A Környezeti Identitás szerepe a környezettudatos viselkedés kialakulásában = The Role of Environmental Identity in the Development of Environmentally Conscious Behaviour

A környezettudatos viselkedés iránti elköteleződést elősegíti, ha az egyénben a természethez való tartozás érzése kialakul (Clayton, 2003). Ha az én-fogalmat a természeti világra is kiterjesztjük, akkor azokat a viselkedéseket, amelyek a természet pusztításához vezetnek, önpusztító viselkedésként éljük meg (Mayer és Frantz, 2004), ezért megpróbáljuk elkerülni. A környezeti identitás koncepciója - azaz annak mértéke, mennyire érezzük a természetet az énünk fontos részének (Clayton, 2003) - a környezettudatos viselkedés iránti elköteleződés erős befolyásoló változójának tekinthető. Disszertációmban a környezeti identitás jelentőségét, környezetbarát viselkedésre gyakorolt hatását járom körbe annak érdekében, hogy feltárjam a környezeti identitás szerepét a környezetbarát tevékenységek, a fenntartható fogyasztás kialakulásában és beépítsem az alkalmazott magatartásmodellekbe. Kutatási kérdésem: Melyek a főbb meghatározó tényezői a környezetbarát viselkedésnek, és milyen hatása van kiemelten a környezeti identitásnak? A kutatási kérdéshez kapcsolódóan alkérdéseket fogalmaztam meg. (1) Melyek a környezeti identitás mérésének lehetséges módszerei? (2) Milyen tényezők vannak hatással a környezeti identitás erősségére? (3) Milyen irányú és erősségű a környezeti identitás hatása a környezetbarát viselkedésre? Van-e közvetlen hatása a környezeti identitásnak, és ha igen, mely pszichográfiai tényezők mediáló hatását kell figyelembe venni

Zsidónak (nem) lenni: az identitás megválasztásához fűződő jog

Az írás a közép-európai zsidó identitás problematikáját használva referenciapontul, azt a kérdést járja körül, hogy létezik-e az etnikai identitás szabad megválasztásának joga nemzeti vagy nemzetközi jogi instrumentumokban

Fiatal kutatók életútja és szakmai identitása = The career and professional identity of young researchers

A disszertáció a kutatói életpálya első, kiemelkedő jelentőségű szakaszára, a mesterség elsajátításának időszakára fókuszál. Célja, hogy azonosítsa a PhD fokozatot szerző biológusok korai életpályájának fő eseményeit, és ezeket elhelyezze a hazai tudományrendszer folyamataiban. Eredményeivel segíti a tudósi hivatás jelenkori természetének, és a tudósok társadalmának jobb megértését, és a tipikus karrierutakat létrehozó folyamatok megragadásával a fiatal biológus kutatók komplex életpálya tipológiáját adja. A disszertáció kitüntetett szempontja az életpályák és a szakmai identitás dinamikájának középpontba állítása. A két aspektus a disszertáció mögött álló vizsgálat során nem határolódik el egymástól, de nem is mosódik egybe, hanem az empirikus kutatás számára is megfogható, világosan értelmezhető módon dinamikusan összekapcsolódik. Mivel az életpálya események és a szakmai identitás kölcsönösen hatnak egymásra, illetve ezek dinamikájára kifejtik hatásukat a társadalmi, illetve a tudományrendszer által meghatározott jelenségek, így együttes vizsgálatuk ezek mélyebb megismerésére, és egyes, ezekkel kapcsolatos új összefüggések feltárására is módot ad. A dolgozat részben a narratív identitás elmélete felől közelíti meg tárgyát, hogy az életpálya események egyéni interpretációjára, én-identitásban való leképeződésére vonatkozó eredményeinek segítségével az életpálya folyamán azonosított társadalmi cselekvések szándékolt értelmének, és az életpályákat alakító egyéni és társadalmi tényezők egymással való kölcsönhatásának alapos elemzését adja. E mellett „hagyományos” eszközökkel is vizsgálja az életpályák és a szakmai identitás alakulását: a múltra vonatkozó, kvalitatív adatfelvételek során gyűjtött emlékeken, tény- és véleményadatokon nyugvó elemzéssel rekonstruálja a szakmai identitás gyökereit és felépülését, a konkrét életpálya-eseményeket, és az ezek során végbemenő cselekvéseket. A megközelítésmód ellenére a dolgozat nem identitásvizsgálat, hanem a PhD fokozattal rendelkezők életpálya vizsgálata, fókuszában ugyanis az életpálya események, és a szakmai identitás ezekkel kapcsolatos változásai, illetve az ezek mögött meghúzódó társadalmi jelenségek, és tudományrendszerben gyökerező folyamatok állnak

Kisebbségi identitáskonstrukciók a kettős magyar állampolgárság által

"Tanulmányunk során megvizsgáltuk, hogy a nemzetközi szakirodalomban a kettős (többes) identitás szociológiai (nem normatív) vonatkozásai hogyan értelmeződnek. Azt találtuk, hogy függetlenül a többes állampolgárság jellegétől, az állampolgárság és identitás témakörei szorosan összefüggnek, annál is inkább, mert a felkínálkozó jogi lehetőségeket individuális döntésekkel lehet kitölteni. Így a szakirodalomból megismert, a kettős állampolgárság vonatkozásában tárgyalt flexibilitás és a hierarchiába rendeződés minden bizonnyal magyar viszonylatban is érvényes.

A szervezeti identitás meghatározása, elemei és menedzselése (Defining of organizational identity and its components and management)

Jelen cikk a szervezeti identitás különböző tudományos értelmezéseit, elemeit mutatja be és kapcsolja össze a gyakorlattal. A szerzők értelmezése szerint a szervezeti identitás nem azonos a köznyelvben elterjedt arculattal (sem image-zsal), hanem egy holisztikus, menedzsment-szakirodalmakon átívelő fogalomként értelmezhető, mely a külső tényezők hatására a szervezeti kultúra és a szervezeti stratégia alapján alakítható ki. A szervezeti identitás három alkotóelem-csoportból áll (nevezhetjük ezt identitásmixnek is): a munkáltatói márkázásból, az integrált marketingkommunikációból és a vizuális identitásból. Mivel a változó környezet szükségessé teszi, a szervezeti identitás menedzselése egy véget nem érő „spirálfolyamat”, mely a felmérés, a meghatározás, a bevezetés és értékelés szakaszok ismétléséből áll addig, amíg az ideális identitás ki nem alakul. Melyet talán soha nem ér el a vállalat. _____ In this article the different scientific interpretations and elements of organizational identity are presented and combined with practice. According to the authors’ interpretation the organizational identity is not the same as the corporate image, but it can be interpreted as a holistic management literatures panning notion which can be formed by the effect of external factors on basis of the organizational culture and organizational strategy. The organizational identity consists of three component-groups (also called this identity mix) the employer branding, integrated marketingcommunications and visual identity. Due to the changing environment makes it necessary the management of organizational identity is a never-ending ”spiral process”, which consists of repetitions of the survey, the definition, the introduction and the assessment phases until the ideal identity will be formed. Which may be never achieved by the corporate

A környezeti identitás szerepe a környezettudatos magatartásban – a mérési lehetőségek értékelése

A környezettudatos viselkedés kialakulásának egyik előfeltétele a természethez való tartozás átélése1. A természet közelségének érzésével nő az empátia és a segítő szándék a természet irányába, elősegítve a környezettudatos viselkedés kialakulását. A környezeti identitás a személyiség és a természet közötti kapcsolatot mutatja, a nem ember által alkotott környezettel való összekapcsolódás érzését, amely hatással van az egyének világészlelésére és a természetben való viselkedésére is. Jelen cikk a környezeti identitás koncepciójának értelmezését, relevanciáját és alkalmazásának lehetőségeit járja körbe a környezetbarát viselkedés vizsgálatában, mint a természettel való kapcsolat elemzési keretét. Ha a természethez való kötődést az egyénben tudatosnak tekintjük, akkor közvetlen (explicit vagy direkt), ha tudattalan jelenségként tekintjük, akkor közvetett (implicit vagy indirekt) mérések alkalmazhatók. A szerző írásában bemutatja a környezeti identitás implicit mérésére alkalmas Implicit Asszociációs Teszt (IAT) Nature változatát, és a módszer alkalmazásával készült empirikus kutatás eredményeit, amelyeket explicit mérésekkel vet össze. Az implicit eredmények alapján hasonló mértékben kötődünk a természeti és az épített környezethez, és a kötődés mértékének nincs hatása a viselkedésre. Az explicit mérésű környezeti identitás ugyanakkor közepesen erős kapcsolatot mutat a környezettudatos viselkedéssel. A cikk célja az eltérő eredmények értékelése és adaptálása

Az identitásépülés folyamatai. Intimitás és pszichoszexuális fejlődés serdülőkorban

A korai és középső serdülőkori identitás alakulásában a kortárs kapcsolatok lényeges korrigáló és kiegészítő szerepet tölthetnek be a korábbi szülői alapozás után. Az iskolai közeg az identitás árnyalása mellett fontos kipróbáló és hitelesítő terepet is jelent. Az iskolai kortárskapcsolatok jelentősége a modernkori társadalmi átalakulás óta folyamatosan növekszik a lakóhelyi kortárskapcsolatok jelentőségével szemben. Természetesen a pedagógusok mint idegen felnőttek szerepe is növekedett. Tanulmányomban kitérek a párkapcsolatok és a kötődés szerepére is, melyek egyrészt építik az identitást, ugyanakkor feltételei az egészséges identitásnak

A tagállami identitás védelme

A tagállami identitás fogalma a tagállami alkotmánybíróságok és legfelső bíróságok gyakorlatában, az Európai Unió Bíróságának esetjogában, valamint e bíróságok közötti alkotmányos párbeszéd eredményeként napjainkban alakul. Pillanatnyilag nincsen többségi, kikristályosodott álláspont a tagállami identitás mibenléte mögött, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a tagállami identitás esetében az alkotmány identitásáról van szó, és tartalmának kialakításában szerepe lehet az ún. örökkévalósági klauzuláknak és a legfontosabb alkotmányi elveknek. A jelenleg formálódó tagállami identitás fogalma jogi értelemben az integráció mélyülésével szemben hathat, „szétaprózódáshoz” és az uniós jog elsőbbségének a megtöréséhez vezethet. A szupranacionális és a nemzeti szint közötti alkotmányos párbeszéd különféle módozatainak felelős és együttműködő alkalmazásával ugyanakkor e veszély úgy küszöbölhető ki, hogy a tagállami identitás védelme is megvalósulhat

Olvasni és lenni. Olvasáskultúra és identitás összefüggései

Olvasáskultúra és pedagógiai identitás összefüggéseinek a vizsgálatát Békés megye 8 általános iskolájában és 2 gimnáziumban végeztük el. A kutatás a Határmenti pedagógus közösségek interkulturális kompetenciáinak erősítése című, az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz benyújtott pályázati program része volt. A pályázati projekt a Partiumi Keresztény Egyetem (Nagyvárad) s a Szent István Egyetem Pedagógiai Kara (Gödöllő – Szarvas) együttműködésével valósult meg. A kutatás célja az volt, hogy feltárja az olvasáskultúra szakés szépirodalomra vonatkozó attitűdviszonyait; hogy kultúra és identitás összefüggéseit a pedagógiai szakma keretein belül mutassa meg. A tanulmány a kutatás tapasztalatait foglalja össze