University of Szeged

Híves Csongor

FOLKLORISZTIKA, TÖRTÉNETI NÉPRAJZ37. OTDK · HUMÁN TUDOMÁNYI SZEKCIÓ160 161A PIROS CSIZSMÁS MENYECSKE: EGY PALÓCFÖLDI HIEDELEMALAK VIZSGÁLATAKulcsszavak: hiedelemtörténet; néphit; palóc; tündér; hiedelemalakDolgozatom alapját a magyar folklorisztika számára egy korábban szinte ismeretlen hiedelemalak, a piros csizsmás menyecske adta. Az alak véletlen felfedezését inten-zív gyűjtő és kutatómunka követte, melynek eredménye 11 a Középső Ipoly-men-tén gyűjtött hiedelemszöveg. Célom a piros csizsmás menyecske betagolása volt a magyar néphit hiedelemlényeinek rendszerébe. Elemzéseim során ennek érde-kében azt egyéb hiedelemalakokkal vetettem össze és állapítottam meg a szépasz-szony korábban észak-magyarországi menyecskének nevezett hiedelemalakokkal való egyezését, melyekhez sorolva azok palócföldi elterjedése alapján létrehoztam a „palóc menyecske” kategóriát.Dolgozatom folklorisztikai problémáva emeli a Középső Ipoly-mente ezen sajátos néphit alakját, továbbá későbbi, akár interetnikus kutatások számára teremti meg kiindulásként szolgáló összegzést.HÍVES CSONGORNéprajz BA, 5. félévEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Témavezető:Dr. Ilyefalvi Emeseadjunktus, ELTE BTKNÉPMESEI ELEMEK A HAGYOMÁNYOS TIBETI BUDDHISTA OPERÁK SZÖVEGEIBENKulcsszavak: Tibet; opera; népmese; buddhizmus; hagyományőrzésA „Népmesei elemek a hagyományos tibeti buddhista operák szövegeiben” című pályamunka végig kíséri a rendkívül sokszínű és a tibeti kulturális identitás megőr-zése szempontjából egyedülálló tibeti táncos zenedráma útját, bemutatja az operák történeteiben fellelhető jellegzetes buddhista és népmesei motívumokat, illetve a világ legendáiból, mondáiból ismert archetípusokat. Kísérletet tesz arra, hogy fel-tárja, milyen hasonlóságok és párhuzamok mutathatók ki a tibeti operák történetei-ben fellelhető népmesei motívumok és az egyetemes népmesekincs között.Dolgozatom egy olyan témakört tanulmányoz, amely az előadóművészetek, a  filológia, a nyelv és a néprajz határán helyezkedik el. Jelen pályamunka egyelőre a kutatómunka kezdeti fázisának eredményeit kísérli meg bemutatni, a témában elér-hető szakirodalom feltérképezése, tibeti előadóművészekkel való kapcsolatfelvétel, illetve a tibeti operatörténetek és a buddhista és egyetemes népmesei motívumok összehasonlítása révén, abban a reményben, hogy ez a kutatás a jövőben folyta-tódhat. A végső célom az lenne, hogy kutatásom az elkövetkező években feltárja, az operatörténetek buddhista és egyéb népmesei elemeinek nemzedékről nemze-dékre történő áthagyományozása miként segítheti a világban elszórt tibeti közössé-geket kulturális identitásuk megőrzésében. HOLLÓS JUDIT KATALINBuddhista tanító MA, 2. félévA Tan Kapuja Buddhista FőiskolaTémavezető:Dr. Kuzder Ritafőiskolai tanár, TKBF

Hungarian

A piros csizsmás menyecske: egy palócföldi hiedelemalak vizsgálata : [absztrakt]

Horváth Patrícia

HONFOGLALÁSKOR ÉS KÖZÉPKOR RÉGÉSZETE37. OTDK · HUMÁN TUDOMÁNYI SZEKCIÓ224 225SZÁDVÁR TERÜLŐMUSTRÁS KÁLYHACSEMPÉINEK VIZSGÁLATAKulcsszavak: terülőmustra; kályhacsempe; habán; archeometriaDolgozatomban Szádvár várának 2009–2023 között zajló feltárásai során előkerült terülőmustrás kályhacsempéivel foglalkoztam. A  leletanyag részletes vizsgálatát követően összesen hét csoportot tudtam egyértelműen elkülöníteni, mely darabok váron belüli szórtsága, valamint töredékessége nem könnyítette meg az azonosítá-sukat. Egy korábbi munkám során egy jól keltezhető rétegből származó terülőmust-rás, zöldmázzal fedett, egy kályhához tartozó együttessel foglalkoztam ugyancsak Szádvárról, melyet több szempont figyelembevételével kötöttem habán mesterek-hez. Már ekkor feltűnt, hogy milyen problémás és kérdéses témába fogtam bele, s hogy a habánokhoz való köthetőség nagyon összetett. Elsősorban ebből az indít-tatásból gyűjtöttem fel a vár zöldmázzal fedett kályhacsempéit, hogy megvizsgál-jam a habán hatás jelenlétét a váron belül, s a róluk alkotott képet esetleg bővíteni tudjam. Az anyagról elmondható, hogy a Miskolci Mihály műhelykör egyes elemeit hordozza, valamint habán hatást is mutat. A témakör kapcsán igyekeztem a habánok két legnépszerűbb típusának számító csempéin túl felgyűjteni a többi nekik tulaj-donított darabot, s hangsúlyozni a habán és a magyar fazekasok egymásra hatásá-nak a figyelembevételét. A szakirodalmi adatokon túl archeometriai vizsgálatokkal is kiegészült a kutatás, mely izgalmas eredményeket hozott.HORVÁTH PATRÍCIARégészet MA, 5. félévSzegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Témavezető:Dr. habil. Wolf Máriacímzetes egyetemi tanár, SZTE BTKKÉSŐ ÁRPÁD-KORI NEMESI VÁRAK AZ ESZTERGOMI JÁRÁS TERÜLETÉNKulcsszavak: Várak; Mikroregionális; Komplex; RoncsolásmentesAz Esztergomi járás területén található késő Árpád-kori nemesi várak közül két lelő-helynek, Dömös-Árpádvárnak és Leányvár-Kolostorhegynek az esettanulmányain keresztül mutatom be a régióban folyó komplex várkutatás sajátosságait. Az erős-ségek roncsolásmentes és hagyományos régészeti módszerekkel történő vizsgálata számos új adattal bővítette ismereteinket a várak történetéről és a tájban betöltött szerepükről. A két lelőhely és közvetlen környezetük vizsgálata mellett mikroregioná-lis szinten is elemzésére kerültek. Az összetett vizsgálatnak köszönhetően – melybe a középkori településhálózat, az úthálózat és a birtokviszonyok analízisére is sor került – átfogó képet kaphatunk az esztergomi királyi központ vonzásában fekvő 13–14. századi nemesi várak és a terület középkori arculatáról.JÁMBOR KEVE BOTONDRégészet MA, 3. félévPázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Témavezető:Dr. Langó Péteregyetemi docens, PPKE BTK

Szádvár terülőmustrás kályhacsempéinek vizsgálata : [absztrakt]

Németh Lilla

RÓMAI KOR ÉS NÉPVÁNDORLÁSKOR RÉGÉSZETE37. OTDK · HUMÁN TUDOMÁNYI SZEKCIÓ210 211VALENTIANUS BRIGETIOBAN. A 370-ES ÉVEK ESEMÉNYEINEK RÉGÉSZETI AZONOSÍTÁSA PANNÓNIÁBANKulcsszavak: Valentinianus; apszis; Brigetio; kvádok; AmmianusA témám az Ammianus Marcellinus által leírt 370-es évek első felében történt ese-menények régészetileg való azonosításáról szól. Lehetőség van I. Valentinianus csá-szár határerődítési és bővítési politikájának vizsgálatára. A barbaricumi erődépítke-zések által kiváltott kvád-szarmata támadás útvonalára és az érintett területeinek, nagyvonalú lehatárolására. Emellett megállapítható I. Valentinianus büntetőhadjára-tának a helyszíne és Savariában lévő téli szállása is. 2017-18-ban a Komárom-Szőny/Brigetio Stadion út lelőhelyen feltárt apszisos épület pedig az a hely lehetett, ahol I. Valentinianus fogadta a kvád követeket és meghalt. Feltehetőleg II. Valentinianust is itt kiáltották császárrá.NÉGYÖKRŰ TIBORRégészet MA, 1. félévEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Témavezető:Bartus Dáviddocens, dékán, ELTE BTKBRIGETIO KELETI KULTUSZAIKulcsszavak: brigetio, orientális istenek, római régészet, anatólia, egyiptomAz OTDK dolgozatomban Brigetio legiotáborának, táborvárosának, és polgárváro-sának kutatásának egyik megoldatlan kérdésével, az orientális istenek helyzetével foglalkoztam. A Severus-korban nagy számú leleten és feliraton megjelenő egyip-tomi, szír, anatóliai, és perzsa istenek idáig nem voltam rendszerezve vizsgálva. A keleti lakosság szerepe ezen kultuszok megvalósulásában szintén csak említé-sekre volt korlátozva.A korábban kiadott, ezen kultuszokkal összefüggésbe hozható anyag teljes fel-kutatása, majd a leletanyag Katalógusba (mely a dolgozat Kiegészítő dokumen-tuma) szervezése után azt istenenként haladva elemeztem, és válaszokat adtam a velük kapcsolatos legfontosabb kérdésekre, kiemelt szerepet fordítva az epigráfiai névanyagra, és az abból levonható következtetésekre a dedikációkhoz köthető sze-mélyes etnikumát illetően. A dolgozatban röviden bemutatom az egyes keleti régiók isteneihez tartozó leleteket, majd azok elemzése képezi a dolgozat magját.Az alábbi kultuszokat azonosítottam Brigetióban: Serapis, Iupiter Serapis; Ízisz, Ízisz-Fortuna, Ízisz-Démétér; Harpocratés; Osiris; Thot, Thot-Mercurius; Hermanubis; Sol Elegabalus Ammudatis; Apollo-Daphneus; Baltis; Iupiter-Dolichenus; Mithras és a Dadophoroi.A kutatásom fontos módszerét jelentette az epigráfiai, kiemelten a névvizsgálat, melynek segítségével azonosítottam a dedikáló szeméyek etnikumát, azt, hogy azo-nosíthatóak-e keleti eredetűként.NÉMETH LILLARégészet BA, 5. félévEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Témavezető:Juhász Lajosadjunktus, ELTE BTK

Brigetio keleti kultuszai : [absztrakt]

Baranyi Hanna

SZÍNHÁZTUDOMÁNY37. OTDK · HUMÁN TUDOMÁNYI SZEKCIÓ46 47AISZKHÜLOSZ A KORTÁRS SZÍNPADRA LÉPKulcsszavak: Aiszkhülosz, kortárs, adaptáció, Tarnóczi, TompaAiszkhülosz Leláncolt Prométheuszát magyar nyelvű színházak a Kádár-kortól kezdő-dően rendszeresen játszották, azonban a tragédiából 1996 után csaknem két évtize-dig nem készült új előadás. Miután 2014 óta tíz év alatt közel annyi előadás született, mint az azt megelőző ötven évben, releváns az adaptációk vizsgálata.Kutatásom célja feltárni, milyen módokon adaptálható a tragédia a kortárs vilá-gunkra. Ennek vizsgálatához az utóbbi tíz év előadásai közül a két kőszínházi közegben született és rendszeresen játszott, így legjobban dokumentált feldolgozást veszem alapul (Tarnóczi Jakab [r.], Leláncolt Prométheusz, Katona József Színház, 2018; Tompa Gábor [r.], Prométheusz’22, Kolozsvári Állami Magyar Színház, 2022); mivel mindkét előadás lehmanni értelemben vett „metaforikus rendezés”, így az előadás elemzés során rendszeresen kitérek a megkerülhetetlen tragédiaszöveggel való párhuzamokra. Kiindulópontom, hogy Tarnóczinál Prométheusz hatalomhoz való viszonyulása csak egy lehetséges magatartást, nem pedig kritikátlanul követendő mintát fejez ki egy árnyaltan megalkotott világban. Hiszen a titán itt egy fejlődni képes, de szinte elide-genítően gőgös alak. Feltételezem továbbá, hogy a Tompa-rendezés a globalizált világ vezető rétegének elnyomó hatalmát mutatja be, melynek egy fontos aspektusa az elitet szolgáló média, az előadás pedig a médiával összefüggésben a koronaví-rus-járvány hatásaira is hivatott reflektálni. Ez az a közeg, mely a Prométheuszhoz hasonló alakokat meghurcolja, akik így külső hatásra válnak hőssé.Elemzésemben tehát átfogóan értelmezem a hatalom, az ellenálló és a behódo-lók egymáshoz való viszonyát, ehhez pedig Erich Fromm Menekülés a szabadság elől című munkáját hívom segítségül. Hiszen ezen mű nyomán a zsarnoki hatalom felé mutató társadalmi folyamatokat mozgató egyéni motivációk – melyek a színpa-don hangsúlyosan jelenhetnek meg –, továbbá a titán ellenállása jobban megért-hetővé válnak. Ezáltal a Prométheusz-téma politikai olvasata kerül vizsgálódásom középpontjába. Kutatásom kitér továbbá a különböző testábrázolások (pl. Promét-heusz meztelensége vagy Jézusként való ábrázolása) értelmezésére. Végül részlete-sen elemzi (az antik színházból átértelmezve átvett) hamis megszólalást vagy érzelmi telítettséget kifejező énekregiszter és a szenvedés jelenét kitágító vagy a médiatár-sadalom kritikáját aláhúzó videofelvételek szerepét a két előadásban.BALÁZS BÁLINT TIBORÓkori nyelvek és kultúrák [klasszika-filológia], színházi stúdiumok minor BA, 5. félévEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Témavezetők:Teller Katalinegyetemi docens, ELTE BTKBolonyai Gábortanszékvezető egyetemi docens, ELTE BTKANTIK GÖRÖG TRAGÉDIÁK A KORTÁRS MAGYAR SZÍNPADON. A MŰFAJ HATÁRAINAK DRAMATURGIAI SZEMPONTÚ ELEMZÉSEKulcsszavak: adaptáció, modernitás, antikvitás, tragédiaköltőkAz antik görög tragédiák a nyugati színház alapját képezik. Ezen tragédiákat a mai napig rengeteg feldolgozásban láthatjuk világszerte, akár hagyományosabb, akár modernizáló koncepcióban. Miben rejlik ezen művek örök aktualitása? Dolgozatom-ban amellett érvelek, hogy az aktualitás aspektusa az alkotói folyamatból bontakozik ki. Elsődlegesen a színházi produkciók egyik legfontosabb aspektusát, a színpadi szöveghasználatot vizsgálom. Ezen belül pedig arra keresem a választ, hogy milyen modern problémákkal néz szembe az ógörög tragédia szövege. Módszertanom az antikvitás és a modernitás szempontjait szem előtt tartva egy kétpólusú szemléletet követ. A textuális hálóban először a mitikus paradigmák funkcióvesztését elemzem az antik oldalról Sophoklés tragédiáiban, a modern oldalról pedig ezek budapesti előadásaiban (Magyar Elektra, Vígszínház és Kreón Antigoné, Tér 12 Kulturális Egye-sület). A második fejezetben pedig az isteni szféra értelmezésének nehézségeire hívom fel a figyelmet, melynek elemzése során külföldi produkciókat is figyelembe veszek (Schechner: Dionysos in 69 és Peter Hall: The Oresteia). Végezetül két meg-oldási lehetőséget tárok fel, egyrészt a beavató színházat (pl. Médeia, Pinceszínház), másrészt a tragédiák átírását (pl. Robert Icke: Oidipus).BARANYI HANNAKlasszika-filológia MA, 5. félévEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Témavezető:Dr. Karsai Györgyny. egyetemi tanár, ELTE BTK

Antik görög tragédiák a kortárs magyar színpadon : a műfaj határainak

dramaturgiai szempontú elemzése : [absztrakt]

Fejes József Balázs

Vígh Tibor

Szenczi Beáta

Hódi Ágnes

Tary Blanka

XXI. Pedagógiai Értékelési Konferencia 21th Conference on Educational Assessment 2025. április 10–12.  10–12 April 2025    77 EGY TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBA ÁGYAZOTT SZÖVEGÉRTÉS-FEJLESZTŐ KVÁZI KÍSÉRLET EREDMÉNYEI Fejes József Balázs *, Vígh Tibor *, Szenczi Beáta **, Hódi Ágnes *,  Tary Blanka * * Szegedi Tudományegyetem, MTA-SZTE Olvasás és Motiváció Kutatócsoport ** Eötvös Loránd Tudományegyetem, MTA-SZTE Olvasás és Motiváció Kutatócsoport  Kulcsszavak: olvasási stratégiák; olvasási motiváció; fejlesztőkísérlet Az optimális olvasási szint elérése hosszú folyamat, amely a felsőoktatásban is támogatást igényelhet annak érdekében, hogy a hallgatók képesek legyenek hatékonyan tudományos szövegeket feldolgozni. A magyar oktatási rendszerben az olvasás fejlődésének támogatása nem hangsúlyos negyedik évfolyamot követően, amely a hatékony tanítást és a tantárgyi tudás elsajátítását egyaránt akadályozhatja. A PIRLS-mérések eredményei szerint negyedik évfolyamos tanulóink szövegértése nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő, így a lemaradás megelőzésére az ötödik évfolyam különösen alkalmas beavatkozási pontnak tűnik. A nemzetközi szakirodalom ebben az életkorban jellemzően az olvasási stratégiák tanítását és az olvasási motiváció erősítését ötvöző módszertant javasol az olvasási teljesítmény támogatása érdekében. Legjobb tudásunk szerint hazai fejlesztőprogramban e két terület egyidejű fejlesztésére nem történt kísérlet. E kutatás célja, hogy egy, az olvasási stratégiák és az olvasási motiváció kombinálására épülő kontrollcsoportos fejlesztőkísérlet hatását vizsgálja ötödik évfolyamos tanulók körében. A tizenkéthetes fejlesztőkísérlet történelem tantárgyba ágyazottan valósult meg. A kontrollcsoportos kvázi kísérletben a kísérleti csoport 139 tanulóból, míg a kontrollcsoport 159 tanulót foglalt magában. A bevont osztályok a szülők iskolai végzettségét tekintve heterogének voltak. Hat történelem szakos pedagógus kapott előzetes felkészítést, amelynek keretében a fejlesztőprogramhoz az olvasási stratégiákat (előzetes áttekintés, vizuális segédlet, érzékszervi képek alkotása, következtetés) a kutatók és a pedagógusok közösen választották ki. A kontrollosztályok tanárai a szokásos tanítási gyakorlatukat folytatták. A tanulók az előmérés és utómérés során szövegértés-tesztet, valamint az olvasási stratégiákra és az olvasási motivációra vonatkozó kérdőíveket töltöttek ki. A hierarchikus lineáris modellek eredményei alapján szignifikáns különbséget találtunk a kísérleti és kontrollcsoport között a szövegértés terén, valamint néhány olvasási stratégia alkalmazása esetében. Az olvasási motivációval kapcsolatos változókban nem mutatkozott szignifikáns eltérés. Elemzésünk szerint a stratégiák és a motiváció kombinálására épülő megközelítés eredményes volt, már viszonylag rövid távon is mérhető a beavatkozás hatása, ugyanakkor az olvasási motiváció kedvező irányú befolyásolása vélhetően hosszabb időtávot igényel. Bár a beavatkozás kontextusát a történelem tantárgy adta, a módszertan adaptálható, más tantárgyak esetében is sikerrel alkalmazható.  A kutatást a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programja és a Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) Humán és Társadalomtudományi Klaszterének Digitális Társadalom Kompetenciaközpont támogatta. Fejes József Balázs és Szenczi Beáta a Gyermeki fejlődés nyomon követését segítő mérőeszközök fejlesztése kutatócsoport tagjai.   SZ-1 

Egy történelem tantárgyba ágyazott szövegértés-fejlesztő kvázi kísérlet eredményei : [absztrakt]

Kiss Renáta

Szili Katalin

Mokri Dóra

Molnár Gyöngyvér

XXI. Pedagógiai Értékelési Konferencia 21th Conference on Educational Assessment 2025. április 10–12.  10–12 April 2025    86 AZ OLVASÁS- ÉS ÍRÁSTANULÁST MEGHATÁROZÓ KÉPESSÉGEK ONLINE VIZSGÁLATA HÁTTÉRVÁLTOZÓK TÜKRÉBEN AZ ISKOLAI TANULÁS KEZDŐ SZAKASZÁBAN Kiss Renáta *, Szili Katalin **, Mokri Dóra ***, Molnár Gyöngyvér * * Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Intézet, MTA-SZTE Digitális Tanulási Technológiák Kutatócsoport ** Magyar Agrártudományi Egyetem, MTA-SZTE Digitális Tanulási Technológiák Kutatócsoport *** MTA-SZTE Digitális Tanulási Technológiák Kutatócsoport Kulcsszavak: online diagnosztikus mérőeszköz; olvasás-írástanulás; hátrányos helyzet Az olvasás szerepe egyre fontosabbá válik a modern társadalmakban, mivel nélkülözhetetlen a tanulásban, a feladatutasítások megfelelő értelmezésében. A gyenge olvasási, szövegértési képesség súlyosan korlátozhatja az egyén sikerességi képességét (Wyschkon et al., 2017; Luo et al., 2017; Jamshidifarsani et al.,  2019). Az a személy, aki jól olvas, folyamatosan arra törekszik, hogy információkat keressen a szövegből annak értelmezéséhez. Ha a hatékonyság nem megfelelő, az olvasó nem képes megjegyezni az információkat, kapcsolatokat létesíteni és integrálni háttérismereteit az olvasottakkal (National Reading Panel, 2000). Az olvasási képességet értelmezhetjük pszichikus rendszerként (Nagy, 2004), mely rendszerben minden összetevő működése kihatással van egymásra és a kimenetre, ezért minden komponens megfelelő szintű működése szükséges. A tudományos eredményeket figyelemebe véve az első osztályt kezdő tanulók képességszintjeinek megismerése céljából kialakítottunk egy új mérő eljárást, az olvasás és írás tanulást segítő online diagnosztikus mérőeszközt. Jelen kutatás célja a nemi és a hátrányos helyzet okozta különbözőségek vizsgálata a tanulók szegmentálásának, hangkeresésének, szintézisének, szókincsének, téri relációjának, szerialitásának, vizuális formaazonosításának, téri orientációjának és auditív memóriájának fejlettségvizsgálata mentén. A kutatásban általános iskola, 1. évfolyamos tanulói vettek részt (N = 960), az alkalmazott teszt megbízható (Cronbach-α = 0,94). Bár a lányok előnye mind résztesztek, mind a teljes teszt esetében kimutatható, szignifikáns különbség csupán a szintézis részteszt kapcsán mutatkozott (t = -1,79, p =0,.00). A hátrányos helyzetű tanulók gyengébben teljesítettek mind az összteszt, mind a résztesztek szintjén, mely szignifikáns a hangkeresés (t = -7,82, p = 0,00), a szintézis (t = -2,84, p =0,01), a szókincs (t = -5,18, p = 0,00), a téri reláció (t = -4,97, p =0,00) és orientáció (t = -5,56, p =0,00), valamint az auditív memória (t = -7,51, p =0,00) esetében is. Összességében elmondható, hogy a teszt nemi különbözőségeire vonatkozó eredményei illeszkednek a korábbi szemtől-szembeni és online tesztek eredményeihez. A teszt rávilágít a hátrányos helyzet okozta fejlődési nehézségekre, valamint kijelöli a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztésének irányvonalait.  A kutatást az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Pályázata (KOZOKT2021-16), valamint a Szegedi Tudományegyetem IKIKK Humán és Társadalomtudományi Klasztere támogatta. A szerzők a Digitális Tanulási Technológiák Inkubációs Kutatócsoport tagjai.   T-15 

Az olvasás- és írástanulást meghatározó képességek online vizsgálata háttérváltozók tükrében az iskolai tanulás kezdő szakaszában : [absztrakt]

Kocsis Bence János

 88  Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a XXI. században MÉRNÖKI KIHÍVÁSOK AZ ADDITÍV GYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁBAN Kocsis Bence János Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Gépészeti Intézet e-mail: kocsis.bence@mk.u-szeged.hu ABSZTRAKT Napjainkban egyre több tudományterület támaszkodik az anyaghozzáadás elvén működő, valamely additív technológiára. Ezen tudományterületek egyike az anyagtudomány is. A rétegről rétegre történő felépítő eljárásnak köszönhetően lehetőség nyílt klasszikus módon nem megmunkálható anyagösszetételekből komplex geometriák létrehozására. A mérnöki kihívások így már a tervezés fázisában jelentkeznek. Egy komoly szemléletváltás szükséges az additív technológiákkal gyártott alkatrészek megtervezéséhez. Anyagtudományi és ötvözetfejlesztési oldalról pedig figyelembe kell venni a klasszikus módon nem megmunkálható anyagok feldolgozásának lehetőségét, ciklikus hőterhelés és nagy hőmérsékleti gradiensek ébredése mellett, továbbá a hibrid anyagösszetételek alkalmazásának lehetőségét is. Jelen munkám során a hibrid anyagösszetételű szerkezetek porágyas fúziós eljárással történő kialakításához kifejlesztett egyedi porterítő mechanizmus kerül bemutatásra.  

Mérnöki kihívások az additív gyártástechnológiában : [absztrakt]

Fekete István

Jancsek Krisztián

Balázs M.

 83  Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a XXI. században ADSZORBENS FEJLESZTÉS SZINTETIKUS, BIO-ALAPÚ HATÓANYAG TARTALOMMAL: PROBLÉMÁK – MEGOLDÁSOK  Fekete István, Jancsek K., Balázs M. Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft. e-mail: istvan.fekete@bayzoltan.hu ABSZTRAKT A 21. század egyik jelentős kihívása a rendelkezésre álló vízbázisok drasztikus csökkenésének visszaszorítása. A hiányt az éghajlatváltozás, a megnövekedett vízigényű ipari technológiák megjelenése és a népességnövekedés miatti emelkedő vízfogyasztás okozza. A felhasználást követően, a különböző ipari vizek kezelése elengedhetetlen a szennyvízhálózatba, környezetbe történő visszavezetés előtt, az Uniós direktívákkal összhangban. Ennek következtében egyre nagyobb szükség van olyan hatékony víztisztítási technológiákra, amelyek egyszerre gazdaságosak és környezetbarátok. A hangsúly a gyors kinetikán, alacsony koncentráció tartományban is effektíven működő, széles pH-tartományban is alkalmazható megoldásokban rejlik. Működő megoldás lehet a bioadszorpcióval vezérelt víztisztítás, amely az utóbbi években egyre nagyobb teret nyer. Előadásunk a mezőgazdasági és élelmiszeripari folyamatok melléktermékeként keletkező különböző növényi anyagok és bioszorbens-jelöltek adszorpciós tulajdonságait hivatott bemutatni. Ezen anyagok adszorpciós tulajdonságait a módosításuk (ASE - gyorsított soxhlet extrakció), felületkezelésük (funkcionális csoportok alkalmazása) és az adszorpciós kapacitás értékekre gyakorolt hatásuk fényében értékeltük. A vizsgált adszorbensek, köztük a zöld alga, a dióhéj, a közönséges csalán, a bazsalikom, a rozmaring, a körömvirág és az élesztő, olyan általános tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a hulladékjellegből fakadó alacsony bekerülési költség, a fenntarthatóság és a nagy mennyiségben való rendelkezésre állás. Ezek mellett fejlesztést végzünk hatékony, szintetikus adszorbensjelölt előállítására, ennek optimalizálására, alkalmazhatóságára vonatkozóan is. Kísérleteket végeztünk olyan komponensekkel, mint As, Cs, Sr, Cr, Cd, Hg, Pb, Mn, Li és vizsgáltuk a kiválasztott, általunk előállított adszorbensekkel szembeni affinitásukat. Az egyes adszorbensek jellemzésére olyan analitikai eszközöket, eljárásokat használtunk, mint a TG, SEM, ICP-OES, IC, XRF, BET. A kísérletek során azonosítottuk a felületi kötődést hátrányosan befolyásoló okokat, beleértve a funkcionális csoportok stabilitását, a pH-függést, az adszorbensjelöltek fizikai tulajdonságainak (részecskeméret, sűrűség és textúra) módosítását, ezeknek az adszorpciós kapacitásra gyakorolt hatását. Munkánkat statikus és dinamikus körülmények mellett végeztük, pontosan meghatározott kísérleti paraméterek beállításával, ami lehetővé tette az egyes adszorbenseket jellemző mérési-minősítési rendszer kidolgozását. Előadásunkban szeretnénk bemutatni a fejlesztési folyamatokat végig kísérő nehézségeket és az arra adott megoldásokat, kezdve egy adszorbens-jelölt felületkezelésétől a nagy mennyiségben történő előállításáig.  

Adszorbens fejlesztés szintetikus, bio-alapú hatóanyag tartalommal: problémák - megoldások : [absztrakt]

Boros Rafael Ruben

 62  Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a XXI. században INTELLIGENS TELJESÍTMÉNYMEGOSZTÁS HIBRID SZÜNETMENTES RENDSZEREKBEN Boros Rafael Ruben Miskolci Egyetem e-mail: ruben.boros@uni-miskolc.hu ABSZTRAKT A napelemes rendszerek egyre növekvő penetrációja és a megbízható tartalékenergia-megoldások iránti igény a hibrid szünetmentes tápegységek fejlesztéséhez vezetett. Ezek a rendszerek integrálják a napelemeket az akkumulátoros tartalékellátással és a hálózati energiával annak érdekében, hogy optimalizálják az energiamenedzsmentet. Ez a tanulmány egy mesterséges neurális hálózaton alapuló szabályozási módszert javasol napelemes hibrid szünetmentes rendszerekhez. A javasolt stratégia dinamikusan határozza meg az akkumulátortároló és a hálózat közötti optimális teljesítménymegosztási arányt a valós idejű gazdasági paraméterek, a terhelési igény és az akkumulátor töltöttségi állapota (SoC) alapján. Egy központosított, neurális hálózat alapú szabályozó biztosítja az LLC konverter és az egyenirányító pontos szabályozását, ezáltal stabil és hatékony teljesítményelosztást érve el. A javasolt szabályozási stratégia szimulációkkal kerülnek validálásra. Az eredmények igazolják, hogy az neurális háló alapú szabályozás növeli a hibrid szünetmentes rendszerek hatékonyságát és fenntarthatóságát, különösen az ingadozó energiapiacokon. Köszönetnyilvánítás: A KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM EGYETEMI KUTATÓI ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMJÁNAK A NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAPBÓL FINANSZÍROZOTT SZAKMAI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT.

Intelligens teljesítménymegosztás hibrid szünetmentes rendszerekben : [absztrakt]

Markó Ervin István

Kozák Anita

 48  Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a XXI. században A DOLGOZÓI ELKÖTELEZETTSÉG VEZETŐI TÁMOGATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÜLÖNBÖZŐ MUNKASZERVEZÉSI FORMÁKBAN FOGLALKOZTATOTTAK ESETÉN Markó Ervin István, Kozák Anita Eötvös Loránd Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar e-mail: markoervin@student.elte.hu ABSZTRAKT Az emberi erőforrás a szervezetek számára egy olyan tényező, amely a hatékonyságot és eredményességet növeli, kiváltképp, ha a munkavállalók elkötelezettek.  A dolgozói elkötelezettségnek köszönhetően a munkavállaló azonosul a szervezettel, annak aktívan részese kíván lenni, segít a célok eléréseben és a hatékony működés megteremtésében. Az elkötelezettség az érzékelt vezetői támogatás egyik fontos következménye. Azok a munkavállalók, akik magas észlelt vezetői támogatásról számolnak be, elkötelezettebbnek érzik magukat; a pozitív munkahelyi attitűdjük és viselkedésük segítségével pedig támogatják a szervezeti célok elérését. A cikkben bemutatásra kerülnek a vezetői támogatás és a dolgozói elkötelezettség kapcsolatának legfontosabb szakirodalmi eredményei és egy vezetői empirikus felmérésre alapozva az is, hogy a különböző munkaszervezési formákban (teljes home office-ban, hibrid munkarendben és teljes jelenléti munkavégzésben) foglalkoztatottakat irányító vezetők milyen mértékben támogatják a dolgozói elkötelezettséget viselkedésükkel, van-e szignifikáns különbség az egyes csoportok között. E támogatás mértéke ugyanis nagyban befolyásolja a hatékonyságot és a célok elérését a dolgozói elkötelezettségen keresztül. A cikkben megfogalmazásra kerülnek a vezetők és HR szakemberek számára olyan jó gyakorlatok, amelyek segítik a dolgozói elkötelezettség növelését. 

University of Szeged

Not a member yet

A piros csizsmás menyecske: egy palócföldi hiedelemalak vizsgálata : [absztrakt]

Szádvár terülőmustrás kályhacsempéinek vizsgálata : [absztrakt]

Brigetio keleti kultuszai : [absztrakt]

Antik görög tragédiák a kortárs magyar színpadon : a műfaj határainak dramaturgiai szempontú elemzése : [absztrakt]

Egy történelem tantárgyba ágyazott szövegértés-fejlesztő kvázi kísérlet eredményei : [absztrakt]

Az olvasás- és írástanulást meghatározó képességek online vizsgálata háttérváltozók tükrében az iskolai tanulás kezdő szakaszában : [absztrakt]

Mérnöki kihívások az additív gyártástechnológiában : [absztrakt]

Adszorbens fejlesztés szintetikus, bio-alapú hatóanyag tartalommal: problémák - megoldások : [absztrakt]

Intelligens teljesítménymegosztás hibrid szünetmentes rendszerekben : [absztrakt]

A dolgozói elkötelezettség vezetői támogatásának vizsgálata a különböző munkaszervezési formákban foglalkoztatottak esetén : [absztrakt]

78,796

80,945