Szigethy, Zsolt

Hungarian

Szigethy Zsolt

University of Szeged

SZIGETHY ZSOLT - 9 -Hódmezővásárhely —- református ótemplomi ezüstkrajcár 1989. augusztus 21-én ásatás kezdődött a hódmezővásárhelyi református ótemplom körül. Az ásatás c é l j a az 1719 és 1725 kö-zött épült téglatemplom esetleges előzményeinek f e l tárása . A-tanplomhajó és a torony találkozásánál nyi tott szelvény-ben kb. 1 méter mélységből, törmelékes f ö l d b ő l 20 f i l l é r nagyságú ezüst érme került e l ő . / 1 . ábra/ A szé le in a mintázat erősen l e -kopott, több helyen pontkorrodálódás miatt tönkrement. A verés év-számából 16?9 lá t sz ik . Az érme jellemző jegyei még az egyik o lda-lán levő 4 - szer osztott kör alakú mező / a fe l táráskor még csak sejthető v o l t , hogy címer/ , a másik oldalán levő egyfejü sas, lá-bai között LL verdejeggyel . A magyar éremhatározó-többszöri átnézése után sem s ikerül t azonosítani a t a l á l t pénzt. Kör alakú, 4-szer osz to t t mező nem fordul elő magyar pénzeken. Végül a szegedi Móra Ferenc Múzeum numizmatikusa tudta azonosítani a címerábrázolás alapján / 2 . ábra / . E szer int a krajcárt Si lv ius Nimród "württembergi herceg /1647-1669/ é r e t t e az 1649. vagy az 1659. esztendőben. Hódmezővásárhelyen ez a l e l e t már nem előzmény nélkül i . 1969, június 1-én ta lá l tak egy 350 darabból ál ló-ezüstpénz l e l e t e t , ami-nek l e í rásá t Gergelyf i Imre közzé i s t e t t e . Akkor 7 darab XV kra j -cáros került elő S i lv ius Friedrioh /1668-1697/ i de j ébő l . Ő ugyan-abból a Württemberg-Öls családból származott, mint Si lv ius Nimród. A pénz Magyarországra kerülésének előzménye a harminc éves háború, i l l e t v e az azt lezáró v e s z t f á l i a i béke lehet , amely vég-érvényessé tette Németország széttagoltságát , A hosszú háborúban Németország lakossága a osaták, a járványok, az éhínség és az e z t követő elvándorlások miatt l / 6 - r a csöktent, A harcok Si lv ius Nim-ród uralkodásának második évében zárultak l e , de a gazdasági f e j -lődés a széttagoltság miatt még nem tudott e l indulni . Lehetséges, hogy ebből a helyzetből k i törni akaró, a templom építéséhez érke-ző mesterember tulajdonaként került a pénz Magyarországra, x Az ábrákat lásd a hátsó borítónkon! - I O -NAGY VERA A szentesi takácscéh jegyzőkönyve I , A takácscéh Szentesen is a legnépesebb és a legkorábban meg-alakult céhek közé tar tozo t t , ahogyan ez a környék más he lysége i -ben is jellemző v o l t . A takácsok közvetlenül a csizmadiák után, X 1767-ben szervezték meg céhüket. Nem célom a szentesi takácscéh egész történetének f e l v á z o l á -sa, csupán a hódmezővásárhelyi Németh László könyvtárban megtalált jegyzőkönyvüket szeretném bemutatni, i l l e t v e azt , hogy ez a forrás mit árul el a céh szervezetéről , belső é l e t é r ő l , tör ténetérő l . A jegyzőkönyv első bejegyzése 1796-ból való , az utolsó pedig 1885-ből. Tartalmi szempontból három nagyobb egységre osztható. Az első rész az 1795. évi szept. 25-i helytartótanácsi rendeletet tartalmazza, annak másolata. A második nagy egységben a céh hatá-rozata i találhatók, ezek részben általános érvényűek, azaz minden mesterre vonatkoznak, részben pedig egy-egy céhtagot érintő kérdé-sekben döntenek. Ezektől e l t é r két rövid rész , amelyek "Az Inasok bé szegődtetésének módja" és "Az Inasok f e l szabaditásának módja" címet v i s e l i k . Mellettük nem szerepel sem évszám, sem a lá í rás , sem hivatkozás más forrásokra. Feltehetően ezzel a korábban is érvény-ben levő, ide vonatkozó szokásokat kívánták r ö g z í t e n i . A jegyző-könyv utolsó része számadásokat tartalmaz, kiadásokat a kasszából és a kántarpénz be f i ze tésé t . Ez utóbbi je lentőségét az adja, hogy r a j t a keresztül nyomon tudjuk követni a mesterek számának alakulá-sát . Az 1795-ös rendelet a ra j z i sko lák inasok számára kötelező l á -togatását í r j a e lő , melyet e lőször Mária Terézia rendelt e l . "Az Inasok bé szegődtetésének módja" című rész elsősorban azok köte lességei t tartalmazza. Az inassal szembeni leg főbb e l v á -rások: val lásosság, becsületesség, engedelmesség, igyekezet és szorgalom a mesterség e lsaját í tásában. Első kötelességként "az Is teni fé le lem" van megjelölve. "Reggel mihelyt f e l kél , Parantso-lás nélkül adjon hálát Istennek vagy imádkozzon, Innep és Vasár-napokon a Templombéli Is teni Tiszte leten meg j e l e n j e n . " Z á r ó j e l -x Sima László : Szentes város története . Szentes 1914. 291. p. - 11 ben azért .hozzáteszik: " . . . h a tsak Gazdájjának szüksége a t t ó l el nem von ja . " A mesterség jó megtanulása mellett az alapanyaggal -való gazdaságos és becsületes bánásmódra h ív ják f ö l a f igyelmét . "A Keze alá b í zo t t f o n á l l a l híven bánjon, abból leg kisebbet is e l ne vessen, se kuszálva san pedig. más. tsalárdsággal. " A to lva -jokra a legsúlyosabb büntetés vár: . r ; . . , h a pedig lopásban tapasz-t a l t a t i k , keményen meg fog érte páltzáztatni a czéh háznál a kü-szöbön, s azontúl soha bé nem vétetőd ik . " Az inasoknak a mesterséggel kapcsolatos feladatokon kívül voltak ún. "Házi Kötelességei" i s , mint például . . Kurtzára, Kútra való járás kötelessége. Ha pedig vagyon tanító Iíesterének Tehene, Sertése, azt kihajtani, é tetni , i ta tn i gondja Légyen, a Műhelyt kiseperje t i sztán t a r t s a . . . Ha Tanító Mesterének Szüksége hozza magával akár Rétre, Szö l lőbe , Szállásra elmenni tar toz ik o t t híven dolgozzon, mintha mindég v é l l e volna Tanító Mester Ura". Az inas kezeseket választhatott más mesterek közül, akikhez panaszá-val f ordulhatot t , ha rosszul bántak vele , de e l nem szöWietett, mert minden elmulasztott napért plusz egy hetet k e l l e t t s z o l g á l -nia, Az inasra szegódtetésekor.és szabadulásakor anyagi terhek is hárultak, bére pedig ekkor ". . .minden esztendőre egy pár fehér ru -ha, Té l i re lábbel i a mi a Gazdáj jától ki t e l i k tzizma, bakants vagy botskor nyáron pedig mezítláb, felszabadulásakor egy ú j j a s mándli he lyet t fog adni a Maiszter 4 f / o r i n / t o t és 30 k r / a j c á r / t . " "Az Inasok felszabadításának módja" című rész a legények kö-t e l e s sége i t tartalmazza, s ezek között is első helyen szerepel az " Is teni Félelem", a templomba járás . A mester iránt a legény i s t i s z t e l e t t e l tartoz ik , annak szavát meg ke l l fogadnia mesterség-b e l i dolgokban és viseltedésben egyaránt. Voltak bizonyos s z o l g á l -tatások, • amelyekkel a szokás alapján a mester tar tozot t a legény-nek: " . . . a mi Czéhünkben szokás és az országnak némelly részében, hogy a Legénynek fehér vagy is alsó ruháit ki mossa az Asszonya XX Húsához tzukmist' " vé t , s ágyat adnak a l á . " X X cukmisz = f ő z e l é k f é l e /Fo ly ta t juk / 

Hódmezővásárhely - a református ótemplomi ezüstkrajcár

http://acta.bibl.u-szeged.hu/7823/1/belvedere_1989_001_009-011.pdf

Hódmezővásárhely - a református ótemplomi ezüstkrajcár

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged