Bódy, Zsombor

Bódy Zsombor

University of Szeged

Egy induló folyóirat első két száma Korall. Társadalomtörténeti folyóirat. 1. és 2. szám, 2000. „Minden, ami emberi alkotás ősidőktől fogva, anyagi formákban maradt ránk, velük, rajtuk építkezünk tovább. Anyagi szerkezetekre rakódik rá jelen életünk, mint valami korallképződmény, úgy tenyé-szik az emberi társadalom." E természete-sen Hajnal Istvántól származó mottó áll a Korall, alcíme szerint társadalomtörténeti folyóirat első két megjelent számának belső címlapján. Az első számban a Kövér Györgytől származó beköszöntő a korallok épülésének metaforáját felhasználva a ma-gyar társadalomtörténet fejlődésének ál-lomásait veszi számba. A Korall megjelené-sében e diszciplína hazai kiformálódásának egy lépését látja. Informális körök, majd egyesület, tanszékek, doktori iskola jelzik azt az utat, amelyen a magyar társadalom-történet, a „haladottabb tájakhoz" képest megkésve, kialakult. E folyamat újabb ak-kordja az első magyar társadalomtörténeti folyóirat megszületése. Létrehozói és az első két eddig megjelent szám sok szerzője is az éppen elmúló évszázad 70-es éveiben született, mégsem generációs vagy egye-temi lapról van szó. Ahogyan a beköszöntő is utal rá, a korábbi korallépülés után elő-ször van rá lehetőség, hogy egy már intéz-ményesen is társadalomtörténetben kép-zett generáció indítson lapot. Milyen is tehát az a folyóirat, amely-nek szerkesztői a Hajnal idézettel akarták tudományos identitásválasztásukat kife-jezni? A megjelent két szám nemcsak szé-les horizontú társadalomtörténeti lapot mutat, hanem a cikkek tematikai sokféle-sége által a társadalomtörténet mint disz-ciplína igen nyitott felfogására utal. A ta-nulmányok tartalmi szempontból rendkí-vül sokszínűek. A demográfiától a gazda-ságtörténetig, az értékrendek kutatásától a betyár világot felszámoló Ráday Gedeon által vezetett királyi biztosság tevékenysé-géig (Csapó Csaba írása), az Árpád-kori csatornahálózattól a sztálinvárosi kocsmá-kig, az automobilizmus kultúrtörténetétől az örökösödési jogszokásokig (Husz Ildikó cikke), Torna mezőváros kézműveseitől debreceni sportegyesületekig terjed, idő-ben pedig az Árpád-kortól a szocialista ko-rig tart a szerkesztők fogadókészsége. Er-dei Ferenc korai írásairól és Hajnal István kortársi recepciójáról (ICosárkó László írása) szóló cikkek jelzik, hogy a mai ma-gyar társadalomtörténet előzményei - ha a korall-épülés folytonossága velük meg is szakadt - a legifjabb nemzedék számára is számba veendő, orientáló szerzők. (A je-lenlegi magyar társadalomtörténethez fű-ződő szálak - amelyeket a mottó szintén kifejezhet, s amelyet a szerkesztőség ta-nácsadó-testületének listája is jelez - nyil-vánvalók.) Emellett mindkét számban ta-lálható egy tematikus blokk. Az elsőben a környezettörténet, a másodikban a család, háztartás tárgykörébe tartozó cikkek hatá-rozzák meg a szám jellegét, amely mellett e két témakörhöz szorosan nem kötődő cikkeket is találhatunk. Mindkét szám tar-talmaz egy-két idegen nyelvből fordított cikket is, az első Joachim Radkauét a kör-nyezettörténetről és ICeith Jenkinsét a posztmodernről, a második pedig Gio-vanni Levi fontos cikkét az életrajzról mint a történetírás műfajáról és egyik témájáról. A tanulmányokat recenziók egészítik ki, amelyek vagy friss, illetve közelmúltbeli nagyon is fontos, mérlegre teendő magyar munkákról, vagy pedig idegen nyelvű tár-sadalomtörténeti munkákról szólnak. A recenzált könyvek, fordított cikkek jelzik, hogy a szerkesztők nemzetközi tá-jékozódásukban egyaránt fordulnak a né-met, a francia és az angol nyelvű történet-írás felé. A magyar társadalomtörténet va-lóban akkor járhat a legjobban, ha mind-három „nagy történetírásra" figyelmet for-dít, és mindhárom irányból képes impul-zusokat felvenni. Maguknak a cikkeknek a jellege vegyes (mint minden lapban). A ki-forrott kutatóktól származóak mellett vannak köztük még inkább egyetemi lapba illő, pályakezdő első szárnybontogatások. Azonban ezek is minden esetben érdekes témát exponálnak, s szemléletileg érdekes módon ragadják meg tárgyukat. Nehéz helyzetben volna az olvasó, ha a Korall e két száma alapján kellene meg-mondania, hogy mi a társadalomtörténet, amelyet mint diszciplínát a lap alcímében is vállal, noha a rokonszenves nyitottsággal és sokoldalúsággal összeállított számokból mégis le lehet vonni bizonyos következ-tetéseket a társadalomtörténet mibenlétére nézve. Ez persze nem pusztán e folyóirat problémája, a korábbi világos keretek szét-esése és a diszciplína határok elmosódása után általános gondot jelent a történetírás különböző területeinek, illetve magának a történelemnek az elhatárolása. Nyilvánva-lóan éppen ezért fordult a folyóirat szer-kesztősége körkérdéssel a társadalomtörté-netnek nevezett tudományterület neve-sebbnek tekintett hazai és külföldi szerzői-hez a társadalomtörténet jelenlegi állásával kapcsolatban. A válaszokat érdeklődéssel várjuk a következő számokban. Bizonyos azonban, hogy egy ilyen vál-lalkozásnak helye lehet a magyarországi történetírásban. A Korall a történeti folyó-irat választékot gazdagítja, fórumává lehet új szemléletek jelentkezésének, új törekvé-sek megfogalmazásának. A hazai történet-írás specializációjának, tehát az egyes rész-területek elkülönülésének, intézményesü-lésének folyamatában e lap megjelenése egy újabb lépés lehet. A történetírás egyes területeinek önállósodása vezethet a törté-nettudomány széttagolódásához, az egysé-ges történelem széteséséhez, a különböző történeti aldiszciplínák átfoghatatlanságá-hoz, szintetizálhatatlanságához, ahogyan ezt a veszélyt a nyugat-európai történet-írásokban egy-két évtizede már érzékelik, de Magyarországon e veszély még nem kö-zelít - egyelőre még a történelem külön-böző aldiszciplínáinak intézményes kiala-kulása van soron. A folyóirat szerkesztői a társadalomtörténetet a történetírás csa-ládjának egyik ágaként kezelik, amely egyáltalában nem vonja kétségbe a többi, idősebb ág létjogosultságát, sajátos kérdés-feltevéseinek, módszereinek érvényességét. A társadalomtörténet kezdeteit néhol jel-lemző harciasság, kihívás a történetírás többi ágával szemben távol áll ettől a fo-lyóirattól. A Korall csak erősítheti a ma-gyar történetírás pozícióját. Bódy Zsombor 

Egy induló folyóirat első két száma : egy induló folyóirat első két száma : Korall : Társadalomtörténeti folyóirat, 1. és 2. szám, 2000

http://acta.bibl.u-szeged.hu/40996/1/aetas_2001_001_205-206.pdf

Egy induló folyóirat első két száma : egy induló folyóirat első két száma : Korall : Társadalomtörténeti folyóirat, 1. és 2. szám, 2000

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged