Füzi, I.

Kövics, György

Repository of the Academy's Library

   93 AZ SZI BÚZA RÉSZLEGES DEFOLIÁLÁSÁNAK ÉLETTANI SZEREPE A TERMÉSKÉPZÉSBEN  Füzi I.1 - Kövics G. J.2 1BASF Hungária, Budapest 2Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Mezgazdaságtudományi Kar, Növényvédelmi Tanszék, Debrecen    Az szi búza gomba-okozta növénybetegségei – ha évjáratonként, illetve termtájankánt változó faji dominanciaviszonyok mellett is, – de rendszeresen csökkentik a terméseredményeket, gyakran a nem megfelel fungicidmegválasztás, -alkalmazás miatt. Az 1999-es csapadékosabb évjáratban a Pyrenophora tritici-repentis (anamorf: Drechslera tritici-repentis) és a szeptóriás (sztagonoszpórás) betegségek (Septoria tritici, Stagonospora /=Septoria/ nodorum) helyi járványokat okoztak, a 2000. évben a lisztharmatfertzés (Blumeria /=Erysiphe/ graminis) országosan gyenge, a vörösrozsda (Puccinia recondita f. sp. tritici) – az elz évi ers fertzdés folytatásaként – viszont meghatározó levélbetegséggé vált (fleg a keleti és déli országrészekben), míg a sárgarozsda (Puccinia striiformis var. striiformis) helyi epidémiákkal jelentkezett (Füzi, 2001, Halmágyi, 2001). A nekrotrófok összetételében és elfordulásában az ország különböz helyein végzett kísérleteikben gyakran jelents különbségeket figyeltek meg (Csszné, 2001). A 2001. évben – bár ennek országos értékelése még várat magára – a lisztharmat késn jelentkezett és általában nem alakult ki jelentsebb fertzöttség, viszont a sárgarozsda lokálisan (így a kísérleteink szomszédságában lév táblákon is) számottev lombveszteséget okozott. A betegségek-okozta levélszáradást fungicid-kezeléssel (kezelésekkel) hárítjuk el, amelyek természetesen hatással vannak a termésképzés mennyiségi és minségi paramétereire. Petróczi et al. (1996) triazol típusú fungicideknek, Szentpétery et al. (2001) pedig növényvédelmi kezeléseknek (fungicid, inszekticid, herbicid) több búzafajta termésképzdésére és lisztminségére gyakorolt hatását elemezték. Jelen vizsgálataink célja az volt, hogy megállapítsuk, a levelek patológiás (vagy azt szimuláló mesterséges) elvesztése miként hat a termés mennyiségére és ezermag-tömegére, melyek a termésképzés szempontjából kritikus fenofázisok, illetve – ezek ismeretében – felhívjuk a figyelmet a racionális fungicid-kezelések végrehajtására.                                                                     94 Anyag és módszer  Vizsgálatainkat az Agrárgazdaság Kft., Debrecen-Kismacs GK Élet szibúza vetmag-elállító táblájában végeztük 2001-ben. A terület talajtípusa csernozjom, az elvetemény silókukorica volt. Tápanyagutánpótlást 2000. év szén végeztek N: 40, P: 40, K: 40 kg/ha mennyiséggel, egyszerre kijuttatva. A talajelkészítést nyári szántás, kombinátoros vetágyelkészítés jelentette, a vetésid: 2000. okt. 14-e volt 5,5 millió csíra/ha vetmagmennyiséggel. A gyomirtást U-46 M Fluid 1,3 l/ha herbiciddel végezték, amely kiváló gyommentességet biztosított a táblában a búza tenyészidszakában. A vizsgálatokat mikroparcellákon (4,5 m2), kezelésenként 4 ismétléssel végeztük. A parcellák kialakítására 2001. tavaszán, homogén táblarészben, a parcellák kimérését követen az utak fnyíróval történ levágásával került sor. Kezelések (a tényleges kezelést az 1. ábrán föltüntetett levelek eltávolítása jelenti): 1. Kontroll (nincs levéleltávolítás) 2. Az 1. levél eltávolítása fvirágzáskor 3. A 2. levél eltávolítása fvirágzáskor 4. A 3. levél eltávolítása fvirágzáskor 5. Az 1+2. levél eltávolítása fvirágzáskor 6. A 2+3. levél eltávolítása fvirágzáskor 7. Az 1+2+3. levél eltávolítása fvirágzáskor 8. Az 1+2+3. levél eltávolítása tejeséréskor 9. Az 1+2+3. levél eltávolítása viaszérés kezdetén 10. A 3. levél kalászolás kezdetén, a 2. fvirágzáskor, az 1. tejeséréskor eltávolítva 11. A 3. levél fvirágzáskor, a 2. tejeséréskor, az 1. viaszérés kezdetén eltávolítva 12. A 3. levél tejeséréskor, a 2. viaszérés kezdetén eltávolítva 13. A 4. levél eltávolítása kalászolás kezdetekor          1. ábra: A levéleltávolítások sematikus ábrája     95Egészséges növények elállítása: 3x-i Tango Star fungicidkezeléssel egészséges fejldést biztosító állományt alakítottunk ki, hogy az élettani hatásokat értékelhessük. A permetezéseket háti permetezvel, 600 l/ha lémennyiség kijuttatásával végeztük: 1. Kétnóduszos állapotban:  2001.05.07. 1,2 l/ha 2. Kalászolás kezdetekor:  2001.05.15. 1,2 l/ha 3. Virágzás végén:   2001.05.30. 1,2 l/ha   A levél (levelek) eltávolításának idpontja(i):  Fenofázis Dátum Kezelés száma Kalászolás kezdete (4. levél) 05.10. 13. Kalászolás kezdete (3. levél) 05.17. 10. Fvirágzás 05.25. 2.,3.,4.,5.,6.,7.,10.,11. Tejesérés 06.11. 8.,10.,11.,12. Viaszérés kezdete 06.25. 9.,11.,12.  Módja: egyedileg jelölten, a levél(ek)et ollóval eltávolítva, kezelésenként 4 ismétlésben, 100-100 hajtáson végezve. Vizsgált paraméterek:  kórtani fertzöttség ellenrzése (bonitálások: 05.07., 05.14., 05.30.)  termésmennyiség (100 kalász tömege egyedi – ollós – betakarítást, kézi cséplést, tisztítást követen) mérése     ezerszem-tömeg meghatározása  Eredmények  A fungicidkezeléseknek köszönheten a kísérleti mikroparcellák állományában kórtani probléma mindössze egyetlen helyen: a 11. kezelés 4. ismétlésében, sárgarozsda foltfertzés nyomán állt el, ezt a tényt a számítások valódisága érdekében a kezelés 3 ismétlésének átlagával behelyettesített értékkel pótoltuk, valamennyi más növényegyed kórokozó-mentességét sikerült biztosítanunk.  A kísérlet adatait négy szempont szerint csoportosítva az 2-5. ábrák adatai mutatják.  Az adatcsoportosítás szempontjai: 1. A búza fvirágzás fenofázisában "elvesztett" levél/ei/nek hatása a termés mennyiségére és minségére (2. ábra).    96A búza egy-egy levelének (4., 3., 2. kezelések), vagy két levelének (6., 5. kezelések), illetve mindhárom levelének (7. kezelés) elvesztése (patológiás vagy a kísérleti szimuláció szerint ollós eltávolítás nyomán) jelents gátját jelenti a termésképzésnek. Ha az állományunkat sikerül betegségmentesen, ép levélzettel megriznünk a termésképzés szempontjából legkritikusabb – fvirágzás – idején, akkor elkerülhet a 15-21-42 %-os terméscsökkenés (alulról felfelé történ 1-1 levél elvesztése) és szorult szemek képzdése, amely 2 levél elvesztése esetén az alsó két levélnél is 18 %, de a még fentebbiek (1-es – zászlóslevél – és 2-es) esetén 49 % termésvesztéssel jár. Az ismert tény – a zászlóslevél szerepének termésre gyakorolt, mennyiségi és minségi szempontból egyaránt meghatározó jellege – kísérleteinkben is egyértelm megersítésre került.  Elfordulhat, hogy korai járványos fertzés miatt, vagy élettani okok (önárnyékolás) következtében korai levélelszáradás következik be (kalászolás kezdetekor a 4. levél, 13. kezelés), ezt azonban a növény még nem sínyli meg érezheten, a fungicid-kezelés hatékony lehet. A szemtermés minségének romlása teljes párhuzamosságot mutat az asszimilációs felület csökkenése, a tápanyagok szemtermésbe beépülésének akadályozottsága miatti ezerszem-tömeg alakulással.  2. ábra: A búza fvirágzás fenofázisában "elvesztett" levél/ei/nek hatása a termés mennyiségére és minségére  05 01 0 01 5 02 0 02 5 0K a l . k e z d / 4 . F  v i r / 3 . F  v i r / 2 . F  v i r / 1 . F  v i r / 2 . + 3 . F  v i r / 1 . + 2 . F  v i r / 1 . + 2 . + 3 . K o n t r o l l100 kalász átlagtermése (g)ezermag-tömeg (g)1 0 0  k a l á s z  á t l a g t e r m é s e  ( g ) E z e r s z e m - t ö m e g  ( g )   972. A búza különböz fenofázisaiban "elvesztett" három levelének termésképzésre gyakorolt hatása (3. ábra). A búza levélvesztésének idpontjait megvizsgálva egyértelmen megmutatkozik a fvirágzás – tejesé rés – viaszérés fenofázisain át vezet kritikus lombhigiénés állapot és a termésképzés összefüggése. Ha nem sikerül megriznünk a levelek épségét, asszimilációs felületét     3. ábra: A búza különböz fenofázisaiban "elvesztett" három levelének  termésképzésre gyakorolt hatása  (levélnekrózisok, lisztharmat-borítottság) a lehet legkésbbi idpontokig, akkor a termelési folyamat során eszközölt ráfordításaink nem térülnek meg. A fvirágzáskor már hiányzó 2 vagy 3 levél (5. és 7. kezelés) 50 %-os termésveszteséget eredményez. Ha a levelek leszáradása késbb következik be, akkor a termésveszteség 40 % (tejesérés), illetve csupán 3 % (viaszérés).  3. A búza fejlettségének, a levél/ei/nek "elvesztési" ideje és a termésképzés összefüggései (4. ábra). A kísérlet leginkább "természetközeli" jelenségeinek szimulációját jelenti az egyes levelek elvesztés-dinamikájának nyomonkövetése. A korai legalsó (4. 05 01 0 01 5 02 0 02 5 0F  v ir á g z á s /1 + 2 + 3 T e je s é r é s /1 + 2 + 3 V ia s z é r é s /1 + 2 + 3 K o n tr o ll100 kalász átlagtermése1 0 0  k a lá s z  á t la g te r m é s e  ( g )E z e r s z e m - tö m e g  ( g )   98levél) elvesztése a kalászolás kezdetén nem okoz eltérést (13. kezelés). Azonban a fungicides lombvédelem elmulasztása, vagy nem kellen hatékony fungicid megválasztása a levelek alulról felfelé történ folyamatos elvesztését eredményezi, s ez minél hamarabb kezddik meg (korai járványkialakulás), annál számottevbb a veszteség. A kalászoláskor kezdd, majd fvirágzáskor és viaszéréskor folytatódó ütemes levélvesztés a legsúlyosabb, mintegy 15 % (10. kezelés). Ha ez késbb, a fvirágzáskor kezdd, majd felfelé haladó folyamat, akkor 14,3 % (11. kezelés) termésveszteség és minségromlás a következmény. A tejesérés-viaszérés   4. ábra: A búza fejlettségének, a levél/ei/nek "elvesztési" ideje és a termésképzés összefüggései  idszakában viszont már akár a két alsó levél elvesztése sem (12. kezelés) okoz mérhet veszteséget.  4. A levelek alulról felfelé történ folyamatos "elvesztésének", az egyes fenofázisokban való részleges, illetve egyidej teljes "elvesztésének" a termésképzésre gyakorolt hatása (5. ábra).  A kalászolás idején a legalsó (4.) levél elvesztése még nem jár terméscsökkenéssel, de akár 1 héttel késbb kezdd levélszáradás (3., majd 2. és 1.) már érzékeny terméskárt okozhat (15 %, 10. kezelés).  050100150200250Kal.kezd/4 (05.10.)Kal.kezd/3+Fvirágzás/2+Tejesérés/1 (05.17.)Fvirágzás/3+Tejesérés/2+Viaszérés/1 (05.25.)Tejesérés/3+Viaszérés/2 (06.11.)Kontroll100 kalász tedrméstömege (g)424446485052545658ezermag-tömeg (g)100 kalász átlagos terméstömege (g)ezermag-tömeg (g)   99    5. ábra: A levelek alulról felfelé történ folyamatos "elvesztésének, az egyes  fenofázisokban való részleges, illetve egyidej teljes "elvesztésének a termésképzésre gyakorolt hatása  A legkritikusabb fvirágzás idszakában (május 3. dekádja) bekövetkez levélvesztés – akár lassabb folyamat els lépéseként (11. kezelés), akár ers járványos megbetegedés esetén egyidben (7. kezelés) –  óriási kárral járhat (14,3 - 49,5 %). Késbbi fenofázisban (tejeséréstl) bekövetkez részleges levélvesztés (június 11. és 25.) negatív következményei  nem észlelhetk (12. kezelés), de ha ekkor már a betegségek több levél elszáradását is elidézték (8. kezelés), akkor a termés mennyiségében (közel 40 %) és minségében (ezermag-tömeg csökkenés) is (24 %) jelents kár keletkezik.  Következtetések  A búza leveleinek, asszimilációs felületének minél teljesebb megrzése jól idzített Tango Star fungicid kezelésekkel biztosítható, elvesztésük – a termésképzésre gyakorolt hatás mennyiségi és minségi paramétereiben – legkritikusabb a fvirágzás - tejesérés idszakában. Már egy levél 050100150200250Kalászolás kezdete/4. (05Kal.kezd/3.+Fvir/2+Tejesé/1(05.17.,05.25Fvir/3.+Tejesé/2.+Viaszé/1.(05.25.,06.11Fvirágzás/1.+2.+3. (05Tejesérés/3.+Viaszérés/2.(06.110Tejesérés/1.+2.+3.(06 Kontroll100 kalász terméstömege (g)100 kalász átlagtömege (g)ezermag-tömeg (g)   100leszáradása is igen komoly termésveszteséget jelent, továbbiak elvesztése a kiesést csak növeli. A zászlóslevél (1-es) szerepe kulcsfontosságú. Egy korai, kezdeti fertzés (pl. lisztharmat) idbeni blokkolásával (4. levél, kalászolás kezdetekor) a gazdasági kár elkerülhet. Ugyanakkor a kései fertzésnek (tejeséréstl) mérhet kártételét nem tapasztaltuk. A leginkább "természetszer" levélvesztés (alulról felfelé történ levélszáradás) hiányos vagy nem megfelel fungicidkezelés esetén mintegy 15 % termésveszteséget okozhat.  Összefoglalás  szi búza részleges levéleltávolítási vizsgálatainkban a levelek patológiás elhalását szimuláló, mesterséges eltávolításával a termésképzés sajátosságait (termésmennyiség és ezermag-tömeg) vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy  a termésképzés szempontjából legkritikusabb a fvirágzás idszakában (május 3. dekádja) bekövetkez levélvesztés; a kalászolás kezdetén a legalsó (4.) levél elvesztése még nem jár terméscsökkenéssel; késbbi fenofázisban (tejeséréstl) a részleges levélvesztés negatív következményei  nem észlelhetk. Az idben és okszeren alkalmazott gombaöl szeres kezelések végrehajtása a termésbiztonság elfeltétele.  Irodalom  Cssz L.-né : 2001. Az szi búza szaprofita gombáinak és nekrotróf kórokozóinak elfordulása 2000-ben. Gyakorlati Agrofórum 12 (4): 4-7. Füzi I.: 2001. Hogy sokat teremjen a búzánk az idén. Gyakorlati Agrofórum 12 (6) 22-24. Halmágyi T.: 2001. A fontosabb szántóföldi növények növénykórtani helyzete 2000-ben. Növényvédelem 37 (1): 13-15. Petróczi I.M. – Ács P.-né – Kovács Zs.: 1996. Triazol gombaöl szerek és a búza minsége. Agrofórum 7 (6): 14. Szentpétery Zs. – Hegeds Z. – Jolánkai M. – Kárpáti M. : 2001. Növényvédelmi kezelések hatása a búzafajták termésmennyiségének és minségének alakulására. Növénytermelés 50 (2-3): 177-187.     101 PHYSIOLOGICAL EFFECTS OF PARTIAL DEFOLIATION OF WINTER WHEAT ON YIELD PRODUCTION  I. Füzi1 - G. J. Kövics2 1BASF Hungaria, Budapest 2Debreceni University, Agricultural Centre, Faculty of Agricultural Sciences, Department of  Plant Protection, Debrecen  Micro-plot artificial leaf-removing trials were made in winter wheat for simulation of defoliation which usually caused by diseases to study the seed production and their effects on yield quantity and quality. The most crucial period was the flowering (anthesis in the3-rd decade of May) related to partial defoliation; during the early boot stage, and later on (from the soft dough growth stage) yield losses were not occurred. Timing and reasonable choose of fungicide applications are requirements of  high yield production.  

Az őszi búza részleges defóliálásának élettani szerepe a termésképzésben

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library