Gál, István

Vándor, Gyula

Hungarian

Vándor Gyula

Gál István

University of Szeged

348 D É L V I D 1 ÍI SZEMLE sa alapján — az annyit emlege-tett virágének-hatás alig mutat-ható ki, de annál nagyobb a ma-gyar költői hagyomány ereje mind formában mind szellemben. A Balassi-dalok záradéka például, melyet Balassi költői tehetsége magyar költői hagyományból fej-lesztett. Szerzém ez nyolc verset víg és [szabad elmével, Gyűlésben indulván jó ruhás [legényekkel Hozzám hasonlókkal, Vitéz ifiakkal, Nem kehegő vénekkel. „Benne van ebben az egyetlen szakaszban a fiatal huszarhadnagy daliás hetykesége, aranyos önbi-zalma, egész rendjének és fajának szép és szívet dobogtató gyengéi-vel . . . Igazi magyar epigramma." A szerző alaposan foglalkozik a magyar humánista hatással, külön kiemelve az énekszerzők egyenes hatását és egyszerre elébünk lép a verselgető nagyúr, ki hol kedv-telésből, humanista írói öntudattal űzi nemes játékát a szavakkal, hol véres valósággá avatja minden szavát az . átélt keserves vagy nagyszerű élmények sorozata. „Az élet és mű összefüggésének keresése" a műben nagyszerűen érvényesül: „még az irodalmi él-ményt is csak az életen keresztül lehet igazságosan értékelni." A szerző ez utóbbi szempontnak szem előtt tartásával ad az olvasó ke-zébe olyan életrajzot, mely az életrajz legmodernebb formája. E józan és lelküsmeretes filoló-gus állásfoglalásának köszönhető, hogy olyan pályaképet kaptunk, mely a hideg, tárgyilagos kritika megvilágításában mentes minden romantikus ködtől. A szerző nem-csak rostál, de a legújabb kuta-tások eredményeit is összegezi és még újabbakkal kiegészíti. Bevezetésében írja: . . . sok újat mondtak a költőről, — itt külö-nösen Takáts Sándor, Dézsi La-jos, Zákonyi Mihály, Waldapfel József tanulmányaira gondolok —, úgy hogy a távolban ködlő nagy magyar mind világosabb körvo-nalakban rajzolódik ki szemünk előtt. Most úgy érzem, megjött az ideje annak, hogy ezeket a vona-lakat erősebb kézzel utána ra j -zolva eleven és talán újszerűen ható arcképpé egyesítsük." Ez a szerzőnek a legteljesebb mértékben sikerült, mert még ed-dig alig írtak magyar költőről tökéletesebb monográfiát. MADÁCSY LÁSZLÖ Gál István: Magyarország és a Balkán (A magyar tudomány fel-adatai Délkeleteurópában). Bal-kán-könyvtár 1. sz., Budapest, 1942. 112 lap. Ha -az érdeklődő laikus olvasó kezébe veszi ezt a 112 oldalas ér-tékes kis könyvecskét, melynek szereksztője Gál István, a sokol-dalú kiváló magyar közíró, cso-dálkozva fogja tapasztalni, hogy az utolsó évtized alatt mennyire kitágult a magyar külpolitikai lát-határ, szellemi vezetőrétegünk mi-lyen világosan és elfogulatlanul látja a reá váró feladatokat és mennyi színes, ötletes és életreva-ló terv született meg célkitűzései-nek megvalósítására. Ez a tanul-mánygyűjtemény, mely különle-nyomat a Láthatár 1942,-i évfo-lyamából, Magyarország és a Bal-kán viszonyának úgyszólván vala-mennyi problémáját felöleli, s a legelismertebb szakírók tollából részletes áttekintést nyújt arról, hogy az egyes tudományágak, — a történelem, földrajz, néprajz, irodalom, művészettörténet, egy-háztudomány, filológia, természet-tudomány, népzenekutatás, stb. ŰJ KÖNYVEK 349 — mi mindent tehetnének, hogy Európa eme részében az egyes népek és nemzetek között értékes kulturális együttműködés fejlőd-hessék ki. A kezdeményezés ezen a téren már megindult, s a három alapvető gondolat: „szomszédnyel-vek tanulása, dunai-balkáni folyó-irat indítása, magyar Balkán-In-tézet felállítása szerencsésen ala-kul tovább." A könyv legnagyobb részét azok a kis 2—4 oldalas cikkek töltik ki, melyek „A magyar Balkán-kutatás múltja, jelene és jövő fel-adatai" gyűjtőcím alatt fentiek is-mertetését tűzték ki maguk elé, míg a III. rész azt mutatja be, hogy hogyan áll „A Balkán a ma-gyar közvélemény előtt", és mi-lyen intézményes tervek merül-tek fel „Balkán-Intézet", propa-ganda kiállítás, „Magyar Balkán-bibliográfia", „Középeurópai Tör-téneti kézikönyv", illetve „Dél-vidéki Intézet" megvalósítására. A bevezető tanulmányt (I. rész) „A Balkán a magyar kultúrpolitiká-ban" cím alatt Gál I. írta, akinek nevéhez ezen a téren is számtalan értékes kezdeményezés fűződik. A napipolitikától távoltartva magu-kat, kutatóinknak egész kis serege várja a békésebb körülmények beálltát, hogy „visszaszorítva a Középeurópában elharapódzott so-viniszta gyűlölködés szellemét" (Terbe L.) elinduljon azon az úton, mely a „kölcsönös megbe-csüléshez" vezet. VÁNDOR GYULA Szántó György: Hajdutánc. Re-gény 3 kötetben. Singer és Wolf-ner, Budapest, 1942. 1220 1. „Imé, hallottátok, hogy kivív-tuk az religio szabadságát, az ősi törvényeink tiszteletét, nemzetünk függetlenségét, tehát mindazt, a-miért élni érdemes", mondta Bocskay I. fejedelem küzdelmes életének a végén, 1606-ban, a kas-sai városháza tanácstermében, „mert az leikiesméret szabadsága több ez világ minden aranyánál." (III. 419.) Ez az alapeszméje Szán-tó mozgalmas, színekben tobzódó, történelmi regényének, mely számtalan szereplőjével az ellen-reformáció korában játszódik le, s „Árpád országának" minden vi-déke és nemzetisége képviselve van benne. Központi alakja a né-péért küzdő, földet osztó ha jdu-fejedelem, aki a német és török rontásai, a vallásháborúk testvér-gyilkos tébolya közepette is meg-maradt annak a nemes magyar emberiesség bajnokának, melyet a Nyugat sohasem tudott eléggé méltányolni: a békét akarta ő, kul-túrát, tudományt és művészetet, magasabbrendű életet az annyit szenvedett hazának. Mint katona keménykezű volt, s korának szoká-sa szerint megtorolt minden igaz-ságtalanságot, de mégis gyűlölte a kegyetlenkedést; i f jú korában nagy sors-folyamunkon a Dunán Bécs felé hajózva az evezőkhöz láncolt rabok arcát figyelte s mély részvétet érzett irántuk: az em-bert látta meg bennük. Attól kezdve sokszor felrémlett benne a kérdés: „miért?" Miért az em-berértékek pusztulása, miért tör-nek a keresztény vallásfelekezetek egymás életére, miért kellett a jobbágyokért küzdő Dózsa Györgynek elpusztulnia, miért öli magyar a magyart? És az akkor még császárpárti főúr később ta-pasztalatból rájön arra, hogy né-met és török egyformán ellensé-günk, akitől meg kell szabadítani a hazát. Ö maga legbensőbb én je szerint a békére és idillre vágyott, s irigyelt eszményképe Balassa Bálint, „szép kisasszonyok, ragyo-gó dámák kedveltje", akinek vi-rágénekei időről-időre rávilágíta-

Gál István: Magyarország és a Balkán

http://acta.bibl.u-szeged.hu/19155/1/delvideki_szemle_001_348-349.pdf

Gál István: Magyarország és a Balkán

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged