A foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe az alkoholfogyasztással kapcsolatos problémák azonosításában és kezelésében

Az egészségtelen, mértéktelen alkoholfogyasztás káros hatással lehet az alkalmazottakra, növeli a munkahelyi sérülések kockázatát és csökkenti a termelékenységet. A foglalkozás-egészségügyi ápolóknak nagy szerepe lehetne az alkohollal kapcsolatos problémákkal érintett dolgozók felismerésében és kezelésében. Az ápolók állandó kapcsolatban állnak a munkavállalókkal, így kiváló helyzetben vannak ahhoz, hogy részt vegyenek a kliensek átfogó felmérésében (beleértve az alkoholszűrést is) és a tanácsadásban. Jelen kézirat bemutatja az alkohollal összefüggő munkahelyi problémák elterjedtségét, valamint az alkohollal összefüggő problémák előfordulását és szűrési módszereit a foglalkozás-egészségügyi ellátásban

Életvégi döntésekkel kapcsolatos attitűdök a neonatológiai intenzív ellátásban dolgozók körében – jogi szempontok a döntések hátterében

BEVEZETÉS – A kiskorú betegek életvégi dilemmái a legnehezebb döntések egyikét jelentik. A technológia fejlôdésének köszönhetôen jelentôsen javult a koraszülöttek túlélési esélye. Magyarországon a jelenleg hatályos jogi szabályozásban azonban nem jelenik meg szempontként a kiskorúak életminôsége. Közleményünk célkitûzése, hogy összehasonlítsa a neonatológiai ellátásban (NIC) dolgozó szakszemélyzet véleményének húsz év alatt bekövetkezett változását a súlyosan károsodott újszülöttek intenzív kezelésének korlátozásáról. MÓDSZERTAN – Kvantitatív, teljeskörû szociológiai felmérések a magyarországi NIC-ekben, önkitöltôs, anonim kérdôívekkel (n = 728). Az adatok értékelése kereszttábla-elemzéssel és Pearson χ2-próbával történt. EREDMÉNYEK – A válaszadók többsége a két kutatás szerint abban egyetértett, hogy amennyiben az újszülött állapota fatális, indokolt lehet korlátozni az intenzív terápiát. Általában nôtt a kezeléskorlátozás elfogadottsága, de az aktív eutanázia továbbra sem elfogadott az ellátásban. A válaszadók többsége nem elégedett a hatályos jogrenddel, megjelenik a változtatás igénye, különösen a fatális és rossz prognózis esetében. KÖVETKEZTETÉSEK – Annak ellenére, hogy a hatályos magyar egészségügyi törvény súlyos esetekben sem engedélyezi a kezelés korlátozását, a magyarországi NIC-en dolgozók jelentôs hányada bizonyos esetekben megengedhetônek tartaná, ráadásul a támogatók aránya az elmúlt két évtizedben még növekedett is. A válaszokat összevetve a hatályos szabályozással megállapítható, hogy szükségszerû a jogalkotók érzékenységének növelése, valamint a kapcsolódó jogi normák megváltoztatása