A mérőeszköz-bővítéstől a tesztelési folyamat vizsgálatáig: számítógépes tesztelés nagymintás nemzetközi vizsgálatokban

Napjainkban világszerte ugyanazon kérdésekre más-más hangsúlyokkal keresik a válaszokat kutatók, oktatásügyi szakemberek és pedagógusok egyaránt: a folyamatosan változó világ és környezet hogyan hat az oktatásra, illetve milyen készségeket és képességeket kell az egyénnek elsajátítania a mindennapi boldoguláshoz, sikerhez (Trilling és Fadel, 2009). Ennek oka, hogy a 21. században megjelenő technológiai innovációkhoz való hatékony alkalmazkodás érdekében számos új készségcsoport (például digitális média műveltség) elsajátítása vált szükségessé. Ugyanakkor sok olyan készség, képesség, illetve kompetenciaterület azonosítható (például kritikai gondolkodás, problémamegoldás), amelyek az elmúlt században éppoly relevánsak voltak, mint napjainkban, azonban elsajátításuk módja, valamint hétköznapi alkalmazásuk dinamikusan változik (Partnership for 21st CenturySkills, 2009). Ezeket a javarészt a tudományos-technológiai forradalom hatásainak szükségszerű „melléktermékeként” létrejövő, illetve megújuló készségeket, kompetenciákat a szakirodalom „21. századi készségek” vagy „21. századi kompetenciák” gyűjtőfogalom alatt tömöríti (Partnership for 21st CenturySkills, 2009)

Az amerikai pedagógiai kutatás múltja és jelene. Az amerikai neveléstudományi kutatók szövetsége 2011. évi konferenciájának tükrében

A 20. század elején az Amerikai Egyesült Államokban a pedagógia – reflektálva a közoktatás igényeire – gyors fejlődésen ment keresztül. Mi sem jelzi ezt jobban, minthogy a vezető egyetemeken egymás után alakultak a pedagógiai fakultások, s a kutatói közösség tagjai 1916- ban – más tudományok képviselőihez hasonlóan – létrehozták saját tudományos szervezetüket, az American Educational Research Associationt (Amerikai Neveléstudományi Kutatók Szövetsége, AERA). A szövetség tagjai úgy vélték, a pedagógia mint önálló empirikus társadalomtudomány vezető szerepet játszhat az amerikai közoktatás megreformálásában, ezen keresztül részt tud vállalni a társadalmi problémák feloldásában. A neveléstudomány kutatóit tömörítő legnagyobb szervezet múltja szorosan egybefonódik az amerikai neveléstudományi kutatás történetével, hiszen – idézve Solla de Price-t (1979) – a tudománnyá válás feltétele a tudományos közösség kialakulása, kutatási eredményeinek tudományos fórumokon történő rendszeres megvitatása

Iránytű az olvasástanítás fejlesztéséhez

Az amerikai Nemzeti Neveléstudományi Akadámia (National Academy of Education) 2005-ben kiadott – magyarul nem elérhető – Segédkönyv az olvasástanításhoz: avagy a tanárok felkészítése egy változó világ kihívásaira [Knowledge to Support the Teaching of Reading: Preparing Teachers for a Changing World] című könyve mérföldkőnek tekinthető az olvasás-szövegértés fejlesztésének kutatásában. A könyv szerzői arra vállalkoztak, hogy több évtizedes kutatómunka eredményei alapján rávilágítsanak a tengerentúli tanárképzés hiányosságaira, illetve egy elméleti és gyakorlati elemek kiegyensúlyozott elegyéből álló módszertani tudásbázist kínáljanak a tanulók olvasási képességének fejlesztéséhez, valamint ajánlásokat fogalmazzanak meg a tanárképzés reformjához

Audio Feedback in ESL/EFL Writing Contexts: A Review of the Literature

Over the past two decades, multiple empirical studies have examined how teacher audio feedback works in EFL/ESL writing courses. This review explores instructor audio feedback studies in higher education writing contexts. Seventy empirical studies were identified in literature searches published between 2000 and 2022 in several academic databases. Then, based on exclusion and inclusion criteria, thirteen relevant studies were reviewed. The results indicate that interest in instructor audio feedback research has risen since 2000. This overview presents what empirical studies on teacher audio feedback in L2 writing courses aimed to find out, how they were conducted, and what they found. As many research designs and findings were underexplored, more studies are required to investigate this feedback type to benefit L2 writing learning and teaching and enrich studies on audio feedback practices. The gaps identified in the selected studies offer ideas for future explorations of teacher audio feedback in L2 writing contexts