A késői egyenirányító kálium áram lassú komponensének (Iks) blokkolása, a gyors komponens (Ikr) gátlásával ellentétben, nem nyújtja meg a kamrai repolarizációt nyúlszív preparátumokon

Abstract

A szerzők két újonnan kifejlesztett antiarrhythmiás vegyület, a késői egyenirányító kálium csatorna lassú komponensét (IKs) blokkoló chromanol 293B és L-735,821 kamrai repolarizációra kifejtett hatását vizsgálták a QT-szakasz, az akciós potenciál időtartam (APD) és a transzmembrán ionáramok elemzésével, izolált nyúlszív preparátumokon. A vizsgált szerek hatékonyságát a késői egyenirányító kálium áram gyors komponensét (IKr) szelektíven gátló E-4031 hatásával vetették össze. Sem a chromanol 293B, sem az L-735,821 nem okozott szignifikáns változást a Langendorffpreparátumokon mért QT(c)-szakasz időtartamában, míg az E-4031 jelentős megnyúlást (~36%) idézett elő. A két I(Ks)-blokkoló vegyület változó ciklushosszú ingerlési frekvencia mellett is csupán kis mértékben növelte az APD-t (<7%). Az E-4031 fordított frekvencia-függő módon, 30-60%-os APD megnyúlást váltott ki. Izolált myocytákon a chromanol 293B jelentősen, az L735,821 teljesen blokkolta az I(Ks), az E-4031 pedig az I(Kr) csatornát. Az I(Ks) áram lassan aktiválódott és gyorsan deaktiválódott, az I(Kr) áram pedig gyorsan aktiválódott és lassan deaktiválódott. Normál körülmények között a nyúl kamrai akciós potenciálja alatt létrejövő áramok számított sűrűsége jelentősen nagyobb volt I(Kr), mint I(Ks) áram esetében. Eredményeink szerint az I(Ks) csatorna szelektív gátlásától nem várható a normál kamraizomzat repolarizációjának számottevő megnyúlására visszavezethető antiarrhythmiás hatás