeli országok hátrányos helyzetű lakosai számára teremthetne a jelenleginél biztosabb megélhetést a geotextiliák előállítása és exportálása által. E projekt keretében az MTA FKI kutatócsoportja Borassus aethiopum pálmalevél, illetve juta alapanyagú geotextíliák hazai alkalmazási körülményeit vizsgálja

Hogyan készül? : tartályok, berendezések és rendszerek készítése a gyógyszer- és élelmiszeripar számára

2019-ben, amikor egy átlagos vásárló ellátogat egy szupermarketbe, nem az az első gondolata, hogy vajon a kezében tartott csoki vagy joghurt hogyan, milyen technológiával, milyen körülmények között lett előállítva, mert az esetleges fizikai szükséglete felülír minden további filozofálást a megvásárolni kívánt termékről. Ezzel szemben, ha megvásároljuk a különböző gyógyszeripari termékeket, melyeket már különféle bevonatokkal látnak el, hamarabb eszünkbe jut az, vajon hogyan készült? Tanulmányunkban egy hazai vállat gyártási folyamatába nyerhetünk bepillantást, ahol megvizsgáljuk azt, hogy milyen minőségbiztosítási tanúsítványok vannak érvényben, hogyan történik a gyártás és mi az alapja (push vagy pull). Kutatásunk rávilágít arra, hogy az évek során milyen technológiai újítások történtek a vállalatnál, valamint melyek azok, amiket még alkalmazni terveznek. Megvizsgáljuk, hogyan kerüli el a vállalat a gyártás előtt, alatt és után keletkező veszteségeket, illetve a keletkezett selejtet hogyan kezeli. In 2019, when an average customer visits a supermarket, it is not his first idea to know how, by what technology, and under what circumstances the chocolate or yogurt what he has in his hand, has been made, because his potential physical need overrides any further philosophy about the product he wants to buy. On the other hand, if we buying different pharmaceutical products that are already covered in different coatings gives you a quick idea of how it was made? In this study we can look at the manufacturing process of a domestic company, where we examine what quality assurance certificates are in place, how they are manufactured and what they are based on (push or pull). Our research sheds light on what technological innovations the company has made over the years and what they are planning to implement. We look at how the company avoids losses before, during and after production, and how waste is treated