A konzervipari termékek és a konzervek fogyasztói értelmezése = Consumers' definition for canned foods and canned food industrial products

A „konzervipari termék” és a „konzerv” fogalmának meghatározására korábban több oldalról történtek kísérletek. Létezik iparági és minåségügyi szempontból történå meghatározása. Ugyanakkor megítélésünk szerint egyik fogalom sem képes a termékkört tökéletesen lefedni, ezért a fogyasztókat hívtuk segítségül annak érdekében, hogy érzéseik és meglátásaik alapján próbáljanak új fogalmi meghatározásokat adni és az egyes termékkörökrål döntsék el, valóban „konzervipari termékek”-rål, illetve „konzervek”-rål beszélünk-e. A kutatás során fókuszcsoportos beszélgetéseket készítettünk két helyszínen. A fogyasztók által adott fogalmi meghatározásokat összegezve a „konzervipari termékek”-et a legteljesebben a következå fogyasztói meghatározás írja le: „a konzervipar által elåállított, hosszan eltartható, tartós élelmiszerek, melyeket fémdobozban, üvegben, tubusban kínál, zöldség, gyümölcs és hús alapanyagokból készít”. Fontos információt jelent, a „konzerv” önálló fogalmi meghatározása, mely szerint a konzerv: „olyan élelmiszer, amelynek a tartósítása fémdobozban történik és hosszan eltartható”. There have been several trials to define the notions “canned food industrial product” and “canned food”. Definitions exist both from industrial and quality sides. However, we think that neither of these definitions are able to cover the product groups properly that is why consumers were invited to try to define new notions using their emotions and views and to decide about the different product-groups whether they belong to “canned food industrial product” or “canned food”, or neither of them. During the research focus-group interviews have been made in two locations. Summarising the answers of the consumers, the “canned food industrial product” is best defined by the following: “non-perishable, long-lasting foods made by the canned food industry, sold in tins, jars, tubes, and made from meats, vegetables and fruits”. The separate definition of “canned food” is important information, according to which “canned food is long-lasting food that is preserved in tins”

Gazdasági döntések modellezése = Economic Decision Models

A kutatás legfontosabb eredményei a többségében angol nyelvű referált folyóiratcikket tartalmazó közleményjegyzék 54 tételében jelennek meg, itt néhány témát emelünk ki. A többszempontú döntési problémák megoldásánál az AHP módszertannál felmerülő becslési és inkonzisztencia problémákra adtunk új megoldásokat. A döntéstámogatási alkalmazások során az ökológiai, környezeti és humán információk integrálására adtunk modell-javaslatot. Elemeztük a levegőszennyezés modellezését és játékelméleti modelleket alkalmaztunk klímaváltozási tárgyalásokkal kapcsolatosan. A nemlineáris programozással foglalkozó kutatások során új, hatékony módszereket vezettünk be a feladatok struktúráinak felismerésére és a redundancia kiszűrésére. Valószínűséggel korlátozott lineáris programozási feladatot oldottunk meg és vizsgáltuk a módszer konvergenciáját különböző eltérésfüggvények esetében. A globális optimalizálás témakörében például Stiefel sokaságon történő optimalizálásra adtunk új eredményeket. A statisztikai elméleti munkák és alkalmazások során elemeztük a biztosítási üzletág fejlődési tendenciáját egyes európai országokban. Egy másik kutatás az 1990-es évek nyugdíjreformja és a hosszabbodó várható élettartam miatt bekövetkező csökkenő halálozás hatását vizsgálja a három pilléressé alakított nyugdíjrendszer stabilitására. Ebbe a sorba tartoznak azok a legújabb cikkek, amelyek a magánnyugdíjak közötti választásról, illetve a magyar öngondoskodás sajátosságairól szólnak. | The most important results of our research can be found in the 54 items of the publication list. We can mention only a few of them here. In the area of multiattribute decision making we applied new approaches to solve estimation and inconsistency problems in AHP. A new model was proposed to integrate ecological, environmental and human information in decision support systems. Other applications have been introduced using air-pollution modeling. Climate change negotiations were analyzed with the help of game-theoretic models. In the field of nonlinear programming new, efficient methods have been introduced to recognize the structure of a given problem, and to eliminate redundancy. A probability constrained linear programming model was solved, and we analyzed the convergence of the method with different distance functions. Global optimization problems on Stiefel manifolds have also been investigated. One of the results in our theoretical and empirical statistical work was the analysis of the development trends in the insurance industry in Europe. An other research was focusing on the impact of the pension reform of the 1990?s and the declining mortality rate (due to the longer expected lifetime) to the new three-pillar pension system. Our latest publications deal with the choice among private pension funds, and with the specifics of the Hungarian self-insurance

The socio-economic force field of the creation of short food supply chains in Europe

It is a clear contradiction that while, on a verbal level, there is a mushrooming of declarations on the importance of a specific form of circular economy and short supply chains in sustainable rural development, these systems hardly exist in the new member states of the European Union (EU). The current article offers a possible explanation for this paradox and suggests some policy measures to enhance the role of these systems. Applying the approach of institutional economics and force field theory, and based on expert estimations from ten EU member states using the MACTOR method, the authors determined the influence-dependence relations between relevant actors and the actor-goal connections in the socio-economic systems relevant to short supply chains in EU member states. It was proven that in the new member states of the EU the considerable cost-efficiency advantages of global supply chains paired with the high level of influence of multinational trading companies are, in most cases, more important factors than sustainable development. The relatively low propensity to pay for local products on the part of the population of new EU member states further decreases possibilities for short supply chain development. The concluding remarks also include suggestions for policy makers

Predicting food consumer and customer behavior

The aim of our research was to examine the comparability of food consumption patterns. Using the Random Forest method, we conducted pairwise comparisons on a representative sample of food customers from 6 countries. To carry out the prediction, factor and cluster analysis were performed and three clusters ("simplicity seekers", "demanding" and "practical housewives") were distinguished. In the analysis, the algorithm was applied to food shopper respondents in one country and the accuracy of the algorithm was tested in the other countries. Our results also further clarify the differences and similarities in food consumer behaviour across the 6 countries. Our results show that the Danish food consumption pattern is the most predictable. In particular, the responses of British, American and New Zealand respondents are the most suitable. It can also be seen from our results that geographical proximity does not necessarily give a country sample a good predictive ability. Finally, we have shown the homogenising effect of technology and social media use on food consumption and purchasing behaviour

Miért nem eszik több halat a magyar? – Egyes halfogyasztást befolyásoló tényezők vizsgálata

A magyarországi lakosság halfogyasztását befolyásoló egyes tényezők vizsgálata érdekében végzett fogyasztói megkérdezés eredménye szerint a fogyasztók hal-fogyasztását hátráltató szempontok közül kiemelkednek a következők: „kellemetlen a halak szálkatartalma”, „a hal feldolgozása otthon sok munkát igényel”, „nem értek jól a halakhoz”. Az érzékelt kockázattípusok szerint csoportosítva a fogyasztói megkérdezés során vizsgált tényezőket, több mint 1000 fő válaszait összesítve megállapítható, hogy a halfogyasztásra vonatkozó döntést elsősorban funkcionális kockázatok befolyásolják. Emellett nem hagyható figyelmen kívül a fizikai, a pénzügyi és a pszichológiai (kellemetlen emlék vagy érzékszervi tapasztalat) kockázatok szerepe sem, míg a társadalmi kockázatok a leginkább elhanyagolhatók. Elemzésünk rávilágított arra is, hogy a fogyasztás gyakoriságának növekedésével egyidejűleg valamennyi vizsgált funkcionális, társadalmi, pszichológiai és pénzügyi kockázat fogyasztói észlelése csökken, a fizikai kockázatoké viszont érdemben nem változik. Ezek alapján kijelenthető, hogy a haltermékekhez kapcsolódó marketingtevékenység során indokolt a fogyasztók szegmentálását a fogyasztás gyakorisága alapján végezni, mert a halat különféle rendszerességgel fogyasztók más problémákat és más súllyal érzékelnek. Ugyanez szükségtelenné válik abban az esetben, ha a termékfejlesztés a haltermékek fizikai kockázatainak csökkentésére irányul. Megállapítottuk továbbá, hogy a nők a funkcionális, a fizikai, a pszichológiai és a pénzügyi kockázatcsoportokat nagyobb problémaként észlelik, mint a férfiak. Kivételt a társadalmi kockázatok jelentenek, amelyeket hasonlóan érzékel mind a két nem. Azaz a haltermékek fogyasztásának társadalmi kockázatait csökkentő termékfejlesztőknek nem érdemes a nemek szerinti szegmentációt választaniuk. Végül az egyes korcsoportok vizsgálata alapján leszögezhető, hogy a termékfejlesztés során különös figyelmet indokolt fordítani a 18–25 év közötti és az 55 év feletti korosztályra, tekintettel arra, hogy e csoportokat érintették a legintenzívebben az egyes kockázattípusokban felsorolt problémák. = According to the results of a consumer survey which investigated the factors influencing the consumption of fish by the Hungarian population, among the reasons for low fish consumption the following are the most important: ‘the bones in fish are unpleasant’, ‘preparing fish at home needs a lot of work’ and ‘I am not well informed about fish’. Grouping the factors which were investigated in the consumer survey according to the perceived types of risk, based on the answers of more than 1000 respondents, it can be stated that the decisions concerning fish consumption are influenced primarily by functional risks. Others which cannot be ignored are physical, financial, psychological (unpleasant experience or sensory qualities) risks, while social risks are the least important. Our analysis highlighted that while by the increase in consumption, the consumer perception of all the examined functional, social, psychological and financial risks gradually decreased, physical risks did not change essentially. Based on these findings it can be stated that during marketing activity related to fish products, consumer segmentation is reasonable, based on the quantity of consumption, because consumers with different fish consumption activities experience different barriers and do not experience these barriers to the same extent. However, those product developers which are reducing the physical risks of fish consumption should not use the segmentation based on the scale of consumption. Women perceive functional, physical, psychological and financial types of risk as more significant barriers than do men. The exceptions are social risks, which are perceived similarly by both genders. Those product developers which are reducing the social risks of fish consumption should not use the segmentation based on gender. From the research on age groups it can be ascertained that, during product development, special attention should be paid to consumers aged between 18 and 25 and over 55 years old, given that these groups are affected most intensively by the barriers listed in the different types of risk