Túl- vagy alulértékeltek? Helyzetkép a magyar kiadású orvos- és élettudományi folyóiratokról

Bevezetés: Jelen közlemény – a 2006-os dolgozat nyomdokain haladva – a hangsúlyt a történeti aspektusról a kurrens orvosi témájú folyóiratok minőségi megfelelőségére helyezi. Célkitűzés: A közlemény célja annak vizsgálata, hogy a magyar kiadású orvos- és élettudományi folyóiratok mennyiben felelnek meg a tudományosság és a nemzetközi jelenlét kívánalmainak. Módszer: A szerzők 93 orvos- és élettudományi folyóiratot vizsgáltak a tudományosság, valamint a nemzetközi jelenlét kritériumának négy-négy kiemelt szempontja alapján. Eredmények: A tudományosság feltételeinek az elemzett folyóiratok 35%-a, a nemzetközi jelenlét feltételeinek 5%-a, valamennyi kritériumnak az összes vizsgált lap 6%-a felel meg. Az elemzett folyóiratok 25%-a van jelen valamilyen nemzetközi adatbázisban. Következtetések: Hat folyóirat, amelyek mindhárom nagy bibliográfiai adatbázisban (Medline, Scopus, Web of Science) megtalálhatóak, minőségi szempontból kiemelkednek a mezőnyből. A szerzők javasolják a kurrens folyóiratoknak a tudományosság és nemzetközi jelenlét feltételeinek javítását. A rendszeres periodicitás, az angol nyelvű cím, összefoglaló, kulcsszavak megjelentetése mellett a szerzői útmutatók megfelelő tartalma és betartatása a minőségi megfelelés alapja. Orv. Hetil., 2013, 154, 1010–1017

Erkölcsi folyóiratok – a felvilágosult Pozsonyban

A felvilágosodás eszméjét a magyarországi sajtóba német nyelvű folyóiratok hozták be. Az újságírás révén a politikai eseményekről való tudósítás szélesebb körökhöz tudott eljutni, a folyóiratok azonban az irodalmi és tudományos élet újdonságairól is beszámoltak, hosszabb értekezések, esszék formájában, sőt könyvismertetéseket is közöltek, ami persze olvasóként szűkebb köröket célzott meg

Túl az impaktfaktoron. Gondolatok Stefanie Haustein könyve nyomán

Absztrakt Stefanie Haustein kiváló könyve a tudományos folyóiratok többdimenziós értékeléséről segít megtalálni az impaktfaktor helyét a folyóiratok értékelésére szolgáló mutatószámok összetett rendszerében. Az értékelési dimenziók és a felhasználói csoportok körülhatárolásával a könyv szerzője egy olyan keretrendszert teremt, amely a laikus olvasó és a tapasztalt szakember számára is újszerű és jól használható iránymutatásul szolgál. Orv. Hetil., 2015, 156(38), 1551–1552

Elektronikus folyóiratok – helyzetkép

Harminc éve, 1987 elején indult a Flora Online, az első elektronikus folyóirat, amely ISSN számot kapott a Library of Congresstől (Arlinghaus and Zander, 2008) – számait hajlékonylemezen terjesztették, valamint egy Bulletin Board Systemről is letölthető volt. (Az elektronikus folyóiratok korai történetéről jó áttekintést ad McKnight et al. 1996-os cikke. A Michigan Egyetem kiadványa, a Journal of Electronic Publishing1 pedig huszadik évfolyamához érkezik 2017-ben.) Érdemes lenne összehasonlítani ezt az időszakot azokkal az évtizedekkel, amelyek a 42 soros Biblia kinyomtatása után elteltek – mi azonban inkább az elektronikus folyóiratok jelenlegi állapotát és közvetlen lehetőségeit tekintjük át. Nem kerülhetjük meg azonban, hogy az elektronikus publikálás előnyeiről és hátrányairól ne ejtsünk szót

Az impakt faktor és jelentősége a közgazdaságtudományban

A természettudományok területén a kumulált impakt faktor és az idézetek meghatározó szerepet töltenek be a kutatók értékelésében, rangsorolásában és pályázati pénzek elosztásában (Marton és társai, 2006). Az impakt faktor, a továbbiakban röviden IF, mint minden statisztikai mérőszám tökéletlen. Mivel azonban a társadalomtudósok is egyre gyakrabban szembesülnek pályázatok során mind egyéni, mind intézményi szinten impakt faktorokkal, ezért érdemes ezen mérőszám meghatározásával foglalkozni. Jelen tanulmány ismerteti az IF történetét, számítási módját, rámutat a gyengeségeire és foglalkozik a közgazdaságtudományban gyakrabban alkalmazott alternatív rangsorolási eljárásokkal. Többek között rávilágítunk arra, hogy miért sokkal alacsonyabbak a közgazdaságtudományi folyóiratok IF-jei pl. az orvostudományi folyóiratok IF-jeinél

Erkölcsi folyóiratok – a felvilágosult Pozsonyban

A felvilágosodás eszméjét a magyarországi sajtóba német nyelvű folyóiratok hozták be. Az újságírás révén a politikai eseményekről való tudósítás szélesebb körökhöz tudott eljutni, a folyóiratok azonban az irodalmi és tudományos élet újdonságairól is beszámoltak, hosszabb értekezések, esszék formájában, sőt könyvismertetéseket is közöltek, ami persze olvasóként szűkebb köröket célzott meg

Átrajzolt hagyományok, komplementer újvilágok

A hosszú életű folyóiratok története az arculatváltások története, külsőleg a formátum, a borító színvilága, a grafikai megjelenés, a belső oldalak kialakítása jelzi a módosulásokat. A ’34-es alapítású Híd története a külalaki változások története is. Ezek azonban csak jelzésszerűen közvetítik a irodalmi rendszerekben, valamint a széles kontextuális átrendeződések nyomán létrejött átalakulásokat, a gondolkodási, irodalomfelfogási, beszédmódbeli változásokat, azt, hogy a folyóiratok voltaképpen a hagyományok kulturális intézményeinek folytonos átrajzolási közegei. Megérteni ezt a történetet, csakis a magunkhoz-alakítás perspektívái felől lehetséges. Magunkhoz alakítani a hagyományból azt, ami újraformálható, magunkhoz alakítani mint hozzánk tartozót, „újszerű érvényesség-egységbe” rendezni a választott örökséget és a sajátot. Olykor az átrajzolásos profilmódosítás – a „ne kössön meg, de ne is veszejtsük el” kettőssége – nehezebb vállalás, mint a megőrzés minden gesztusát kizáró új kiformálása

Beszámoló a XVII. Pedagógiai Értékelési Konferenciáról

A tudományos közösségek fontos jellemzője, hogy tagjaik különféle fórumokon megosztják egymással eredményeiket. Ilyen fórumok lehetnek folyóiratok vagy konferenciák, ahol a különböző paradigmákon belül működő kutatók a nyilvánossággal és a tudományos közösséggel is ismertetik legfrissebb eredményeiket.A tudományos igényű folyóiratok és a konferenciák működésük során a tudományosság legfontosabb kritériumait, az objektivitást és a kritikai megközelítést is érvényesítik (Csapó, 2005)