Középkori magyar gazdaságtörténet a régészet és az anyagi kultúra tükrében = Medieval Hungarian Economic History in the Light of Archaeology and Material Culture

A Tudományos Iskola eredetileg kitűzött céljait sikerült megvalósítanunk. A Kubinyi András vezetésével indult modern módszertannal dolgozó középkori gazdaságtörténeti kutatásoknak közös platformot biztosítottunk, és egy egységes szemlélet alapján összefogtuk az eddig külön szálakon futó kutatómunkát. A Tudományos Iskola keretén belül három konferenciát rendeztünk és a különálló cikkeken túl kiadtunk három önálló kötetet. A Tudományos Iskola eredményeit összefoglaló tanulmánykötet (Gazdaság és gazdálkodás a középkori Magyarországon: gazdaságtörténet, anyagi kultúra, régészet. Budapest, Martin Opitz Kiadó) megjelentetésével a középkori magyar gazdaságtörténet első modern feldolgozását hoztuk létre, amely reményeink szerint ? kézikönyvszerű használhatósága miatt is ? évtizedekre a területen folyó munka alapját fogja képezni. | All major goals of the Scientific School have been achieved. We created a common platform for the modern medieval economic historical research that had been initiated by András Kubinyi. In addition, we united the so-far separately pursued research directions into a coherent whole. As part of the activities of the Scientific School, we organised three conferences and, apart from individual articles, we published three books. The book that summarises the achievements of the Scientific School (Economy in medieval Hungary: economic history, material culture, archaeology. Budapest, Martin Opitz Kiadó) is the first modern summary of medieval Hungarian economic history. We hope that this volume ? which is structured so as to serve also as a handbook ? will for decades be the basis of all research in this field

FEUDÁLIS EREDETŰ MARADVÁNY VAGY A MODERN VILÁGGAZDASÁG RÉSZE?

Magyarországon a termőföld okozta szociális-gazdasági problémák, politikai viták ugyanúgy aktuálisak ma is, mint amilyenek például a két világháború közötti időszakban voltak. Ezeknek a konfliktusgócoknak a középpontjában jellemzően a nagybirtok kérdésköre állt és áll. 3 A következő néhány oldalon annak a folyamatnak mozaikjait próbálom felvillantani, amely végül az 1945. évi VI. törvénycikk megalkotásához, a sokadik magyar földreform megszületéséhez, valamint a magyarországi nagybirtokrendszer átmeneti megszűnéséhez vezetett. Dolgozatom első részében, a fontosnak tartott gazdaságtörténeti-agrártörténeti bevezető után először a nagybirtok fogai mát járom körül. Ezt követően a nagybirtokok két világháború közötti gazdasági-politikai tendenciáit mutatom be, nem elmulasztva felvillantani történetiségének főbb állomásait sem. Tanulmányom utolsó részében az 1930-as években zaj 101t, a nagybirtokok (és ezzel együtt a hitbizományok) megszüntetésére irányuló törekvések és ellentörekvések irodalmának historiográfiai vizsgálatát végzem el, az általam legfontosabbnak tartott munkák, azok főbb megalapozásaik bemutatásával. Az utóbbi időben több, igen fontos munka látott napvilágot az 1918-19-cs, vagy az 1945-ös földreformot illetően,"" melyek annak következményeit, hatásait fejtették ki szakszerűen, azonban a kettő között eltelt időszak parázs, személyeskedéstől sem mentes, ideológiáktól fűtött, pro és kontra .Jrás-háborújáról"", annak szereplőiről és álláspontjaikról igen keveset olvashattunk. Ez alkalommal leginkább a nagybirtok fennmaradása ellen, és az azok mellett felvonultatott legmarkánsabb érveket szeretném megvizsgálni, megoldási javaslataikat egymás mellé rendezni. Ezáltal reményeim szerint egy széles, de nem teljes spektrumú képet kaphatunk az ideológiai-politikai irányultságtól függő elméletekről

Úton a rendszerváltoztatás felé: A gazdasági kamarák narratívái az államszocializmus utolsó éveiben.

<p>List of <i>JcSAG12H</i> genes identified in this study.</p

The roots of "Western European societal evolution". A concept of Europe by Jenő Szűcs

Jenő Szűcs wrote his essay entitled Sketch on the three regions of Europe in the early 1980s in Hungary. During these years, a historically well-argued opinion emphasising a substantial difference between Central European and Eastern European societies was warmly received in various circles of the political opposition. In a wider European perspective Szűcs used the old “liberty topos” which claims that the history of Europe is no other than the fulfillment of liberty. In his Sketch, Szűcs does not only concentrate on questions concerning the Middle Ages in Western Europe. Yet it is this stream of thought which brought a new perspective to explaining European history. His picture of the Middle Ages represents well that there is a way to integrate all typical Western motifs of post-war self-definition into a single theory. Mainly, the “liberty motif”, as a sign of “Europeanism” – in the interpretation of Bibó’s concept, Anglo-saxon Marxists and Weber’s social theory –, developed from medieval concepts of state and society and from an analysis of economic and social structures. Szűcs’s historical aspect was a typical intellectual product of the 1980s: this was the time when a few Central European historians started to outline non-Marxist aspects of social theory and categories of modernisation theories, but concealing them with Marxist terminology

Úton a rendszerváltoztatás felé: A gazdasági kamarák narratívái az államszocializmus utolsó éveiben.

The present study examines the situation and change of chambers of economy in Hungary during the period of state-socialism. The chambers of industry and commerce have a long history in Hungary: the first chambers were established during the 19th century and proved to be indispensable in the fields of economy. The chambers increased the intensity of their own initiatives during the period between the two world wars: they played an important role in organising the Budapest International Fair, in supporting the commercial school network or (in partnership with the state) in the economic integration of the territories regained after 1938. After 1945, however, these organisations were not able to further improve their activities, what is more, most of them were eliminated by the totalitarian communist rule. From the end of the Second World War to the 1989/1990 regime change, only one organisation was operating in the field of economy which called itself chamber: The Chamber of Commerce, however, was a mere shadow of its predecessor. It did not have any regional bodies, it was not allowed to perform interest representation work, it was only permitted to carry out certain tasks in connection with foreign trade under supervision of delegates from the communist party. Following the economic, then political changes starting in the middle of the 1980s resulting from the oil crisis and Hungary’s accession to the International Monetary Fund, the players of commerce and industry also demanded with increasing emphasis an organisation to represent their interests. Thus the operation of the chamber was expanded, and the organisation – later called Hungarian Economic Chamber –had regional committees as well. The present study gives a deeper insight into the evolving processes of chamber-transformation and the role of the chamber of economy in the regime change

A kapitalista vállalat gazdaságtörténeti és vállalatelméleti magyarázatai: áttekintés és kritika

A kapitalista vállalat első formája a gyárüzem (factory) volt, amely az angol ipari forradalom nyomán fejlődött ki és terjedt el. A gyárüzem kialakulására vonatkozó magyarázatok két, egymástól elkülönült diszciplína, a gazdaságtörténet és a vállalatelmélet keretében fejlődtek. A tanulmány bemutatja ezeket az elméleteket, majd kritikájukon keresztül a történeti vállalatelmélet szükségessége mellett érvel. A történeti vállalatelméleti perspektíva a gyárüzem tanulmányozása során nemcsak abban segít, hogy magyarázatot adjunk arra, miért alakult ki a kapitalista vállalat, de abban is, hogy feltárjuk a kapitalista vállalat megkülönböztető jegyét. A tanulmány felvázolja e megközelítés kereteit is

A TTIP lehetséges hatásai Magyarország gazdaságára

The editors study the Transatlantic Trade and Investment Partnership, which is being formed between the EU and the USA. The purpose of the publication is to trace the potential effects of the TTIP on the economy of Hungary.The editors show the changes of the environment of the world economy, that have established the creation of the TTIP concept. Within this, they deal with the situation that came into being because of the existence of the Eurasian Economic Union. After that, the editors shortly delineate the objective of the TTIP. Then they analyze the potential effects of the TTIP on Hungary based on the impact assessment of TTIP and the structure and economic facilities of Hungary and the European Union. Within this, first they analyze the potential macroeconomical impacts, then they make a detailed analysis on some emphasized national economical branches –out of which they find the impact on energetics, vehicle industry, agriculture and food industry primary. In these areas the editors sum up the possibilities and the risks of the TTIP. In the last part József Varga and Tamás Ary analyze the possible future of the potential effect on the European Union of the TTIP

„…a hazai gazdaságtörténet alapítójának és mesterének hálás ragaszkodással…” : Tagányi Károly a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle élén (1894–1901)

KÁROLY TAGÁNYI AND THE HUNGARIAN REVIEW OF ECONOMIC HISTORY (1894–1901) Károly Tagányi (1858–1924) was a historian, archivist and ethnographer. In course of his search for adequate methodology, he began to study economic history, which proved to be a determinative turn in his oeuvre. He was a member of the editorial board of the Hungarian Review of Economic History (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1894–). The editor-in-chief of the journal was formally Alajos Paikert, yet, until 1901 Tagányi had a major impact on the contents of the journal and the selection of the authors. During these years Tagányi published two monographs, namely, A földközösség története Magyarországon (The history of common lands in Hungary) in 1894 and Magyar erdészeti oklevéltár (‘Hungarian archival documents of forestry’) in 1896. He also published a number of papers on economic history in Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. The author in her article presents the manuscript legacy of Károly Tagányi preserved in the National Széchényi Library. These so far unexplored documents provide data about the edition of Gazdaságtörténelmi Szemle and may offer alternative interpretations about Tagányi’s study of economic history